Erdélyi Hirlap, 1923. november (7. évfolyam, 1658-1682. szám)

1923-11-01 / 1658. szám

M Arad, VII. évfolyam, 16$&. saAm ^ 7811 november 1. Csütörtök Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő ezelőtt Előfizetés: évente 180, */, évre 240,­­L évre 120, napok kivételével naponta—Szerkesztő- ARADI HÍRLAP ! hóra 40 lej. Külföldre a duplája. Szántónként­ség és kiadóhivatal Strada Melianu (volt „ f _ Bucurestiben 50b.-val több. Ausztriába 2000 oK. Forrag­nica) 1,­­ telefonszámok:97 és 173. Politikai és közgazdasági napilap CsehszlovákiábanK­K,Jugoszláviában 2 dinár Románia politikai életében szokatlanul hosszú ideig tartó válság után végre megalakult az új kormány. A személyi változások, amint az a névsorból kiolvasható, nem jelentenek egyúttal politikai irányválto­zást is. A liberális párt teljesen a saját kebe­lében hajtotta végre a rekonstruálást s az új tárcák viselőinek egyike sem igen hoz új prog­­rammot. H­ogy a válság mégis oly hosszú ideig elhúzódott, annak oka, hogy a párt bel­sejében érvényesülést kereső személyi ambí­ciók csak nehezen voltak kielégíthetők­. A régi kormányból eltávoztak Banu, Sassu, Co­ma és Florescu miniszterek. A négy miniszter kö­zül három — Banu, Sassu és Cosma — a köz­vélemény rokonszen­vével távozik. Mindhárom miniszter jól töltötte be tárcáját és Banu mi­niszter a kisebbségek vonzalmát is megnyerte a maga személye irán­t. Tervbe volt véve Val­­toianu belügyminiszter távozása is. Vailoianu csinálta meg tudvalevőleg a liberális párt több­ségét megteremtő és a kormányt annyi ke­mény t­ámadásnak kitett választásokat. A po­litikai rezon úgy kívánta v­olna, hogy­­ Vailoia­­nu közvetlenül a választások után távozzék s megkímélje pártját és miniszter­társait a Sze­mélyén keresztül a kormányhoz címzett sok kemény kritikától. Épen ezért annál nagyobb meglepetést okozott, hogy Valioianu az új rekonstruálás során is bemnmaradt a körmi ny­ilán. Alkalmas belügyminisztert még a hosszú vajúdás során sem talált a kormányelnök s maga volt kénytelen — legalább ideiglenesen — vállalni a belügyi tárcát. Azonban itt is egy pártfrakciónak tett engedményt, amikor maga mellé vette politikai államtitkárnak a fiatal liberálisok vezérét, Tatarescut. Ez a személyi változás — noha nem is új tárcát jelent — még a legszerencsésebb, mert a fiatal liberá­lisok frakciója egyedül fogja fel a pártban ideálisan a liberális eszméket A hosszú ideig tartó kormányválságok min­dig két okra vezethetők vissza. Az egyik ok annak tudata, hogy nincsen­­ komolyan szám­­bavehető ellenzéki párt, amely a­ lelépő párt helyébe lépjen, a másik ok pedig az, hogy noha van korm­ány­képes ellenzéki párt, de az uralmon lévő párt oly erős belső válsággal küzd, hogy ez a válság, bár veszéllyel jár, csak hosszú ideig­ tartó tárgyalások során si­mítható el. A jelen esetben talán mindkét szem­pont helytálló. Romániának ez idő szerint tény­leg nincs olyan pártja, amely az egész ország rokonszenvét maga mellé sorakoztató) prog­rammal vehetné át az uralmat A kis ellen­zéki pártok bár hosszú ideig tárgyaltak egy­mással, nem tudták összehangolni a felfogá­sukat s így ez idő szerint, mintegy