Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-04-06 / 344. szám

­n érkezett, ’s a’ közgyűlés két hét múlva lesz. K’ hir nagy mozgásba hozza a’ közönséget ; közmeggyőződ­és, hogy el két heti h­atáridőt semmi esetben el nem várjuk , azaz gyűlést tar­tunk , már közgyűlést-e vagy minőt, azt isten tudja. Délutáni két órakor a’ küldöttség többi tagjai is haza érkeznek Udvarhelyre , a’ nép a’ székház teremébe felgyűl, Pálffy Elek és Ug­rón János küldöttek megjelennek ’s jelentik , hogy Ugrón Lázár úr, mig ők az után lovat váltottak, előre leérkezett a’ főtiszthez, ’s mi­korra ők megérkeztek, már el volt határozva, hogy két hét múlva lesz közgyűlés. E’ jelen­tés ingerült mozgást szült , Ugrón L. ur eljá­rása nyilvánosan rászaltatott, ’s tüstént más kül­döttség rendeltetett, mely a’ következő hétfő­re apr. 3-kára közgyűlést kívánjon. A’ további teendőkről intézkedni akkor fogunk , ha e kül­döttség is referál. E’ gyűlésben a’mozgalom irányát egy pro­gramra tette nyilvánossá. Főbb pontjai ezek : 1. Tántorithatlan hőség a’ fejedelem és háza iránt. 2. Unió bár minő után. 3. Sajtószabadság. 4. 4. Közös teherviselés. 5. A’ föld szabaddá té­tele. A’ status az úrbéres osztály birtokaiért kellő örökváltsági öszszegről jót áll. 6. Törvény előtti egyenlőség. Esküttszékek. 7. A’ nép fel­szabadítása , és politikai jogokbani részeltetése. 8. Nemzeti őrség felállítása. E’ pontoknak é­­letbeléptetésére minden hatalmunkban álló tör­vény- és alkotr­ányszerít eszközöket,’s minden befolyásunkat felh­asználandjuk. E’ pontokat a’ jelenlevők kivétel nélkül aláírták, ’s további a­­láírásra kitéve lesznek a’ teremben. A’ netán bomladozni kezdhető rend fentar­­tására nagy számú tagokat neveztünk ki , kik a’ fennebbi pontokkal ellenkező , vagy más i­­rányú izgatásoknak gátul álljanak. Ezt azért tettük , mert azt hallók , hogy Marosszékből bi­zonyos sóbányákra uszító izgatok készülnek hoz­zánk , mi ellen a’ kellő rendelkezések már meg­tétettek. A’ Pesti Hírlapból a’ nevezetesebb honi e­­semények felolvastattak, ’s imádott királyunk mind e’ jókért ezerszeresen megéljeneztetett. Első magyar minister­elnök gr. B. L. és Kos­suth Lajos harsogó éljennel üdvözöltettek. A’ Petőfi esküjét midőn olvastatott, önkénytelenül viszhangoztuk mindanynyiszor. És megesküttünk ünnepélyes fenszóval fejedelmünk hőségére, és hazánk boldogitására mindent elkövetni. Martius 29-kán. A’ begyülő nép a’ fővá­rosban folyvást növekszik. A’ küldöttség a’ fő­tiszttől délután két órakor megérkezik. A’köz­gyűlést a' kívánt napra kihirdető rendelést ma­gával hozta. A székház nagy tereme karzatá­val együtt föladásig van tömve, ’s mivel a’jö­vő hétfőn már közgyűlés lesz, conferentiává a­­lakul a­ gyűlés. Határozatai ezek : Két köve­tet fogunk az eddig tán Pesten levő ország­gyűlésre küldeni­­egy kérvénynyel , melyben az uniót rendkívüli úton is sürgetjük , ’s ha addig tán az unió Magyarország által a’ partium min­tájára kimondatnék , rendes követekül , megbí­zó levéllel ellátva. Hasonló téteményre a’ Ma­gyarországhoz nem csatolt erdélyi t. hatóságo­kat is sietés útján fel fogjuk szólítani. A’ te­rem ablakából egy roppant lobogó, fejér, veres és zöld színeivel, hirdeti szent irányunkat. E’ lobogó a’ szék tulajdonává igtattatik bé , ’s őr­zése hivatalos kézbe tétetik. Este a’ tanuló if­júság az egész városi és falusi népséggel fák­lyákkal és zenével jelenik meg a’ Pálffy János szállása előtt; az utczán alig lehet megmozdul­ni. A’ főiskola énekkara a’ Petőfy esküjét ün­nepélyesen elénekelte, ’s a’ nép utána esküdtt. A’ fiatalság szónoka Pálffy Jánost ’s benne az ügyet, melyet oly lelkesen mozdít elő, üdvöz­lő, ’s ezzel bebizonyító, hogy mozgalmainkban erély, de rend is leszen. A’ fáklya tömegből egy zöld , fejér, veres szinűi lobogó emelkedett ki, ráírva nagy betűkkel: „Egyesülés.