Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-04-06 / 344. szám
n érkezett, ’s a’ közgyűlés két hét múlva lesz. K’ hir nagy mozgásba hozza a’ közönséget ; közmeggyőződés, hogy el két heti határidőt semmi esetben el nem várjuk , azaz gyűlést tartunk , már közgyűlést-e vagy minőt, azt isten tudja. Délutáni két órakor a’ küldöttség többi tagjai is haza érkeznek Udvarhelyre , a’ nép a’ székház teremébe felgyűl, Pálffy Elek és Ugrón János küldöttek megjelennek ’s jelentik , hogy Ugrón Lázár úr, mig ők az után lovat váltottak, előre leérkezett a’ főtiszthez, ’s mikorra ők megérkeztek, már el volt határozva, hogy két hét múlva lesz közgyűlés. E’ jelentés ingerült mozgást szült , Ugrón L. ur eljárása nyilvánosan rászaltatott, ’s tüstént más küldöttség rendeltetett, mely a’ következő hétfőre apr. 3-kára közgyűlést kívánjon. A’ további teendőkről intézkedni akkor fogunk , ha e küldöttség is referál. E’ gyűlésben a’mozgalom irányát egy programra tette nyilvánossá. Főbb pontjai ezek : 1. Tántorithatlan hőség a’ fejedelem és háza iránt. 2. Unió bár minő után. 3. Sajtószabadság. 4. 4. Közös teherviselés. 5. A’ föld szabaddá tétele. A’ status az úrbéres osztály birtokaiért kellő örökváltsági öszszegről jót áll. 6. Törvény előtti egyenlőség. Esküttszékek. 7. A’ nép felszabadítása , és politikai jogokbani részeltetése. 8. Nemzeti őrség felállítása. E’ pontoknak életbeléptetésére minden hatalmunkban álló törvény- és alkotrányszerít eszközöket,’s minden befolyásunkat felhasználandjuk. E’ pontokat a’ jelenlevők kivétel nélkül aláírták, ’s további aláírásra kitéve lesznek a’ teremben. A’ netán bomladozni kezdhető rend fentartására nagy számú tagokat neveztünk ki , kik a’ fennebbi pontokkal ellenkező , vagy más irányú izgatásoknak gátul álljanak. Ezt azért tettük , mert azt hallók , hogy Marosszékből bizonyos sóbányákra uszító izgatok készülnek hozzánk , mi ellen a’ kellő rendelkezések már megtétettek. A’ Pesti Hírlapból a’ nevezetesebb honi események felolvastattak, ’s imádott királyunk mind e’ jókért ezerszeresen megéljeneztetett. Első magyar ministerelnök gr. B. L. és Kossuth Lajos harsogó éljennel üdvözöltettek. A’ Petőfi esküjét midőn olvastatott, önkénytelenül viszhangoztuk mindanynyiszor. És megesküttünk ünnepélyes fenszóval fejedelmünk hőségére, és hazánk boldogitására mindent elkövetni. Martius 29-kán. A’ begyülő nép a’ fővárosban folyvást növekszik. A’ küldöttség a’ főtiszttől délután két órakor megérkezik. A’közgyűlést a' kívánt napra kihirdető rendelést magával hozta. A székház nagy tereme karzatával együtt föladásig van tömve, ’s mivel a’jövő hétfőn már közgyűlés lesz, conferentiává alakul a gyűlés. Határozatai ezek : Két követet fogunk az eddig tán Pesten levő országgyűlésre küldeniegy kérvénynyel , melyben az uniót rendkívüli úton is sürgetjük , ’s ha addig tán az unió Magyarország által a’ partium mintájára kimondatnék , rendes követekül , megbízó levéllel ellátva. Hasonló téteményre a’ Magyarországhoz nem csatolt erdélyi t. hatóságokat is sietés útján fel fogjuk szólítani. A’ terem ablakából egy roppant lobogó, fejér, veres és zöld színeivel, hirdeti szent irányunkat. E’ lobogó a’ szék tulajdonává igtattatik bé , ’s őrzése hivatalos kézbe tétetik. Este a’ tanuló ifjúság az egész városi és falusi népséggel fáklyákkal és zenével jelenik meg a’ Pálffy János szállása előtt; az utczán alig lehet megmozdulni. A’ főiskola énekkara a’ Petőfy esküjét ünnepélyesen elénekelte, ’s a’ nép utána esküdtt. A’ fiatalság szónoka Pálffy Jánost ’s benne az ügyet, melyet oly lelkesen mozdít elő, üdvözlő, ’s ezzel bebizonyító, hogy mozgalmainkban erély, de rend is leszen. A’ fáklya tömegből egy zöld , fejér, veres szinűi lobogó emelkedett ki, ráírva nagy betűkkel: „Egyesülés.