Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-10-10 / 81. szám

kijátszatik , s a begyűlendő pénz a szebeni aggszerü nagy szász templom építési költségei­re fordu­lalik. Végre voltak képek is kifüggeszt­ve, de mivel ezek művészi és nem iparkiálli­­tásba tartoznak , tehát hallgatással mellőzöm ő­­ket.­­• A kiállítás folyvást tömve látogatók­kal, úgy hogy a’ szobák szűkek befogadásuk­ra, s igy reménylhető, hogy jövendőben tá­­gasabb teremben fogjuk a’ kiállítást szemlél­hetni. — Ennyi mit a’ jelen kiállításról irhatok, s nekem nem marad egyéb hátra, mint újból is üdvözölni a’ kísérletet; adja az ég, hogy a példa követőkre, pártolókra találjon, részvét, buzdítás emelje iparunkat, ’s valamint Szeben úgy hazám minden memzetü és rangú lakói ta­nulják becsülni a’ hazait, lelkesítse őket koz­­szellem és érzet, mert igy lesz szorgalom, ver­seny és haladás, — ’s annak tudata, hogy e­­zeket előmozditák, legyen a’ fáradozóknak leg­szebb polgári jutalmuk! 19. Alsó­fejéri Közgyűlés. (Vége.) 7. A’ múlt 1842 évben alakulni kezdett me­gyei kórház alaptőkéje az­óta is több jóltévők adománya által gyarapulván, valamivel félj­ül jár­­1000 pengő forinton, ’s némi kecsegtető körülmények remélnünk engedik , miszerent, talán már a’ közelebbi ’év elején megnyit­­tathalik ezen jótékony intézet. 8. Megpen­­diltelék e’ közgyűlésen az is, milly czélszerű lenne, egy állandó báromorvosi állomásnak lét­rehozatala e’ megye keblében. Az inditvány koz" megegyezéssel hagyatott helybe, de sikerűlen­­dését csak a’ jövendőtől kell várnunk, mert min­álunk kevés a’ srénz, ’s a’ mi van is, las­sú forgása miatt, ritkán karikázik közczélzatu persel ekeinkbe. (J. Mi'ilt év septembere 1-én végzeguiL Kan Uflo néhány pen­gő forint visszafizetésén marasztalt 11. F. ezen befizetendő Öszveg apasztására azokta némii pénzfizetéseket tett, a’ még hátra volt mennyi­ség fizetése alól pedig, mostani közgyűlésünk által föloldoztatott. 10. A’ 11­. Enyeden felál­­littatni kért második gyógyszertár ügyében, némii kérdések küldettek vala ezen megyéhez régebben, hogy azokra felvilágosító tudósítás tétessék. — Ezen tudósítás a’ rendelve volt bi­zottmány­ által most beadatván, felolvastatása iltán kiküldetni határoztatott a’ kormányszék­hez. 11. Közelebb volt közgyűlésünkön, a’ korteskedés ellen hozatott szabályoknak , felső megerősittetés végetti fölküldetését rendelvén a’ kormányszék, — határoztatott, miszerent a’ rendek közelebbről csak meglevő törvényeink ide illeszthető czikkjeit kívánják használni a’ kore­teskedés zabolására ; állandóbb szabályokat majd akkor kivannak készitni, midőn a’testvér Ma­gyarkon illy nemű országgyűlési határozatai tudva lesznek. — Addig is pedig, ha a’kortes­­kedésen ért egyén a’választásra kijelöltek (scan­­didatusok) között találtatik , neve onnan ki fog hagyatni; más egyének pedig mint csend és rend zavarók fognak bűntetteim fenálló tör­­vényeink szerént.­­ 2. Több helységekben , gyúj­togatások s egyéb rendellenségek történvén , néhány megnevezett helységekre nézve, a’tör­vényeinkben úgy nevezett circa­lás kirendel­­tetett, úgy mindazáltal, hogy a' circalás csak is a megnevezett helységekre­ terjesztessék ki, mellyek e következők: Alvincz, Cergelyfája, Holdvilág, Krakkó, Kis­en­yed, Tohát,­­ Csergod , Mihálczfal­va, Soroslely, és Vingárd. — Maga a’ circaló bizottmány fog állani,egy főbiró, egy alispány, egy szekezőbiró, egy jegyzőből, és az illető szolgabiróból. 