Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-10-10 / 81. szám
kijátszatik , s a begyűlendő pénz a szebeni aggszerü nagy szász templom építési költségeire fordulalik. Végre voltak képek is kifüggesztve, de mivel ezek művészi és nem iparkiállitásba tartoznak , tehát hallgatással mellőzöm őket.• A kiállítás folyvást tömve látogatókkal, úgy hogy a’ szobák szűkek befogadásukra, s igy reménylhető, hogy jövendőben tágasabb teremben fogjuk a’ kiállítást szemlélhetni. — Ennyi mit a’ jelen kiállításról irhatok, s nekem nem marad egyéb hátra, mint újból is üdvözölni a’ kísérletet; adja az ég, hogy a példa követőkre, pártolókra találjon, részvét, buzdítás emelje iparunkat, ’s valamint Szeben úgy hazám minden memzetü és rangú lakói tanulják becsülni a’ hazait, lelkesítse őket kozszellem és érzet, mert igy lesz szorgalom, verseny és haladás, — ’s annak tudata, hogy ezeket előmozditák, legyen a’ fáradozóknak legszebb polgári jutalmuk! 19. Alsófejéri Közgyűlés. (Vége.) 7. A’ múlt 1842 évben alakulni kezdett megyei kórház alaptőkéje azóta is több jóltévők adománya által gyarapulván, valamivel féljül jár1000 pengő forinton, ’s némi kecsegtető körülmények remélnünk engedik , miszerent, talán már a’ közelebbi ’év elején megnyittathalik ezen jótékony intézet. 8. Megpendiltelék e’ közgyűlésen az is, milly czélszerű lenne, egy állandó báromorvosi állomásnak létrehozatala e’ megye keblében. Az inditvány koz" megegyezéssel hagyatott helybe, de sikerűlendését csak a’ jövendőtől kell várnunk, mert minálunk kevés a’ srénz, ’s a’ mi van is, lassú forgása miatt, ritkán karikázik közczélzatu persel ekeinkbe. (J. Mi'ilt év septembere 1-én végzeguiL Kan Uflo néhány pengő forint visszafizetésén marasztalt 11. F. ezen befizetendő Öszveg apasztására azokta némii pénzfizetéseket tett, a’ még hátra volt mennyiség fizetése alól pedig, mostani közgyűlésünk által föloldoztatott. 10. A’ 11. Enyeden felállittatni kért második gyógyszertár ügyében, némii kérdések küldettek vala ezen megyéhez régebben, hogy azokra felvilágosító tudósítás tétessék. — Ezen tudósítás a’ rendelve volt bizottmány által most beadatván, felolvastatása iltán kiküldetni határoztatott a’ kormányszékhez. 11. Közelebb volt közgyűlésünkön, a’ korteskedés ellen hozatott szabályoknak , felső megerősittetés végetti fölküldetését rendelvén a’ kormányszék, — határoztatott, miszerent a’ rendek közelebbről csak meglevő törvényeink ide illeszthető czikkjeit kívánják használni a’ koreteskedés zabolására ; állandóbb szabályokat majd akkor kivannak készitni, midőn a’testvér Magyarkon illy nemű országgyűlési határozatai tudva lesznek. — Addig is pedig, ha a’korteskedésen ért egyén a’választásra kijelöltek (scandidatusok) között találtatik , neve onnan ki fog hagyatni; más egyének pedig mint csend és rend zavarók fognak bűntetteim fenálló törvényeink szerént. 2. Több helységekben , gyújtogatások s egyéb rendellenségek történvén , néhány megnevezett helységekre nézve, a’törvényeinkben úgy nevezett circalás kirendeltetett, úgy mindazáltal, hogy a' circalás csak is a megnevezett helységekre terjesztessék ki, mellyek e következők: Alvincz, Cergelyfája, Holdvilág, Krakkó, Kisenyed, Tohát, Csergod , Mihálczfalva, Soroslely, és Vingárd. — Maga a’ circaló bizottmány fog állani,egy főbiró, egy alispány, egy szekezőbiró, egy jegyzőből, és az illető szolgabiróból. 