“ Pálffy J. lángoló szavakkal üdvözlé viszsza az ifjúságot, ’s miután a’ tömeg szeretett királyunkat szűnni nem akarókig éljenezte meg, megéljenezte a’ testvér német nemzetet is , mely békesi mozgalmaival megmentette a’ magyar vért; megéljenezte gr. Batthyáni Lajost, Kossuth Lajost , megéljenezte és pedig végtelenül az uniót, a’ Rákóczy indulóval szép csendben eloszlott. Martius 29-re gyűlés nélkül telt el. Holnap ismét conferentia lesz. Ifjak és vének, gazdagok és szegények feltűzték melleikre a’ három szinti szalagot. Gálfi Mihály. JH. gy.IUOIJOSTOr mart. 30-án. Bár tudjuk , hogy e’ politicai mozgalmak nagy idején az események halmazával dúsan el vannak árasztva az Erdélyi Hiradó mindig hazafias irányú lapjai ; de épen e’ hazafias irányú szellemben bizva kérjük tisztelettel a’ t. ez. szerkesztőséget , legyen szives e’ nem utolsó érdekű tudósításunknak bár fél hasábnyi tért áldozni lapjaiban. Mi a’ nép közepette élünk , még pedig a’ bilincsbe vert, ’s ezred éves nyomások alatt homályban tévelygő fejletlen havasi nép között. Ki ismerhetné hát inkább, mint mi a’ köznép közt eláradott bal hitet, a’ jelenlegi nagyszerű események után sötét főkből keletkezett félreértéseket, milyenek a’ bal hitnek a’ nép száján forgó következő nyilvánkozásai: a’ deákság ’s a’ népfelkört a’ nemesek ellen. A’ felség az urbért bevenni nem akaró urakat haddal támadta meg, ’s mi a’ felség mellett kelünk fel ’szef. Mely félreértés és bal hit, ha veszéllyel nem fenyeget is, de mindenesetre a’ rend, illendő függés és békés csend bomladozását eredményezheti. Megkísértettük mi a’ nép fel világítását, de mind azt félelem költötte ámitásnak tárták , ’s az általunk capacitálhatlan homályos főkbe a’ bal hit gyökei még mélyebbre vonalának. Honfiúi kötelességünknek érzők tehát, e’ rész kiirtására egy más módot próbálni el. Tudni illik, mig püspöki utón is egy ily czélu körirat, (mi reméljük el nem maradand) a’ lelkészekhez, kik kizárólag képesek e’ bal hiedelmeket a’ nép közül kiűzni, megérkeznek, a’ közelebb fekvő falvak görög lelkészeit egyikünk házához megjelenni barátságosan és hatalmilag felszólítottuk. És e’ felszólításunk nem hangzott el sikertelen, mert a’ felszólítottak dicsérendő készséggel mind egyig megjelenőnek , névszerint ezek : T 0dbrucz János a’ tudományos és értelmi szép fejlettséggel ’s alapos politicai ismerettel bíró bőkeni, Erdődi László erdőfalvi gör. egy. Kondor János ro. gy.monostori, Muntyán Simon ujfalusi, Lukács János keleczeli, Tentereskán Vazul bedecsi, M 01 dován Todor kalotai gör. n. egy. lelkészek, Nyilas István és Fodor Gergely gy.monostori tanitók. Kiknek mi terjedelmesen felfejtettük a' nagyszerű kül- és bel eseményeket, azoknak okait , a’ dolgok fejlődését ’s jelenlegi állását; ’s főkint az örök igazság megdördült szavára a’ köznép jobb léte hajnalának elérkezését, ’s csak néhány pereznyi türelem után megdicsőülendő földi idvességét. Ezen felfejtést a’ lelkes Todorucz János hivataltársainak, kik közül néhányan a’ magyar nyelvben járatlanok, könynyen folyó ’s megnyerő szónoklatttal anyanyelvökön általad—ta ; kik is mindnyájan egész ihlettséggel nyílvántták meggyőződésüket, ’s szavakat és kezöket adák, hallgatóiknak a’ dolgok megmagyarázása utjáni jobb meggyőződésre leendő vezérléséről. ’S miután felséges fejedelmünkért , az unióért, a’ magyar ministerekért ’s honunk különböző, de egy polgári értelembe olvadó nemzeteiért poharakat ürítettünk , az érdemes lelkészek egyikünk neje által nemzeti szalaggal diszitett mellel vidámon távozának körünkből. ifj. b. Kemény Domokos. Nóry Farkas. Kabós Gergely. Zöld Lajos. *) Örömest, irigyjék önök : kedves tudósítás. Vajha sokan követnék nemes példájokat ’s követné mindenütt óhajtott siker a’ honlius törekvést ! Szerk. A’ minister! kérdés