Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-10-27 / 86. szám

Vasárnapi I­jsag 11 d­ I Urn-KPnd­en. Ara ír K­vi'p mina í 30­­ r. mind­eníilt. jVividenfeie Nlf’ffid­enik -Az Érdül­y­i Híradó és Nemzeti Társalkodó hetenként kétszer, kedden é­s pénteken. A’ . ............ . D halt együtt helyben’4 f. 18 kr. postán 5 f. 12 kr. külön a’ két első helyben 3 Г. 38 kr. postán 4 f. A’ Vasárnapi U­jság magában 1 ^ hirdetmények föl vetet­t-­ és pontosan közzé tétetnek.— :JÜST év utó negyedére si­s előfisetés Ш ír. 4© ki. p. plsesa elfogadtatik. Foglalat: Erde­ly és Magyarország. Ki­nevezés. Vegyes házasság jigye Erdélyben és Magyar­­n­onban. Felső-Bejérből tudósítás. Magyarhoni dolgok: Országgyűlés 75, 76dik kerületi ülések, zsidók polgárosítása, polgári jogra kivontató birtok feletti viták . 55dik országos ülés a’ Fő-Ríznél . rö­vid közlés. Megyei élet: szatmári események. Pozsonmegye. Külföld: Spanyolország. Anglia. Frankbon. Olaszország. Oroszország. Görögország — Hirdetések. ERDÉLY KLÍZICVezér* Sebeshelyi kir. hám őr­nagy Treuenfels Adolf zalathnai ellenpróba­­mesternek neveztetett ki. Vegyes házasság ügye Er­­d­élyben és Magyar Bionbain. Az „Érd. Híradó“ jelen évi Tödik számá­ban előadóm, miként áll a’ vallás ügye Er­délyben és Magyarhonban, tekintvén a’ törvé­nyeket és az országgyűlési határozatokat. E­­zen rövid értekezésből az elnem fogott olvasó könnyen meggyőződhetett arról, hogy Erdély­ben úgy a’ leopoldi körlevél ’s az aprobatális törvények, valamint az újabb 1­791 ki­sfildik törv.czikkely a’ négy bevett vallásoknak u. m. r. catholica, ev. reformata, lutherana es uni­­tariának egyenlő jogait mindenekben viszonyo­san teljesen biztosítják, ’s hogy a’ négy be­vett vallások egyenlősége Erdély alkotmányá­nak egyik sarkalatos talpköve. Ugyanazon ér­tekezésből az is kitetszett, hogy Erdélyben az Approb. Const. I. r. Vdik írt. IVdik articu­­lusa szerént, akárki is vallását, előrevaló ta­nítás mellőzésével szabadon változtathatja. U­­gyanakkor röviden megmutatom azt is, hogy ns. Magyarországon a’ bécsi és linczi béke pontjain , valamint az 179 Iki 26-ik törv.czikken alapul a’ protestánsok vallási szabadságuk , de mind ezen törvényeknél fogva a’ protestánsok vallásbeli jogegyenlősége Magyarországon még annyira biztosítva nincsen mint Erdélyben, ’s a’ jelen országgyűléstől is illy gazdag sírkért reményleni nem lehet. A’ vegyes házasság jigye a’ magyarorszá­gi országgyűlésen igen kedvetlen ingerültség­gel foly; az olvasó közönség ezen fontos ji­­gyet buzgó részvéttel kiséri, azért e’ jelen ér­tekezésben kimutatni kívánom, hogy áll ezen érdekes ügy Erdélyben ’s Magyarhonban , a’ törvények ’s országyűlési határozatok szerent. Vegyes h­ázassttg­­iá­ko­k­k Erdélyben s h­­ázass­ág­i es­k­ü , gy­e­r­m­e­k­e­k vallása, reversalis, p á­l­d­á­s­m­e­g­t­ag­adás, el­v­álá­s. A’ vegyes házasságokra nézve is Erdély­ben minden törvények a’ négy bevett vallá­sok teljes