13. Az alvinczi egyesült görög vallásnak, kiknek jelenleg hasznalható templomjuk nincsen, kérlek a kormányszéket, hogy lenne szabad nekiek, a nem egyesült görög vallásnak templomjai használni közösen. A’kormányszék úgy leven értesitve, hogy ezen közös használatnak mi sem áll ellent, parancsolt az alsó-fejéri tisztségnek , az egyesült görög vallásuakat, a templom e közös használásába belé tenni. De a’ nem egyesült görög vallásnak , a’mostani közgyűlésre beadott kérelemlevelekben úgy nyilatkoztak, miszerént ők tetszésüket soha nem jelentették ezen közös használatra, ’s azt teljességgel meg sem is engedhetik. Ezekre a’ rendek határozata az jön, miszerént jelentessék fel a’ kormányszéknek az ügy állása, ’s hogy illy esetben, a’ folyamodókat templomjok békés és külön használatában háborgatni tilalmazzák a’ hazai törvények, egyszersmind megtétetett a’ tisztséghez is az illető rendelés. 14. A’ derék- és fiuszék bírái meghagyattak a’ közelebbi közgyűlésig, idő most az újabb választásra nem jutván; de ha tisztválasztási jogunkat elveszteni olly féltékenyek vagyunk, a mi tisztjeink választására éppen nekünk talán csak mégis juttatni kellene egy kevés időt. 15. Végre még említnem kell e ni megye rendel két igen üdvös határozatát. Egyik a főbírói jelentés. Meghatároztatott tudniillik e mostani közgyűlésen , hogy ezentúl, a felsőbb rendeletek (mint legelső tárgy) olvastatása után mindjárt, az első főbiró, azaz előtti közgyűléseken határozattak mikénti, teljesittetéséről, a’ megye dolgai miként folytánul , egy szóval minden a’ megyei tisztek közbe jötével igazittatott nevezetesebb tárgyakról legyen tudósitó előterjesztést közgyűlésenként. Másik az tiszti jegyzőkönyv vizsgálata. Meg vala ugyan régebben is határozva, miszerént e’ végre kinevezett bizottmány , a’ tisztiségnek , legközelebbi közgyűlés okai jegyzőkönyvét megvizsgálja, erről a’ megye rendeit tudósítsa. De az uj planta, noha tőle hasznos gyümölcsöket lehet remélleni, eddig elé inkább csak tengődött. Rendszerént nem maradott idő e’ nevezetes tárgy elővételére, ’s ezért máskor a bizottmány nem látta szükségesnek a’ vizsgálat megjelekét, vagy legalább könnyen hagyta azt. Most már meghatároztatott, hogy ezen bizottmány előterjesztése, a’ közgyűlés tárgyai harmadika legyen, s tehát mindjárt a’ főbírói előterjesztés után következzék. — Igen kívánatos volna, hogy a’ két derék határozat ne maradna foganat nélkül; mert valójában, csak kevés évek alatt is sok hasznot áraszthatna megyénkre, állandó gyakorlata pedig, új és soha nem tapasztalt élénkséget, ’s huszondus életet lekellene a megyei tiszti igazgatásban*. oct. 5-kén. B. \\ csselényi Mikós, nagy hazánkfia, miután e’ kis hontól, mellynek jóllétéért szellemi és anyagi tekintetben annyit áldoza, nyolcz évig folytonosan távol volt, f. hó 2-ban d. u. két órakor érkezett meg Zsibóra. Baráti és tisztelői, kik nem annyira a’ minden magyar hirlapban kihirdetett ló árverésre, mint inkább a’ rége nem látott, de feledhetlen tulajdonos testi szemeikkel* látására szép számmal gyűltek egybe, örömkönyük ’s kitörő éljenzések között fogadák a megérkezőt. A’ vidám ’s egyik szemének gyengélkedését kivéve egésséges