Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-03-28 / 339. szám

s­t jövök haza a’ polgár gránátosi tisztem paran­csolta éjjeli portyázásból, és sietek át délután Pozsonyból érkezett gőzös által hozott nagy­szerű újdonságot megírni. Országunk nádora , ki a’ legutolsó hír szerint alkirályi czimmel ru­s­ nak tekintessék, ezennel jelenti, hogy miután e’ napokban is tapasztalta , hogy teljesen min­denek bizalmát nem bírja, főis­páni hivatalá­ról lemond , a mit sürgönyileg a’ főkormányzó ő m­aéltóságával is tudatott. És elt­ely szilárd elhatározással, hogy semmi nemű erőltetés és kérelmekre többé el nem vállalja, becsületsza­vára fogadván. Ezzel a’ gyűlést elhagyt­a Ez után a’ közelebbről tartandó megyegyű­­érrel m­­orván tanácskozni, miután a’ megyének el­nöke nincs, abban jön megállapodás, hogy martius 29-dikén szerdán, egy oly gyűlést fognak tartani, melyre a’ polgárok is meghí­vassának , a’ körülmények szerint teeri­­dőkrőli tanácskozás végett. Végre gr. Beth­len Ferencz jelenti, hogy bár ő most a’ kis gyűlés által elnökké választatott , azért magát, a tartandó nagy gyűlés elnökéül nem kívánja feltolni. Ezzel a' gyűlés eloszlott. Eny­­nyit most előlegesen. Kovács Samu. Krn.S2SBIII.bol Juarl. 24. Megyénk sem kerülheté ki a’ nyugati események hul­lámzás­át. E’ napon értelmesbjeink a’ megye­háznál Öszszegyülvén , itt együtt találta fő­­ispáni helyettesünk k­i m­ lelőtt­­e , ki a’ végett jött vala hé , hogy néhány a’ körülményeket felfogni képes tagokat hozzá még az napon M­T. faluba meghívjon, előleges­ értekezés ’s a’ rend fentartása feletti tanácskozás végett. De az egybegyűltek a’ felszólítást ,megköszön­vén, viszszautasitováse, magok közül a’ megye alispáni helyettesét küldvén viszsza , hogy a' főispán­i helyettest a’ megyeháznál kö­rük­beni megjelenés végett szólítsa fel. Bizal­munkat főispánni helyettesünk meg nem hiú­sította, alig három óranegyed alatt körünk­be lépett, kikhez már a somljai polgárság képviselői is szegődtek. Körünkben alig álla­podhatván meg, B­igosi Sándor ’felhúzva a’ történtek felett a’ leplet,'­s forrását oda mu­tatván ki, hol az 1840-ki dec. közgyűlésünk­ben a’ V­iszszakapcsoltatásunkat hátráltató fia­­tarozat keletkezett, a’ szomorúbb események kikerülhetése végett, harmadnapra tartandó közgyűlést indítványoz, a’ harapodzó vészét Ivek elhárítása végett előleges értekezést is jónak látván. Mi is ő inga által is felfogad­tat­­ván, a közgyűlést sköröztető ivek rögtön megirattak. Őt így mart­ 2­7. napján meg is tart­alik. A már eddig is folyt értekezések kö­vetkeztében tárgy­a lesz : a’ magyar orggyűlés­­re követek küldése és pedig a’ megyei pénz­tárból fizetendők, szabad meggyőződésöket kö­vetve minden utasítás nélkül; a’ több rész­­beli megyéknek felszólítása hasonló lényre, főispánt hely elesünk felkarolva ’s magá­évá téve eddig is az eseményeknek jó olda­lait , bő ragaszkodással ’öleljük , testvériesen a pártokkal, kik énjüket felejtve, a’ közjóra úgy látszik testvériesen kezet fogtak. E’ so­rokkal idvezlem­ először és sietve a’ szaba­dabb térre juthatott sajtót; adja Isten csak örömöt közölhessek benne mindig, örömöt, mely nemzetünk szellemi és anyagi elöhala­­dásából minden magyar kebelre egyaránt kell hogy hasson. Mindennap többet, ha elfo­gadja tőlem. ) Virág Káról­y, Zsu­llífó másod alispánja Sántha György, az idő komoly fejleményei felett tartandó érte­kezés végett, a’ mai napon délutáni 4 órára ta­­nácskozmányi ülést hirdetett. De az eseménye­ket éber figyelemmel kisérő nagyváradi közön­ség is megjelenvén a­ megye házánál , a’ ta­­nácskozmányi ülés közakarattal népgyüléssé lön átalakitva. Szabadság, testvériség , béke és rend volt a’ népgyűlés jelszava, és ez jelszó­hoz egy magasztos óhajtás csatlakozott, mely a' lelkesült nép egyetemének ajkairól követke­ző szavakban tört ki: ,,Éljen az első ma­gyar ember, a’ király!