Erdélyi Hirlap, 1924. április (8. évfolyam, 1775-1796. szám)
1924-04-30 / 1796. szám
Arad, VUL évfolyam, 1796 szám Egyes példány 3 íeif vasárnap 4 lei. 1924. április 30. Szarad ?« m Megjelenik hétfő és az ünnepeket kövesd e jelölt Előfizetés: évente 600,/, évre 300, */4 ívre ISO Lapok kivételével naponta. — Szerkesztő « vv 1 hóra 50 let. Külföldre a duplája. Számonként lég és kiadóhivatal Strada Metiana (volt Afi!$ffSlfTfe^ Al> Bucurestiben 50b spal több.AusztrMb.SOOOaK Porrag utca) 1,- telefonszámok: 97 és ?73, f JfMIUtidP Csehszlovákiában 1eK,Jugoszláviában2 dinár - ------------------------------------------------ - - - --------------- - - —— —__ — .---------. , --------------------------------------------------------- - -------------------------------------------1 i S1 BRJ A Magyar Nemzeti Bank megkezdi működését. (Budapest, április 29. Saját tud.) A Magyar Nemzeti Bank, amelynek feladata a korona stabilizálása és az aranyalapra való visszatérés, rövid idő múlva megkezdi működését. A magyar kormány, most adta ki a bank részvényeinek jegyzéséről szóló felhívást. Ez megállapítja, hogy a jegyzés április 28-tól május 7-ig tart. A nemzeti bank 300.000, egyenként 100 arany korona névértékű részvényt bocsát ki, azonban lesznek 25 koronás negyedrészvények is, amelyek arany érmék, vagy nemes valuta leadása ellenében jegyeztetnek. A részvények vételárát elfogadják a magyar koronaérték aranyérmeiben, a régi 8 forintos aranyban, a húsz frankos Napoleon aranyban, a 20 márkás német aranyban, valamint arany, sovereignben. Végül fizethetők a jegyzések az Egyesült Államok, Nagybritannia, Svájc, Svédország, Hollandia valutáival, vagy devizáival. Ma érkezett távirat szerint a magyar nemzeti bank részvényeinek jegyzése, egyre, fokozódó, érdeklődés közepette tart. A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint Smith, a Népszövetség által kinevezett magyar főbiztos, aki már Gertiben tárgyal, május 1-én reggel a keleti expresszel érkezik Budapestre. Betiltották a budapesti „sztrájkalapokat,, (Budapest,, április 29. Saját tud.) A magyar kereskedelemügyi miniszter közbelépésére a nymdász sztrájk ügyében a munkaadók és a nyomdászok bizalmi férfiai a múlt hét végén abban állapodtak meg, hogy titkos szavazás útján megkérdezik a munkásokat. A szavazás szombat éjjel végződött és ennek az lett az eredménye, hogy legnagyobb részük a sztrájk folytatása mellett döntött. Miután előreláthatóan a nyomdászsztrájk hosszabb időre kitolódik, Rakovszky Iván belügyminiszter további intézkedésig valamennyi budapesti napilap megjelenését és terjesztését betiltotta a kormánytól kiadott Reggeli Hírek, Esti Hírek és Morgenzeitung kivételével. A rendelet tehát a polgári lapok által együttesem kiadott Magyar Sajtó, a fajvédő Szózat, és a szociáldemokrata Népszava ellen irányul. A belügyminiszter azzal indokolta még szigórú rendeletét, hogy a nyomdászsztrájk elfajult és ennek híreit a sztrájk ellenére megjelent lapok egyaránt tendenciózusan kiszínezik, Borzalmas bányaszerencsétlenség Amerikában Amerikában tegnap borzalmas bányaszerencsétlenség történt, amely az utóbbi hónapok hasonló katasztrófái során a legjelentősebb. Wheetling, Virginia állam területén fekvő bányában a bányalég felrobbant és több mint száz munkást temetett el Mit kell a lakóknak tenni május elsején? Egy aradi kiváló jogász figyelmeztetése a bérlők részére. Az új lakástörvény