“ Pálffy J. lángoló szavakkal üdvözlé viszsza az ifjúsá­got, ’s miután a’ tömeg szeretett királyunkat szűnni nem akarókig éljenezte meg, megélje­nezte a’ testvér német nemzetet is , mely bé­k­esi mozgalmaival megmentette a’ magyar vért; megéljenezte gr. Batthyáni Lajost, Kossuth Lajost , megéljenezte és pedig végtelenül az uniót, a’ Rákóczy indulóval szép csendben el­oszlott. Martius 29-re gyűlés nélkül telt el. Hol­nap ismét conferentia lesz. Ifjak és vének, gaz­dagok és szegények feltű­zték melleikre a’ há­rom szinti szalagot. Gálfi Mihály. JH. gy.IUOIJOSTOr mart. 30-án. Bár tudjuk , hogy e’ politicai mozgalmak nagy ide­jén az események halmazával dúsan el vannak árasztva az Erdélyi Hiradó mindig hazafias irányú lapjai ; de épen e’ hazafias irányú szel­lemben bizva kérjük tisztelettel a’ t. ez. szer­kesztőséget , legyen szives e’ nem utolsó ér­dekű tudósításunknak bár fél hasábnyi tért ál­dozni lapjaiban. Mi a’ nép közepette élünk , még pedig a’ bilincsbe vert, ’s ezred éves nyomások alatt homályban tévelygő fejletlen havasi nép között. Ki ismerhetné hát inkább, mint mi a’ köznép közt eláradott bal hitet, a’ jelenlegi nagysze­rű események után sötét főkből keletkezett félreértéseket, milyenek a’ bal hitnek a’ nép száján forgó következő nyilvánkozásai: a’ de­ák­s­á­g ’s a’ nép­f­e­l­k­ö­rt a’ nemesek ellen. A’ felség az urbért bevenni nem akaró urakat haddal támadta meg, ’s mi a’ felség mellett kelünk f­e­l ’szef. Mely félreértés és bal hit, ha ve­széllyel nem fenyeget is, de mindenesetre a’ rend, illendő függés és békés csend bomla­­dozását eredményezheti. Megkísértettük mi a’ nép fel világítását, de mind azt félelem költötte á­­mitásnak tárták , ’s az általunk capacitálhatlan homályos főkbe a’ bal hit gyökei még mé­lyebbre vonalának. Honfiúi kötelességünknek érzők tehát, e’ rész kiirtására egy más módot próbálni el. Tudni illik, mig püspöki utón is egy ily czélu körirat, (mi reméljük el nem maradand) a’ lelkészekhez, kik kizárólag ké­pesek e’ bal hiedelmeket a’ nép közül kiűzni, megérkeznek, a’ közelebb fekvő falvak görög lelkészeit egyikünk házához megjelenni barát­ságosan és hatalmilag felszólítottuk. És e’ fel­szólításunk nem hangzott el sikertelen, mert a’ felszólítottak dicsérendő készséggel mind egyig megjelenőnek , névszerint ezek : T 0­d­b­­rucz János a’ tudományos és értelmi szép fejlettséggel ’s alapos politicai ismerettel bíró bőkeni, Erdődi László erdőfalvi gör. egy. Kondor János ro. gy.monostori, Muntyán Simon ujfalusi, Lukács János keleczeli, T­e­n­t­e­r­esk­á­n Vazul bedecsi, M 01 d­o­v­án Tod­or kalotai gör. n. egy. lelkészek, Nyi­las István és Fodor Gergely gy.mo­­nostori tanitók. Kiknek mi terjedelmesen fel­fejtettük a' nagyszerű kü­l- és bel eseményeket, azoknak okait , a’ dolgok fejlődését ’s jelenle­gi állását; ’s főkint az örök igazság megdör­­dü­lt szavára a’ köznép jobb léte hajnalának el­­érkezését, ’s csak néhány pereznyi türelem után megdicsőülendő földi idvességét. Ezen felfejtést a’ lelkes Todorucz Já­nos hivataltársainak, kik közül néhányan a’ ma­gyar nyelvben járatlanok, könynyen folyó ’s megnyerő szónoklatttal anyanyel­vökön általad—­ta ; kik is mindnyájan egész ihlettséggel nyíl­­vántták meggyőződésüket, ’s szavakat és ke­­zöket adák, hallgatóiknak a’ dolgok megma­gyarázása utjáni jobb meggyőződésre leendő ve­zérléséről. ’S miután felséges fejedelmünkért , az unióért, a’ magyar ministerekért ’s honunk különböző, de egy polgári értelembe olvadó nemzeteiért poharakat ürítettünk , az érdemes lelkészek egyikünk neje által nemzeti szalag­gal diszitett mellel vidámon távozának körünkből. ifj. b. Kemény Domokos. N­­ó­r­y Farkas. K­a­b­ó­s Gergely. Zöld Lajos. *) Örömest, irigyjék önök : kedves tudósítás. Vaj­ha sokan követnék nemes példájokat ’s követné min­denütt óhajtott siker a’ honlius törekvést ! Szerk. A’ minister! kérdés