egyenlőségi jogából indulnak ki s a’ gyakorlat is ezen alapelvvel egyhangú volt. 1. E s k e t é s : A’ házasulandók össze­­esketésére nézve az Approbata Const. T. il­­adik tiz. 4dik törv.czikkje ezt tartja: „E­­g­y i­k religion levő pap is más reli­gion levő személyeket k­a­p u­­­á­­­n­­, divortialni ne merészeljen. A’ vallá­sok teljes egyenlőségi viszonosságával, mellyel az 1791. Lilr. törv.czikk is megerősített, meg­egyező volt a’ gyakorlat is. Erdély nagyobb részében mindenkor a’ menyasszony vallásán levő pap eskette össze a’ házasfeleket, né­­melly kevés helyeken a’ vőlegény papja, csak nem régen költ felsőbb rendeletek kívánták, hogy a’ vegyes házasságok alkalmával, midőn egyik fél r. katholikus, ennek vallásán levő pap eskessen. Az 184­3ki országgyűlés ezen felsőbb rendeleteket mint törvényelleni sérelmet felje­lentve, azon törvényjavaslatot terjesztette fels. fejedelmünk elébe, hogy a’ vegyes házasságok alkalmával a’ házasulandókat mindkét fél val­lásán levő papok eskessék össze. — így tör­tént ez katholikus országokban is a’ r. katho­­lika vallás sérelme nélkül; a’ belgiumi király ’s franczia koronaörökös az orleansi herczeg házassági egybekelésük alkalmával; luk közül az első reformatus r. katholikával, az utóbbi r. katholikus ev. reformatával, mindkét vallá­­su papok áldásaival köttettek össze. 2. Gy­e­r­m­ekek vallás­a. A vegy­es házasságokból szíilezendő gyermekek vallasára nézve tiszta az 1791dik LVII. törv.czikk,melly is azt tartja : „Proles e diversaru­m r­e-­­­i­g­i­o­n­u­m parentibus, sive m­i­x­t­i­s matrimoniis suscipiendae s­e­x­u­m suor­u­m parent­u­m s­e­q­u­a­n­t­u­r, Щ a­sc­u­t­i in patris, f­a­e­m­e­r1 a­e vero in m­a­t­r­i­s suae religione educentur, et b­a­p­t­i s­e­n­t­u­r. Contracti­b­u­s quibus­vis in contrarium nihil valentibus. Ezen törvényből világos az, hogy Erdélyben a’ vegyes házasságból születendő fiú gyerme­kek vallásukra nézve az apjok , a’ leány gyer­mekek pedig az anyjok vallását kell hogy kö­vessék , ’s hogy ezen tiszta törvény ellenében kötött akárminémű egyezmények, reversalisok semmit érők. Ezen törvény olly tiszta, hogy ezt félremagyarázni lehetlen, ’s ezen sem u­­jabb törvény­, sem országgyűlési határozattal még csak módosítás sem próbáltatok. 5. I1I­­I­á­s /n­egt­ag­a­d­á­s : Erdélyben is elkezdődött azon visszaélés az 1840dik év­ben, hogy a’ r. katholikus pap azon vegyes házasságokat nem áldotta meg, mellyekben a’ gyermekeknek kath. hitben leendő neveltete­­sök iránt, az összeeskető papnak reménye nem lehetett. De ezen tette az egyháznak Er­délyben nem okozott olly nagy ingerültséget, mint a’ testvérhonban, midőn azt a’ papok szelidebben, ’s több kíméléssel vitték véghez, ’s a’ pásztori körlevél is a’ mennyiben lehetett a’ fenlló törvényekhez simulni kívánt. Figye­lemre méltók ezen pásztori levélnek különösen következő szavai: „N­e­c profecto inten­tio nostra eo colliniat, ut quidquam r­e­g­i­b­u­s patriis