Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-10-27 / 86. szám
Vasárnapi Ijsag 11 d I Urn-KPnden. Ara ír Kvi'p mina í 30 r. mindeníilt. jVividenfeie Nlf’ffidenik -Az Érdülyi Híradó és Nemzeti Társalkodó hetenként kétszer, kedden és pénteken. A’ . ............ . D halt együtt helyben’4 f. 18 kr. postán 5 f. 12 kr. külön a’ két első helyben 3 Г. 38 kr. postán 4 f. A’ Vasárnapi Ujság magában 1 ^ hirdetmények föl vetett- és pontosan közzé tétetnek.— :JÜST év utó negyedére sis előfisetés Ш ír. 4© ki. p. plsesa elfogadtatik. Foglalat: Erdely és Magyarország. Kinevezés. Vegyes házasság jigye Erdélyben és Magyarnonban. Felső-Bejérből tudósítás. Magyarhoni dolgok: Országgyűlés 75, 76dik kerületi ülések, zsidók polgárosítása, polgári jogra kivontató birtok feletti viták . 55dik országos ülés a’ Fő-Ríznél . rövid közlés. Megyei élet: szatmári események. Pozsonmegye. Külföld: Spanyolország. Anglia. Frankbon. Olaszország. Oroszország. Görögország — Hirdetések. ERDÉLY KLÍZICVezér* Sebeshelyi kir. hám őrnagy Treuenfels Adolf zalathnai ellenpróbamesternek neveztetett ki. Vegyes házasság ügye Erdélyben és Magyar Bionbain. Az „Érd. Híradó“ jelen évi Tödik számában előadóm, miként áll a’ vallás ügye Erdélyben és Magyarhonban, tekintvén a’ törvényeket és az országgyűlési határozatokat. Ezen rövid értekezésből az elnem fogott olvasó könnyen meggyőződhetett arról, hogy Erdélyben úgy a’ leopoldi körlevél ’s az aprobatális törvények, valamint az újabb 1791 kisfildik törv.czikkely a’ négy bevett vallásoknak u. m. r. catholica, ev. reformata, lutherana es unitariának egyenlő jogait mindenekben viszonyosan teljesen biztosítják, ’s hogy a’ négy bevett vallások egyenlősége Erdély alkotmányának egyik sarkalatos talpköve. Ugyanazon értekezésből az is kitetszett, hogy Erdélyben az Approb. Const. I. r. Vdik írt. IVdik articulusa szerént, akárki is vallását, előrevaló tanítás mellőzésével szabadon változtathatja. Ugyanakkor röviden megmutatom azt is, hogy ns. Magyarországon a’ bécsi és linczi béke pontjain , valamint az 179 Iki 26-ik törv.czikken alapul a’ protestánsok vallási szabadságuk , de mind ezen törvényeknél fogva a’ protestánsok vallásbeli jogegyenlősége Magyarországon még annyira biztosítva nincsen mint Erdélyben, ’s a’ jelen országgyűléstől is illy gazdag sírkért reményleni nem lehet. A’ vegyes házasság jigye a’ magyarországi országgyűlésen igen kedvetlen ingerültséggel foly; az olvasó közönség ezen fontos jigyet buzgó részvéttel kiséri, azért e’ jelen értekezésben kimutatni kívánom, hogy áll ezen érdekes ügy Erdélyben ’s Magyarhonban , a’ törvények ’s országyűlési határozatok szerent. Vegyes házassttgiákokk Erdélyben s házassági eskü , gyermekek vallása, reversalis, p áldásmegtagadás, elválás. A’ vegyes házasságokra nézve is Erdélyben minden törvények a’ négy bevett vallások teljes egyenlőségi jogából indulnak ki s a’ gyakorlat is ezen alapelvvel egyhangú volt. 1. E s k e t é s : A’ házasulandók összeesketésére nézve az Approbata Const. T. iladik tiz. 4dik törv.czikkje ezt tartja: „Egy ik religion levő pap is más religion levő személyeket kap uán, divortialni ne merészeljen. A’ vallások teljes egyenlőségi viszonosságával, mellyel az 1791. Lilr. törv.czikk is megerősített, megegyező volt a’ gyakorlat is. Erdély nagyobb részében mindenkor a’ menyasszony vallásán levő pap eskette össze a’ házasfeleket, némelly kevés helyeken a’ vőlegény papja, csak nem régen költ felsőbb rendeletek kívánták, hogy a’ vegyes házasságok alkalmával, midőn egyik fél r. katholikus, ennek vallásán levő pap eskessen. Az 1843ki országgyűlés ezen felsőbb rendeleteket mint törvényelleni sérelmet feljelentve, azon törvényjavaslatot terjesztette fels. fejedelmünk elébe, hogy a’ vegyes házasságok alkalmával a’ házasulandókat mindkét fél vallásán levő papok eskessék össze. — így történt ez katholikus országokban is a’ r. katholika vallás sérelme nélkül; a’ belgiumi király ’s franczia koronaörökös az orleansi herczeg házassági egybekelésük alkalmával; luk közül az első reformatus r. katholikával, az utóbbi r. katholikus ev. reformatával, mindkét vallásu papok áldásaival köttettek össze. 