rendelkezéseit a napilapok hasábjain — úgy a háztulajdonosok, mint a bérlők szempontjából — eddig is többen ismertették. Az ügyvédek tollából származott szakszerű magyarázatok mégis megvilágítás nélkül hagyták azt a — a bérlők szempontjából legfontosabb — kérdést, hogy a május hó elsején kezdődő házbérnegyedkor mit kell tenniük avégett, hogy a pereket elkerüljék a kilakoltatásnak és az ezzel járó izgalmaknak kitéve ne legyenek. Időszerű tehát e tekintetben az utolsó pillanatban némi útbaigazítással szolgálni. A háztulajdonosok közül többen a törvény 14 ik paragrafusa alapján azon véleményben vannak, hogy a most kezdődő bérfélévre járó bérösszeget a bérlők kereksek voltak a törvény kihirdetésétől számított egy hó alatt — tehát 1924. április 27 ig bezárólag — megfizetni. Ez a nézet nyilvánvalóan téves, mert a törvény 14 paragrafusa — valószínűleg a régi királyságbeli viszonyok szem előtt tartásával — az 1924. áprilisában esedékes félévi bérösszegről beszél, holott nálunk a féléves bérfizetés bevezetve egyáltalán nincsen, a negyedévi bérösszeg pedig csupán május hót én válik esedékessé. Attól tehát senkinek sem kell tartania, hogy a bíróság őt a házbér nem fizetése okából kilakoltatni fogja, mert házbérét 1924. április 27-ig ki nem fizette. A május 1ó 1-én esedékes bérösszeg Aradváros lakbérleti szabályrendeletének 5ih paragrafusa értelmében az elsejét követő első köznapon, tehát az jelen esetben május másodikján délután 6 óráig fizetendő. Aki ezen időn belül a házbért ki nem fizeti, annak bérleti szerződése a törvény 15. §a értelmében a törvény erejénél fogva minden bíró" ítélet nélkül megszűnik s ha a bérlő mégsem hagyja el a bérleti helyiségeket, úgy a háztulajdonosnak csupán kilakoltatása végett kell őt perelnie. mert a bérleti helyiségeket most márg jogicimi nélkül bírja. A házbért a fenti határidőn belül vagy a tulajdonos, illetve igazolt megbízottja kezéhez kell lefizetni, vagy az adóhivatalnál a háztulajdonos javára letétbe helyezni. _ Mivel akadhat háztulajdonos, aki iparkodni?, fog bérlőjét beugratni a késedelmes fizetésbe avégett, hogy kilakoltatását kérhesse, eléggé nem ajánlható, hogy minden bérlő igyekezzen a házbérnek a háztulajdonos kezéhez való lefizetését még olyan időtlen megkísérelői, hogy az esetben, ha a háztulijdonos a vele való találkozást elkerüli, vagy a házbér átvételét megtagadja még ideje legyen azt az adóhivatalnál kellő időben letétbe helyezni. A ház bér lefizetéséről a háztulajdonostól feltétlenül írásbeli elismervény kérendő, hogy az szükség esetén perbeli bizonyítékul szolgálhasson. A háztulajdonosok részére megemlítésre méltó, hogy a törvény 46. paragrafusa értelmében minden olyan magatartás, amelynek célja a bérlőnek kiköltözésre kényszerítése — ide tartozik tehát a késedelmes házbérfizetésre való mesterséges beugratás is — ezertől tízezer lejig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy 15 naptól 4 hónapig terjedhető elzárással büntetendő Aki a házbérfizetést az adóhivatalnál való letétbe helyezéssel eszközli, köteles a letétbe helyezésről a ház tulajdonosát ajánlott levélben értesíteni s az adóhivatali nyugtát az ajánlott levél postai feladóvevényével együtt az illetékes járásbírósághoz kérvény kapcsán bemutatni. Amennyiben ez meg nem történik, a letét nem bírói letét, a házbérfizetést tehát nem pótolja s a bérlő bérleti szerzőtül sértők megszűnését vonja maga után. A