13. Az alvinczi egyesült görög vallásnak, kiknek je­lenleg hasznalható templomjuk nincsen, kér­lek a kormányszéket, hogy lenne szabad ne­­kiek, a nem egyesült görög vallásnak tem­plomjai használni közösen. A’kormányszék úgy leven értesitve, hogy ezen közös használatnak mi sem áll ellent, parancsolt az alsó-fejéri tiszt­ségnek , az egyesült görög vallásuakat, a­ tem­plom e közös használásába belé tenni. De a’ nem egyesült görög vallásnak , a’mostani köz­gyűlésre beadott kérelemlevelekben úgy nyi­latkoztak, miszerént ők tetszésüket soha nem jelentették ezen közös használatra, ’s azt tel­jességgel meg sem is engedhetik. Ezekre a’ rendek határozata az jön, miszerént jelentes­sék fel a’ kormányszéknek az ügy állása, ’s hogy illy esetben, a’ folyamodókat templom­­jok békés és külön használatában háborgatni tilalmazzák a’ hazai törvények, egyszersmind megtétetett a’ tisztséghez is az illető rendelés. 14. A’ derék- és fiuszék bírái meghagyattak a’ közelebbi közgyűlésig,­ idő most az újabb választásra nem jutván; de ha tisztválasztási jo­gunkat elveszteni olly féltékenyek vagyunk, a mi tisztjeink választására éppen nekünk talán csak mégis juttatni kellene egy kevés i­­dőt. 15. Végre még említnem kell e ni­ me­gye rendel két igen üdvös határozatát. Egyik a­ főbírói jelentés. Meghatároztatott tud­niillik e mostani közgyűlésen , hogy ezentúl, a felsőbb rendeletek (mint legelső tárgy) ol­­vastatása után mindjárt, az első főbiró, azaz előtti közgyűléseken határozattak mikénti, tel­­jesittetéséről, a’ megye dolgai miként folytá­nul , egy szóval minden a’ megyei tisztek közbe jö­­tével igazittatott nevezetesebb tárgyakról le­gyen tudósitó előterjesztést közgyűlésenként.­­ Másik az tiszti jegyzőkönyv vizsgá­lata. Meg vala ugyan régebben is határozva,­­ miszerént e’ végre kinevezett bizottmány , a’ tiszt­­i­ségnek , legközelebbi közgyűlés okai jegyzőköny­vét megvizsgálja, erről a’ megye rendeit tudósítsa. De az uj planta, noha tőle hasznos gyümöl­csöket lehet remélleni, eddig elé inkább csak tengődött. Rendszerént nem maradott idő e’ nevezetes tárgy elővételére, ’s ezért máskor a bizottmány nem látta szükségesnek a’ vizs­gálat megjelekét, vagy legalább könnyen hagy­ta azt. Most már meghatároztatott, hogy e­­zen bizottmány előterjesztése, a’ közgyűlés tárgyai harmadika legyen, s tehát mindjárt a’ főbírói előterjesztés után következzék. — Igen kívánatos volna, hogy a’ két derék határozat ne maradna foganat nélkül; mert valójában, csak kevés évek alatt is sok hasznot áraszthat­na megyénkre, állandó gyakorlata pedig, új és soha nem tapasztalt élénkséget, ’s huszon­­dus életet lekellene a megyei tiszti igazgatásba­n*. oct. 5-kén. B. \\ csselényi M­i­k­­­ós, nagy hazánkfia, miután e’ kis hon­tól, mellynek jóllétéért szellemi és anyagi te­kintetben annyit áldoza, nyolcz évig folyto­nosan távol volt, f. hó 2-ban d. u. két óra­kor érkezett meg Zsibóra. Baráti és tisztelői, kik nem annyira a’ minden magyar hirlapban kihirdetett ló­ árverésre, mint inkább a’ rége nem látott, de feledhetlen tulajdonos testi szemeikkel*­ látására szép számmal gyűltek egy­be, öröm­könyük ’s kitörő éljenzések között fogadák a megérkezőt. A’ vidám ’s eg­yik sze­mének gyengélkedését kivéve egésséges