contrarium suscipi­atur cet, továbbá — Quapropter­­­i­l­e­r­a­s q­u­i­d­e­m r­e­v­e­r­s­a­les, quae c­a­e­t­e­r a­q­u­i­n­i­n­t p­e­r­­­s­e exigerentur, nequaquam postulabitis, neque talium prol­a­m catholicam educationem importune urgebitis, atramen p­r­i­v­a­t­a­m c­o­n­j­u­­g­u­m voluntatem, in q­u­a­n­t­u­m h­a­e­c­­c­e­legi praeattactae contraria non fuerit exquirentes, intentioni­m a­­l­i­i­s ecclesiae o­b s­e­c­u­n­d­a­r ec v­e­s­t­r­a­e obligationis esse noveritis ed­. ed­. Erdélyben a vegyes házasságok alkalmával e’ szerént h­a 111 eli­c­us pap reversalist nem kér, hanem a’ kath. félnek vallási kötelességeit szi­vére kö­i, azoknak megtartására inti­­ ’s midőn erkölcszképen meg van győződve, hogy min­den gyermekek katholika vallásban fognak ne­veltetni, ollyankor az összeesketést az oltár előtt illő szertartással viszi véghez, ’s a’ há­­zasságot megáldja, az ellenkező esetben pedig, az összeesketést a’ szokott egyházi szertartá­sok ’s áldás el mellőzésével viszi végbe. Nem czélom e’ pont felett vallási harczot elevenit­­ni fel, miből rosznál egyéb nem következhet­nék , csakugyan hallgatással el nem mellőzhe- | lem, hogy a’ kath. pap cselekedete nem csak I akkor törvényellenes, ha írásban kéri a’ rever- I salist, hanem akkor is, ha tanításával erkölcsi s képen arra kíván hatni, hogy írás nélkül az­­ ő tanácsának, intésének törvényellenes követ­­­­kezménye legyen, ’s a’ gyermekek törvény rendelete elleni vallásban neveltessenek ; a’ tör­vénynek ugyan is nem a’ betűjét de lelkét kell tekinteni. Ezen környíilmények közt a’ kath.­­ pap , akár áldja meg a’ házasságot, akár nem, mindenképen hibázik. — Ha megáldja, hibázik, mert ezt azért teszi, mivel az esketést meg­­előzött intései tanításai után a’ gyermekek val­lására nézve törvényellenes sírkért reményt. — Ha meg nem áldja, hibázik, mivel ezzel a’ há­zasság lealacsonittatik, ’s a’ családi élet bol­­y­dogsága zavartatik. Az áldás és szokott egy­házi szertartás megtagadása egyházi büntetés mind azon állitás mellett is, hogy az illy há­zasságok is polgáriiag érvényesek; a’ vallási ’ szertartásokról sokat tartó emberek, házassá­­­­gukat megvetettnek hiszik, sokan gyanakod­nak ha az illy összekötés valódi házasság-e, vagy pedig csak erkölcstelen együttélés? Az 1803-i országgyűlés a’ papságnak mindazon tettét, hogy a’ vegyes házasságok alkalmával a’ feleket magok gyermekeiknek a’ r. kath. vallásba leendő neveltetésük iránt törvényeik­­­nek ígéretre kívánja birni, mindazt, hogy mi­dőn illy ígéret nem tétetik a’ házassági össze­kötést a’ szokott egyházi szertartások ’s papi áldás nélkül viszi véghez, mint orvosi an­dó sé­relmet, ’s a’ papok ezen tettét mint büntetés­re méltót a’ felség elébe terjesztette. Azonban meg kell vallani, hogy az ezen ügy feletti vi­ták az országos teremben , a’ tárgy fontossá­gához illő komolysággal , a’ különböző hitsor­­suak iránti legnagyobb kíméléssel ’s szeretet­tel folytak.

Next