hoszszason tartá izgatottságban a’ fővárost. Martius 23-án érkezett viszsza a’pestmegyei bizottság ez ügybeni küldötte Pozsonyból. Es jelenté , hogy a’ dolog még nincs eldöntve. Az aggasztó hírek már az előtt forrongásba hozván a’ kedélyeket, megpendült a’nemzeti convent eszméje. A’küldött megérkeztével gyűlést rögtönöztek, hol Perczel Móricz inditványozá, hogy másnap a’ városi állandó választmányból nemzeti conventet hívjanak öszsze. Irinyi József, Pulszky, Irányi ’s mások azonban úgy vélekedtek, hogy habár jöhet eset, mikor hasonló szélsőségtől ők sem idegenkednének , még most idő előttinek tartják conventet hívni egybe. Azért még egy kis várakozást javasoltak. És e’ véleményben jön megállapodás azon hozzá adással, hogy ismét két küldött menjen fel Pozsonyba, kik ha a’ ministerium alakulása iránt jó eredmény nincs , az országgyűlés végét nem várva, a’ főherczeg nádort ’s a’jobb embereket hívják le a’ fővárosba. Mart. 28-i éjjel, igy a’ P. N., még egy nagy dolog történt, mi a’kedélyeket még most is folytonos forrongásban tartja. T. i. a’ Dunán Promontornál egy szállító hajón 30 mázsa lőpor foglaltatott le hatóságilag, a’ pestvárosi nemzetőrség által. Azt, hogy és idején ily szállítás szándékoltatik , egy Temesvárra indulandó mesterlegény hazánkfia fedezte fel. Gyanút ébresztett benne, hogy a’ hajóra léptekor szivarát vele letétették. A’ dolgot elbeszélte , ’s igy jutott Rottenbiller alpolgármester fülébe, ki azonnal jelentést ten a’ ministeri meghatalmazottaknál. Innen azon feleletet vévé , hogy tudomásuk a’ dologról nincs, hanem hatóságilag intézkedjék. Tizenegy óratájban tehát magához vett valami 80 nemzetőrt, ’s a’ kérdéses lőport lefoglaló. A’ nemzetőrök egész reggelig talpon voltak a’ hajó körül, mig t. i. ladikok nem érkeztek a’ hordók átszállítására. Átszállittatván, szekereken vitettek a’ városi lőportárba. A’ katonaságnak , mely a’ budai lőpor-torony körül czirkált, úgy látszik , e’ részben nem volt utasitása. E’ dolog most felette komolyan foglalkodtatja a’ kedélyeket. A’ mart. 29-kén tartott mindkét választmányból ez iránt küldöttség ment a’ ministeri meghatalmazottakhoz. — A’ ministerek már megelőzőleg nyilatkozatra szóbták Lederer katonai főparancsnokot. Ez először azt válaszolta, hogy e’ szállításról tudomása nincs. Később levelében azt jelenté , hogy a’lőpor E székre vala szállítandó , ’s kiadását kérte. A’ ministerek ezt vizsgálatig megtagadták, 1-er mert tudtok nélkül történt, sor mivel éjjel katonaság számára szállitni nem szoktak , hanem nappal ’s fekete zászló kitűzése mellett. Továbbá mindkét központi választmány az iránt is megkeresé a’ ministereket, hogy a’hol csak katonai örök vannak , ellenörség végett mindenüvé nemzetőrök is állíttassanak, ’s hogy a’hajóhíd éjszaka a’ ministerek tudta nélkül senkinek fel ne nyittassék. A’ ministerek egy részben már eleve intézkedtek is. Tudtára adák a’ katonai főparancsnoknak, hogy rendfentartás dolgában magoknál felsőbb hatóságot jelenleg nem ismernek, ’s felelőssé tevék őt a’ történhető öszszeütközésekért. Ezen kivül a’ megyei küldöttség a’ ministereknél még egy más dologban is eljárt. Egy ifjú ember jelentéti, mikint a bizonyos katonai hivatalnoktól tudja, hogy az ottani katonaságnak oly utasítás van adva, mint volt Olaszországban , t. i. legkisebb megtámadtatás esetében a’ városból kivonulni, ’s azt ostromolni. A’ küldöttség felhivá a’ ministeriumot, járna utána, miben van a’ dolog?— Az eredményt később közölni fogjuk. A’ feljelentő ifjú ’s azon katonai egyén elő fognak állíttatni. A’ városi választmány a’ tanácsosai egyetértőig vegyes bizottmányt nevezett ki azon két kereskedő kihallgatására, kik a’ lőport szállították. Mig az illirpártiak Zágrábban a’ trónhoz petitioval járultak, melyben többi közt, csak 228