báró úr, magyar szívesség, de legfőként személyes jelenlétével fűszerezett ebéddel vendégelte meg látogatóit, kik két asztalnál mintegy b­ven le­hettek. A vendégek nagyobb része Magyar­­honból volt, mit a’ folytonos esőzés miatt Er­délyben járhatlanná vált utaknak lehet tulaj­­donitni. A’ báró úr kevés ideig szándékszik Zsibón mulatni; innen Pestre, s onnan ismét ide jövend,ki’­telet zsidóisaradalmában töltendő. Mi az árverésnek—теку a­ báró úr meg­érkeztekor már elkezdetett — eredményét ille­ti: eladatott 100 darab ló összesen mintegy 28 ezer pfton. A' legdrágábbik még 450 da­rab aranyon költ el. Cü. Országgyűlés. XL­IX. Országos ülés a’ mélt. fő Ilit­nél. Sept. 25kén. Tárgy: A’ vegyes házasság ügye. A’ görög n. e. bilitek vallás dolgában kelt válaszüzenet felolvasása ’s köziratra bocsá­tása után a’ vegyes házasság ügyében kelt ü­­zenet ’s ferirási javaslat olvastatott föl. A’tárgy fontosságát mutatja az is, hogy a’ terem s ta­nácskozási körben jobban megvoltak telve a’ padok, mint más alkalommal. Legelőször a’ hg. prímás emelt szót, ’s az üzenetre és ferirási javaslatra következőkben adta elő észrevételeit. Legelői a’ néhai n. vá­­radi püspök bocsátott pásztori körlevelet hi­­veihez , mellyben azokat intette , hogy a’ vegyes­­házasságtól óvakodjanak. E’ körlevélben vannak némelly helyek, mellyekből a’ buzgóbb lel­kipásztorok azt húzták ki, hogy ha a’ vegy.­házasságból születendő gyermekek a’ kath. val­lásban nem neveltetnek, az ill­yen s­írokat a’ szokott szertartás nélkül adják össze. Az e’mi­att származott ingerültségnek egy sor. leirat akarta elejét venni. Nem kell feledni, hogy a’ passiva assistentia még akkor nem volt ismere­tes, ’s így a’ királyi leirat arra nem­ vonatko­zik. A külföldön ugyan ekkor nagy tűzzel folyt a’ vegy. házassági vita, ’s más fontos kérdé­sek is vonattak bele, nálunk az országgyűlés elhatározta, hogy a’ vegy. házasságból szüle­tendő gyermekek az apa vallásában neveltes­senek, továbbá a’reversalist eltörlötte, szóval: a kath. vallást jelleméből kivetkeztették. Ezért a cath. püs­pökök úgy intézkedtek, hogy új pol­­gári dolgokban ugyan engedelmeskednek a’ törvénynek , a’ lelkiekben azonban a’ cath. el­vekhez ragaszkodnak. Ő mindig remélte, hogy a súrlódást, ingerültséget, az országgyűlés tör­vény által szünteti meg; az országgyűlésnek azonban csak hamar vége lett, ’s ekkor a’ püs­pököknek vagy négy évig kellett volna hívei­ket minden rendelés nélkül hagyni, vagy olly intézkedést tenniük , hogy tudhassák magokat mihez tartani. E második nézet elfogadásából származott a’ körlevél, mellynek szerkesztésére a legnagyobb gond fordi­latolt, hogy mega­­dassék a’ császárnak vagy a’ világi hatalomnak a mi a’ világi hatalomé, az istennek vagy a­­nyaszentegyháznak, a’ mi azé. Hogy pedig» az érvényességre nézve a polgári hatalomnak e­­légtétessék , az rendeltetett, miszerént a’ vegy­. házasságot azon esetre, ha a’gyermekek kath. vallásban nem neveltetnének, templomon kivül kössék össze, s ebben a lelkipásztorok illen­dően járjanak el, s ingerültséget ne okozza­nak. Mi a’ prímás körlevelét illeti, az nem a’­­ prímás körlevele, hanem valamennyi püspöké­­mert valamennyi püspök hozzájárult. Azon vád, hogy abban az mondatnék, miszerént a’ vegyes házasság isten és természet elleni bűn , egészen alaptalan; mert azt abban, a’ ki dicá.

Next