** Ezen óhajtást a’ jelszóul elfogadott „testvériség és bé­li­eu igéinek megtestesítése követé. Leraktuk a’ fegyvert, melylyel hoszszas pártküzdelmeinket átharczolánk, és felejtését ígértük a’borús mait-­ nak , hogy egy szebb jövendő készítésében , mindnyájan együtt munkálkodhassunk. Testvé­rekké válván a’ kibékülés által, a’ nemzet­­­­i hajtásainak azon pontjait, melyeket Pest város, s­s az országgyűléshez intézendő kérel­vezéskint * aláirt, a’ nagyváradi népgyűlés egy szívvel lé­lekkel, saját óhajtásainak vallotta. Az érdeklett pontok következők: 1) Sajtószabadság az előző vizsgálat el­törlésével. 2} Felelős kormány Buda-Pesten. •‘1) Évenkinti országgyűlés Pesten. 4} Törvényelőtti egyenlőség polgári é­s val­lási tekintetben. 5) Nemzeti őrsereg. 6} Közös teherviselés. 7) I­rbéri viszonyok megszüntetése. 8} Esküttszék, képviselet, egyenlőség a­­l­apján. 9) Nemzeti bank. 10} A’ katonaság esküdjék meg az alkot­mányra, magyar katonáinkat ne vi­gyék külföldre, a’ külföldieket ne vi­gyék el tőlünk. I1. A politicai statusfoglyok szabadon bo­csáttassanak. 12­ Egyesülés Erdélyijei. A’ nemzet kivánatainak felemlített pontjai­hoz még azon óhajtás is csatoltatott, hogy „az­­ első magyar ember a’ király“ minden évnek ■ egy részét Buda-Pesten az ország szivében­­ töltse el. Ezen előzmények után szükségesnek ta­lálta a’ nagyváradi népgyűlés, hogy a’ bihar­­megyei öszszes nemesség az érdeklett pontok elfogadása által hűségét a’ fejedelemhez, si­­raulását a’ kor igényeihez ’s rokonszenvét az­­ adózó néphez minél előbb nyilvánítsa, és nyo­matékos súlyt adjon a’ közkívánatnak ; Ilevicz­­ky Menyhért pedig lépjen le a’ követi pályá­ról, melyre a’nép birodalma Beöthy Ödönt, az észben tehetségdus és hazafiságban rendit­­hetlen polgárt karolta fel. E’ czélok elérése vé­gett, másod alispán Sántha Györgyt, a’ közo­­hajtáshoz képpest, folyó hó 27-ére megyei köz­gyűlést fog hirdetni, Reviczky Menyhértet pe­dig a követségrőli lemondásra azonnal felszó­lítani.­­ A’ szabadság megőrzése, ’s a’szem­ly-és vagyonbiztosság fentartása az öszszes p­ogár­­ságnak állván érdekében, a’sorkatonaság szol­gálata igénybe nem vétetett. A’ közbéke és rend, személy- és vagyonbiztosság feletti ügye­let tekintetéből polgári őrsereg felállítása ha­­tároztatott , fővezérül közakarattal Beöthy Ödön választatván el. Az elválasztott fővezér ünne- I­pélyesen megesküvék, hogy a’ szabadságot és I rendet, személy- és Vagyonbátorságot életével I és vérével is kész leszen védelmezni. A­ pol- s górok pedig engedelmességet ígértének. A’ testvéri egyesülés ’s hazafiai magasz­tos lelkesedés megragadó pillanatai közül le­­­­gyen felemlítve et helyen egy letekre ható szép jelenet. A­ haza szolgálatában megőszült Beöthy Ödön karjára, N.várad elnöke Bende Péter, a’­­ nép örömkiállásainak kíséretében nemzeti szak s­­agot tűzvén, későbben királyi tanácsos Szlávy­­ László, másod alispán Sántha Györgyöt ezen példa követésére felszólította és lelkesedése he­vében, a’ nemzeti szalagot örömkönyek között , fel is tűzte, a’ nép pedig annak viselését köz­akarattal elhatározta. Jeléül az egyetértésnek, melylyel az ér­deklett határozatok alkottattak, a’ megye és­­ városok házainál immár nemzeti színű zászlók lobognak, és ezen gyönyörű népgyülés megün­nepléséül Nagyvárad ki fog világíttatni. Kelt Nagyváradon 1848-ik évi mart. 20 án, a’ n.váradi népgyülés megbízásából Lukács György. i kö­lt mart. 18-a éjjeli 12 órakor. Most­­ háztatott fel , gróf Batthyányi Lajoshoz kö­vetkező levelet intézett (Itt azon nádori le­velet közli levelezőnk, melyet múlt számunk­ban kiadtunk­. Ezen