hoszszason tartá izgatottságban a’ fővárost. Martius 23-án érkezett viszsza a’pestmegyei bizottság ez ügy­­beni küldötte Pozsonyból. Es jelenté , hogy a’ dolog még nincs eldöntve. Az aggasztó hírek már az előtt forrongásba hozván a’ kedélyeket, megpendült a’nemzeti convent eszméje. A’kül­dött megérkeztével gyűlést rögtönöztek, hol Perczel Móricz inditványozá, hogy másnap a’ városi állandó választmányból nemzeti con­ventet hívjanak öszsze. Irinyi Jó­zsef, Pulszky, Irányi ’s mások azonban úgy vélekedtek, hogy habár jöhet eset, mikor hasonló szélsőségtől ők sem idegenkednének , még most idő előttinek tartják conventet hívni egybe. Azért még egy kis várakozást javasol­tak. És e’ véleményben jön megállapodás azon hozzá adással, hogy ismét két küldött menjen fel Pozsonyba, kik ha a’ ministerium alakulása iránt jó eredmény nincs , az országgyűlés vé­gét nem várva, a’ főherczeg nádort ’s a’jobb embereket hívják le a’ fővárosba. Mart. 28-i éjjel, igy a’ P. N­., még egy nagy do­log történt, mi a’kedélyeket még most is folyto­nos forrongásban tartja. T. i. a’ Dunán Pro­­montornál egy szállító hajón 30 mázsa lőpor foglaltatott le hatóságilag, a’ pestvárosi nem­zetőrség által. Azt, hogy és idején ily szállí­tás szándékoltatik , egy Temesvárra indulandó mesterlegény hazánkfia fedezte fel. Gyanút éb­resztett benne, hogy a’ hajóra léptekor sziva­­rát vele letétették. A’ dolgot elbeszélte , ’s igy jutott Rottenbiller alpolgármester fülébe, ki a­­zonnal jelentést ten a’ ministeri meghatalmazot­taknál. Innen azon feleletet vévé , hogy tudo­másuk a’ dologról nincs, hanem hatóságilag in­tézkedjék. Tizenegy óratájban tehát magához vett valami 80 nemzetőrt, ’s a’ kérdéses lőport lefoglaló. A’ nemzetőrök egész reggelig talpon voltak a’ hajó körül, mig t. i. ladikok nem ér­keztek a’ hordók átszállítására. Átszállittatván, szekereken vitettek a’ városi lőportárba. A’ ka­tonaságnak , mely a’ budai lőpor-torony körül czirkált, úgy látszik , e’ részben nem volt u­­tasitása. E’ dolog most felette komolyan foglalkod­­tatja a’ kedélyeket. A’ mart. 29-kén tartott mindkét választmányból ez iránt küldöttség ment a’ ministeri meghatalmazottakhoz. — A’ minis­­terek már megelőzőleg nyilatkozatra szób­ták Lederer katonai főparancsnokot. Ez először azt válaszolta, hogy e’ szállításról tudomása nincs. Később levelében azt jelenté , hogy a’lőpor E­ székre vala szállítandó , ’s kiadását kérte. A’ ministerek ezt vizsgálatig megtagadták, 1-er mert tudtok nélkül történt, s­or mivel éjjel ka­tonaság számára szállitni nem szoktak , hanem nappal ’s fekete zászló kitűzése mellett.­­ To­vábbá mindkét központi választmány az iránt is megkeresé a’ ministereket, hogy a’hol csak katonai örök vannak , ellenörség végett minden­üvé nemzetőrök is állíttassanak, ’s hogy a’ha­jóhíd éjszaka a’ ministerek tudta nélkül senki­nek fel ne nyittassék. A’ ministerek egy rész­ben már eleve intézkedtek is. Tudtára adák a’ katonai főparancsnoknak, hogy rendfentartás dolgában magoknál felsőbb hatóságot jelenleg nem ismernek, ’s felelőssé tevék őt a’ történ­hető öszszeütközésekért. Ezen kivül a’ megyei küldöttség a’ mini­stereknél még egy más dologban is eljárt. Egy ifjú ember jelenté­t­­i, mikint a bizonyos ka­tonai hivatalnoktól tudja, hogy az ottani ka­tonaságnak oly utasítás van adva, mint volt Olaszországban , t. i. legkisebb megtámadtatás esetében a’ városból kivonulni, ’s azt ostro­molni. A’ küldöttség felhivá a’ ministeriumot, járna utána, miben van a’ dolog?— Az ered­ményt később közölni fogjuk. A’ feljelentő ifjú ’s azon katonai egyén elő fognak állíttatni. A’ városi választmány a’ tanácsosai egyet­értőig vegyes bizottmányt nevezett ki azon két kereskedő kihallgatására, kik a’ lőport szállították. Mig az illirpártiak Zágrábban a’ trónhoz petitioval járultak, melyben többi közt, csak 228

Next