báró úr, magyar szívesség, de legfőként személyes jelenlétével fűszerezett ebéddel vendégelte meg látogatóit, kik két asztalnál mintegy bven lehettek. A vendégek nagyobb része Magyarhonból volt, mit a’ folytonos esőzés miatt Erdélyben járhatlanná vált utaknak lehet tulajdonitni. A’ báró úr kevés ideig szándékszik Zsibón mulatni; innen Pestre, s onnan ismét ide jövend,ki’telet zsidóisaradalmában töltendő. Mi az árverésnek—теку a báró úr megérkeztekor már elkezdetett — eredményét illeti: eladatott 100 darab ló összesen mintegy 28 ezer pfton. A' legdrágábbik még 450 darab aranyon költ el. Cü. Országgyűlés. XLIX. Országos ülés a’ mélt. fő Ilitnél. Sept. 25kén. Tárgy: A’ vegyes házasság ügye. A’ görög n. e. bilitek vallás dolgában kelt válaszüzenet felolvasása ’s köziratra bocsátása után a’ vegyes házasság ügyében kelt üzenet ’s ferirási javaslat olvastatott föl. A’tárgy fontosságát mutatja az is, hogy a’ terem s tanácskozási körben jobban megvoltak telve a’ padok, mint más alkalommal. Legelőször a’ hg. prímás emelt szót, ’s az üzenetre és ferirási javaslatra következőkben adta elő észrevételeit. Legelői a’ néhai n. váradi püspök bocsátott pásztori körlevelet hiveihez , mellyben azokat intette , hogy a’ vegyesházasságtól óvakodjanak. E’ körlevélben vannak némelly helyek, mellyekből a’ buzgóbb lelkipásztorok azt húzták ki, hogy ha a’ vegy.házasságból születendő gyermekek a’ kath. vallásban nem neveltetnek, az illyen sírokat a’ szokott szertartás nélkül adják össze. Az e’miatt származott ingerültségnek egy sor. leirat akarta elejét venni. Nem kell feledni, hogy a’ passiva assistentia még akkor nem volt ismeretes, ’s így a’ királyi leirat arra nem vonatkozik. A külföldön ugyan ekkor nagy tűzzel folyt a’ vegy. házassági vita, ’s más fontos kérdések is vonattak bele, nálunk az országgyűlés elhatározta, hogy a’ vegy. házasságból születendő gyermekek az apa vallásában neveltessenek, továbbá a’reversalist eltörlötte, szóval: a kath. vallást jelleméből kivetkeztették. Ezért a cath. püspökök úgy intézkedtek, hogy új polgári dolgokban ugyan engedelmeskednek a’ törvénynek , a’ lelkiekben azonban a’ cath. elvekhez ragaszkodnak. Ő mindig remélte, hogy a súrlódást, ingerültséget, az országgyűlés törvény által szünteti meg; az országgyűlésnek azonban csak hamar vége lett, ’s ekkor a’ püspököknek vagy négy évig kellett volna híveiket minden rendelés nélkül hagyni, vagy olly intézkedést tenniük , hogy tudhassák magokat mihez tartani. E második nézet elfogadásából származott a’ körlevél, mellynek szerkesztésére a legnagyobb gond fordilatolt, hogy megadassék a’ császárnak vagy a’ világi hatalomnak a mi a’ világi hatalomé, az istennek vagy anyaszentegyháznak, a’ mi azé. Hogy pedig» az érvényességre nézve a polgári hatalomnak elégtétessék , az rendeltetett, miszerént a’ vegy. házasságot azon esetre, ha a’gyermekek kath. vallásban nem neveltetnének, templomon kivül kössék össze, s ebben a lelkipásztorok illendően járjanak el, s ingerültséget ne okozzanak. Mi a’ prímás körlevelét illeti, az nem a’ prímás körlevele, hanem valamennyi püspökémert valamennyi püspök hozzájárult. Azon vád, hogy abban az mondatnék, miszerént a’ vegyes házasság isten és természet elleni bűn , egészen alaptalan; mert azt abban, a’ ki dicá.