szüksége szepüleg, ismét a liberális pártnak kellett kö­vetkezni. Az uj névsor és a döntést megelő­zött hosszú válság azonban jelzik, hogy a li­berális pártban sincs meg az összhang s hogy az ellentétek fokozatosan mindjobban kiéle­sednek. Az uj" tiratián­u-korm­án­y tehát csak egy időre hosszabbítja meg a liberális párt uralmát s a jövő év tavaszán minden való­színűség szerint bekövetkezik az a rezsim­­változás, amelyet már az őszi ülésszakra jó­soltak. Átvették tárcáikat az uj miniszterek. Parasztpárti deklaráció a parlamentben. — Sassu volt kereskedelmi miniszter meleg bucsuzója. (Bucurest­i, október 31. Saját tud.) A kamara tegnapi üléséről már röviden be­számoltunk; később kapott jelentésünk sze­rint a többség a kormány új tagjait lelkese­déssel ünnepelte. Bratjam­ Jones m­iniszter­­elnök felolvasta az új kormány kinevezésé­ről szóló királyi kéziratot, majd­ benyújtotta a munkaügyi minisztérium kettéosztásáról és az új belügyi államtitkárságokról szóló tör­vényjavaslatot, amelynek megszavazása után Daca külügyminiszter a kamara két új alel­nöki állásának rendszeresítéséről nyújtott be indítványt, amelyet a többség szintén elfo­gadott. Pan Halipa ezután a paraszt­párt ne­vében nyilatkozatot olvasott fel, amely sze­rint a párt követeli a parlament azonnali feloszlatását. Bratjanu mini­szterelnök a nyilatkozatra nyomban válaszolt és kijelen­tette, hogy az ellenzéknek a trónbeszéd feletti vita alkalmával alkalma lesz a kor­mány kétéves munkájáról véleményt nyilvánítani. A parasztpárt nyilatko­zatára nincs mit válaszolni, mivel az­­ — A ! . . műnk — mondotta a Juv­aSZÍu­cin - nem­­ iason­­litjuk magunkat és nem véljük magunkat a velünk szemben álló politikusokhoz, csupán azt tudjuk, hogy az ország érdekét akarjuk és véghez fogjuk vinni munkánkat.» Ezután a többség képviselői rögtönzött értekezletet tartottak az új alelnöki állások betöltését illetőleg, majd­ pedig a kamara megválasztott egy alelnököt Erdély részé­ről Qseanu, egyet pedig Bukovina részéről Jorga Torna személyében. Ezután a kamara a bizottságok megválasztását végezte el A legközelebbi ülésen a kamara rátér a felirati vitára, amely alkalommal Bratianu Vintilla expozét fog tartani gazdasági programjáról és in­dokolnni fogja a jelenlegi pénzhiányt. Ezen az ülésen a nemzeti párt fog a pa­raszt­pártéhoz hasonló deklarációt felolvas­ni, amelyben a hírek szerint említés sem történik a kormány újjáalakításáról. A lelépő miniszterek kivétel nélkül át­adták már helyeiket az utódoknak. Különö­sen körülményes volt Sassu kereskedelem­ügyi miniszter búcsúja, aki beszédében a «pillanat parancsoló szükségességének» je­lölte meg a távozását. Fölhívta a miniszté­­rium tisztviselőit, hogy munkájukat az erkölcsi rend jegyé­ben folytassák és különösen hono&u­l/Ui­MUU5ű0u( ül ) gnefákrt cs a tk­­/ életét meleg deálizmus jellemezte és határtalan optimizmus az ország boldogulá­­sjának kérdésében. Miniszterségének utolsó ide­jében megszüntette a permisz-rendszert és ezzel bebizonyította, hogy ígéretei nem ma­­radtak csupán üres szavak. A távozó keres­kedelmi minisztert tisztviselői meleg ünnep­ségben részesítették, Vélemény