levél, mely a’ ma esti színházi előadás alkalmával Fáncsi által a’ szín­padról felolvastatott, rendkívüli örömöt és meg­elégedést gerjesztett. A’ tapsvihar és éljendör­­gés után a’ közönség a’ Rákóczy-indulót kí­vánó játszatni, mely óhajtás teljesülése viszon­­ti zajos tetszésnyilvánítást vont maga után. A’ tegnapi nap eseményei közt a’ zsidók elleni és melletti agitatio és szónoklatok fog­lalják el a’ főhelyet, Pest város polgárai elha­­tározottan kijelentvén , hogy az őrseregbe zsi­dókat felvenni nem fognak; ma abban történt megállapodás, hogy számukra egy­­­ik osztály lesz felállítandó , melybe keresztyének is mehet­nek, kik akarnak; az ellenzéki kör igen dicsére­tes következetességgel az elnyomottak mellett van,’s több tagjai íratták fel magukat ezek közé. Furcsa emberek ezen jó polgár urak , a’ ne­mesi kiváltságok eltörlésének örülnek , de a’ polgárság kiváltságait sérthetetleneknek akar­ják tekintetni. — A’ kétfejű sasok eltűntek , az ausztriai színek nemzetiekké változtak át , a’ királyi dohánytrafikák bézárattak, ’s holnap a’ rotteriák is becsukat­nak.­) A’ feloszlandó hely­tartótanács és kincstár minden tagja cocardát visel és nemzeti őrseregbe íratta magát. — A’ famosus anti-Kossuthianus pap Körmöczi abla­kából óriási lobogó leng, ’s maga „samt der übrigen Bagage“ ellenzéki kör tag akar len­ni. A’ papnövendékek sőt már némely katonák is hordanak nemzeti rózsákat. Ma délelőtt vol­tak a’ különböző zászlók alá esketések , holnap lévén folytatandók ; délután már rend­szeres sorokba felállítva léptetett mintegy hat­ezer uj nemzeti őr lelkesült arczczal és dör­gő zene mellett a’ váczi utczán le a’ városház terére, hol a’ tisztek esküjöket tevék le. Ki­fogyhatatlan éljenzés és kendőlobogtatás kí­sérte az ablakokból ’s az utczáról, s az egész­nek oly valami fenséges szine volt, milyet csak az igazi szabadság ’s annak valódi benső ér­zete kölcsönözhet. — Holnap , mint írtam , nagy h­álaadó isteni tisztelet fog tartatni minden ima­­házakban. — Petőfi hatalmas verse több ezer példányokban kering magyarul és németül; me­lódiája nem kielégítő, a’ régi sirva vigadó ty­­pusra, minden harczias tűz kifejezése nélkül, minek pedig leginkább kinyomva kellene benne lenni. — Petőfi indítványára a’ városház tér „szabadság tere“, az egyetemi tér „mart. 15- ke tere“, a’ hatvaniuteza „szabadsajtanteza“ neveket váltottak. — Budapesten jelenleg csak egy kívánat van még , az országgyűlésnek mi­előbbi Pestre áttétele, ’s ennek valósulásáról ! *­tr . • úgy meg van győződve mindenki, hogy meg­érkezése naponkint váratik. — Ma éjjel azon hir terjengett, hogy köztiszteletü nádorunk — ki nélkül, mint Kossuth Pozsonyba viszszaérke­­zésekor mondó, oh­ajtósainkat meg nem nyer­tük volna, legalább békés után nem — kezink­­be érkezett. — A’ kedélyek csilapulni kezde­nek , é s már biztos reményünk van , hogy sem­mi komoly zavar támadni nem fog; a’ nemzeti őrség erélyes rendezése nem kis részben volt munkás ei megnyugtatásra, valamint eddigi, bár még igen rövid életű mu­nkálódása és é­­bersége a’ közcsend biztosítására. Menynyire el van mindenki foglalva a’ napi eseményekkel s menynyit nyert e’ mozgalom által nemzeti­ségünk is , azon , bár csekély körülmény is bi­zonyítja , hogy Döbler bévész fátyolképeit a’ Noththeaterben üres padok előtt mutatja; mig a’ nemzeti színház naponkint zsúfolva van, debreczeniesen legyen mondva, írni valóm még volna elég , de helyem már nincs. Csernátoni. Jelentése 5 cs. kir. főherczegségé­­nek az ország nádorának azon országos kül­döttség eljárásáról, mely az országgyűlési teen­dők iránt költ alázatos felírást a felségéhez fel— !! *) Köszönettel. Szerk. *) A’ nm. helytartótanács rendelete szerint csak április 1-én. gov

Next