letétbe helyezett összeget a bíróság csak a háztulajdonos írásbeli kérelmére utalja ki részére. Mivel a házbérfizetésnek bírói letétbe helyezéssel való eszközlése úgy a bérlők, mint a háztulajdonosok részére meglehetősen nehézkés és kényelmetlen, ajánlatosabb mindkét félre a közvetlen fizetés. Újból is kiemelem, hogy a házbérnek egyszerű felajánlása a háztulajdonos részére nem elegendő, hanem amennyiben azt a háztulajdonos el nem fogadja, úgy feltétlenül bírói letétbe helyezendő Fourneau tanár pilulőd. (A vérbaj megelőzése. — Teljes sikert hozott az új találmány.) A probléma, nemcsak az orvosokat érdekli, hanem a legtágabb nyilvánosságot is. Ma már mindenki tudja — orvos vagy nem orvos, — hogy a szifilisz minden túlzás nélkül, az emberiség legelterjedtebb és egyben legveszedelmesebb nyavalyája. Hihetetlenül alattomos, ezerarcú és kiszámíthatatlan. Gyorsan, gyökeresen és brutálisan dolgozik, nincsen az emberi szervezetnek oly része, amelyet ki nem kezdhetne. Semmi semi áll útjában, keresztül tör a bőrön, véredényeken, szerveken, befészkeli magát az agyba, szívbe, májba, vesébe és még az anyaméhben a placentáh át eléri a születendő magzatot . Igen, ez ama átok, amely átszáll hetediziglen... Egy francia orvos hasonlata szerint, a tüdővész, mint írnom reszelő, láthatatlanul, lassan végzi munkáját, a vérbaj miként fáró, gyorsan átlyukassza a szerveket. Annyi és annyi család terméketlensége, a nagyszámú halvaszületett gyermek és az élve születettek öröklött fertőzöttsége mind az ő műve. A tabétikusok, a paralltikusok ugyancsak az ő áldozatáé. Művét nem lehet kimeríteni, sem eléggé félni; kétségtelen, hogy a vérbaj: a fehér emberiség legsúlyosabb medico szociális problémája. Az emberi szellem nem volt tétlen vele szemben és hatékonyan küzd ellene. A német Staudinn fedezte fel a kórokozó laeillust, az u. n. «spirocheta pallida- t. "assermann alkalmazta először a róla elnevezett reakciót, amely kimutatja a kórokozó jelenlétét a vérben és Ehrlich találta meg a baj leghatékonyabb ellenszerét, az arzenobenstoU. Eként a németek nevéhez fűződik a dicsőség a döntő felfedezések terén. Azonban a tudománynak nem csupán a gyógykezelés a célja, hanem elsősorban a baj megelőzése. A vérbajt ma már lehet eredményesen gyógyítani — természetesen a maga idejében — viszont eddig nem sikerült oly eljárást alkalmazni, mely preventive képes lett volna a fertőzést meggátolni. Márpedig elsősorban ez az orvosi hivatás és tudomány eszménye. És ebben a vonatkozásban a franciákat illeti az érdem. A híres Pasteur intézet kutatásai teljes bizonyossággal dokumentálják, hogy az esetleges fertőzést idejekorán alkalmazott eljárással csírájában lehet elfojtani. Ez nem azt jelenti, hogy ezentúl nem lesz vérbajos. Csupán arról van szó, de ez is roppant jelentős, hogy bárki, aki követi az új eljárást, megóvhatja magát az esetleges fertőzéstől. A párisi Pasteur intézet kiadványai beszámolnak ama kísérletekről, amelyeket a francia kutatók és klinikusok e téren elértek. A kutatások sorát a híres Metschnikoff és Roux nyitották meg és ők ajánlották az első gyógyszert a megelőzés tekintetében. Utánuk számosan foglalkoztak a kérdéssel s újabb és újabb preventív eljárásokat ajánlottak. Mindeme munkálatoknak gyakorlati jelentősége aligha volt, aminek magyarázata főként a követendő eljárás körülményességében rejlett. A páciensnek ugyanis e célból orvost kellett fel