a mátkaságról. (Hogyan is fest egy modern házasság. — Öt­esztendős jegyesség. — Miként lehet elejét venni a tömeges válópöröknek.) (B­u­d­a­p­e­s­t, október 31.) Őnagysága egy újságot lobogtat a kezében és már mes­­­sziről rámkiált: — Megint bolondságot tetszett irni s lapba... Igazán, az utóbbi időben erősen megromlott a tehetsége... — Bizony, az lehet. Ez együtt jár a kor­ral. De ennél nagyobb baj, hogy a fogam is megromlott. Egyébként, mi az a bolond'sági amit irtam­'? — Itt van, tessék» gyönyö­rködhetk ben­ne És »nagysága rábök egy ujsághírre, mely e gy SZÓT Lorenz tanár a modern házasságról. A Newyork­ Daily Express jelenti, hogy Lorenz bécsi professzor érdekes felolva­sást tartott Newyorkban a modern házas­ságról. Rámutatott, hogy minden országban ijesztően nagy a válóperek száma. Mi en­nek a szomorú tünetnek az oka? A tudós professzor szerint semmi más, minthogy a házasfelek a házasságkötés előtt ne­m is­merték egymást eléggé. Szükséges, volna, hogy a motkapárnak legalább a tesztendei ideje jusson arra, hogy egyik a másikat kellőkép megfigyelhesse és alaposan meg­ismerje, így el lehetne kerülni a későbbi gyakori csalódásokat. Lorenz tanár azt hiszi, hogy jobb volna a régi európai rendszer, hogy a szülők választottak leá­nyaik számára megfelelő férjeket... Alig hogy elolva­sni e néhány sort, ő nagysága haragosan rá informed: — Beismeri, hogy ezúttal együgyőségeket méltóztatott írni? Szomorúan és leverted felelteim Beismerem Most már rágyújthattam egy cigarettára. Önagysága megengedte és maga is rágyúj­tott. És kifejthettem véleményemet a málka­­ságról, amely azért is fontos" őnagyságra sze­meljen, mert" ijesztően nőni kezd a ma­ nélnap eladó leánya. » — Ami a m­átkaságot illeti, jóformán tel­jesen fölösleges intézmény. A mai világba egy­általán nem illik bele- Nem hogy öt esztendő ?s kevés belőle, de még öt hét is sok. A hosszú m­átkaság olyan, m­int a hosszú be­tegség. Rendszerint halál a vége: a házasság halála. Öt esztendő alatt nemcsak megismerni szokták egymást az emberek, h­anem meg is unni. A legtöbb jegyespárból sose lenne há­zaspár. És ekkor mi történnék? Uj, márkát kellene keresni, és azt tanulmányozni, fi­gyelni. ..vizsgálni, újabb öt esztendőn keresz­tül. Hány ilyen öt esztendő van egy fiatal teremtés életében? így a legtöbb leány­ vén­leány lenne, mielőtt férjhez mehetne. - Jó, jó Ez mind igaz. De nem ez a lé­nyeg, barátom. Maga a házasságinál mindig csak a vőlegényre gondol és a menyasszony­ra. H­iszen szó­­ sincs róla, ezek is fontosak. De az anyákra kell gondolni, uram, az an­yákra! Mi lenne például belőlem, hogy ha így kötnék a jövőben a házasságokat? Az egyik lányom tizennégy éves, a másik ti­­zcn­keltő .Már most kellene vőlegényről gon­­doskodni. S akkor az a két fickó örökösen a nyakamon ülne! Ők se tanulnának, a lányok se tanulnának. Minek annak a könyveket búj­ni, a konyhában segíteni, kézimunkát csi­nálni, akiről már gondoskodás lennén!) aki­nek már vőlegénye van? És én is élni aka­rok, uram, hiszen én még nem vagyok öreg­asszony! Élni akarok! s nem örökösen mátká­kat strázsálni és serdületlen ifjakat gardiev vasoi« . i

Next