2. Gyermekek vallása. A vegyes házasságokból szíilezendő gyermekek vallasára nézve tiszta az 1791dik LVII. törv.czikk,melly is azt tartja : „Proles e diversarum re-igionum parentibus, sive mixtis matrimoniis suscipiendae sexum suorum parentum sequantur, Щ ascuti in patris, faemer1 ae vero in matris suae religione educentur, et bapti sentur. Contractibus quibusvis in contrarium nihil valentibus. Ezen törvényből világos az, hogy Erdélyben a’ vegyes házasságból születendő fiú gyermekek vallásukra nézve az apjok , a’ leány gyermekek pedig az anyjok vallását kell hogy kövessék , ’s hogy ezen tiszta törvény ellenében kötött akárminémű egyezmények, reversalisok semmit érők. Ezen törvény olly tiszta, hogy ezt félremagyarázni lehetlen, ’s ezen sem ujabb törvény, sem országgyűlési határozattal még csak módosítás sem próbáltatok. 5. I1IIás /negtagadás : Erdélyben is elkezdődött azon visszaélés az 1840dik évben, hogy a’ r. katholikus pap azon vegyes házasságokat nem áldotta meg, mellyekben a’ gyermekeknek kath. hitben leendő neveltetesök iránt, az összeeskető papnak reménye nem lehetett. De ezen tette az egyháznak Erdélyben nem okozott olly nagy ingerültséget, mint a’ testvérhonban, midőn azt a’ papok szelidebben, ’s több kíméléssel vitték véghez, ’s a’ pásztori körlevél is a’ mennyiben lehetett a’ fenlló törvényekhez simulni kívánt. Figyelemre méltók ezen pásztori levélnek különösen következő szavai: „Nec profecto intentio nostra eo colliniat, ut quidquam regibus patriis contrarium suscipiatur cet, továbbá — Quapropterileras quidem reversales, quae caeter aquinint perse exigerentur, nequaquam postulabitis, neque talium prolam catholicam educationem importune urgebitis, atramen privatam conjugum voluntatem, in quantum haeccelegi praeattactae contraria non fuerit exquirentes, intentionim aliis ecclesiae ob secundar ec vestrae obligationis esse noveritis ed. ed. Erdélyben a vegyes házasságok alkalmával e’ szerént ha 111 elicus pap reversalist nem kér, hanem a’ kath. félnek vallási kötelességeit szivére köi, azoknak megtartására inti ’s midőn erkölcszképen meg van győződve, hogy minden gyermekek katholika vallásban fognak neveltetni, ollyankor az összeesketést az oltár előtt illő szertartással viszi véghez, ’s a’ házasságot megáldja, az ellenkező esetben pedig, az összeesketést a’ szokott egyházi szertartások ’s áldás el mellőzésével viszi végbe. Nem czélom e’ pont felett vallási harczot elevenitni fel, miből rosznál egyéb nem következhetnék , csakugyan hallgatással el nem mellőzhe- | lem, hogy a’ kath. pap cselekedete nem csak I akkor törvényellenes, ha írásban kéri a’ rever- I salist, hanem akkor is, ha tanításával erkölcsi s képen arra kíván hatni, hogy írás nélkül az ő tanácsának, intésének törvényellenes következménye legyen, ’s a’ gyermekek törvény rendelete elleni vallásban neveltessenek ; a’ törvénynek ugyan is nem a’ betűjét de lelkét kell tekinteni. Ezen környíilmények közt a’ kath. pap , akár áldja meg a’ házasságot, akár nem, mindenképen hibázik. — Ha megáldja, hibázik, mert ezt azért teszi, mivel az esketést megelőzött intései tanításai után a’ gyermekek vallására nézve törvényellenes sírkért reményt. — Ha meg nem áldja, hibázik, mivel ezzel a’ házasság lealacsonittatik, ’s a’ családi élet bolydogsága zavartatik. Az áldás és szokott egyházi szertartás megtagadása egyházi büntetés mind azon állitás mellett is, hogy az illy házasságok is polgáriiag érvényesek; a’ vallási ’ szertartásokról sokat tartó emberek, házasságukat megvetettnek hiszik, sokan gyanakodnak ha az illy összekötés valódi házasság-e, vagy pedig csak erkölcstelen együttélés? Az 1803-i országgyűlés a’ papságnak mindazon tettét, hogy a’ vegyes házasságok alkalmával a’ feleket magok gyermekeiknek a’ r. kath. vallásba leendő neveltetésük iránt törvényeiknek ígéretre kívánja birni, mindazt, hogy midőn illy ígéret nem tétetik a’ házassági összekötést a’ szokott egyházi szertartások ’s papi áldás nélkül viszi véghez, mint orvosi andó sérelmet, ’s a’ papok ezen tettét mint büntetésre méltót a’ felség elébe terjesztette. Azonban meg kell vallani, hogy az ezen ügy feletti viták az országos teremben , a’ tárgy fontosságához illő komolysággal , a’ különböző hitsorsuak iránti legnagyobb kíméléssel ’s szeretettel folytak.