Erdélyi Hirlap, 1924. szeptember (8. évfolyam, 1891-1913. szám)

1924-09-16 / 1902. szám

Kedd, 1924. szeptember 16._____ ___________ ü­i­s P­süí.Y1 í­r B­L­A­P ____________________3 Mérés harc folyik a bolgár hegyek között. Sorozatos politikai gyilkosságok Szófiában. — BSagy« szabású összeesküvést fedeztek fel. (Szófia, szeptember 15.) A nyugtalan­kodó Balkán legidegesebb pontján, Bul­gáriában a napokban egymásután több sú­lyos jelentőségű politikai merénylet volt Gernadasmajában megölték Alako Vasi­­lijevet és Alhanezov tartalékos ezredest Mindkettő ismert macedóniai tekintélyes politikus volt. Szófiában nyilt utca során meggyilkolták tegnap­ Szlafcso Kobacsej macedóniai származású ügyvédet és aznap este Hadag Dimof kommunista párti szob* ranje képviselőt, aki a régebben meggyil­kolt Petkov kommunista vezér utódja volt a párt vezetőségében. Mind a négy gyil­­kosság tettesét elfogták, de nevüket a vizs­gálat érdekében még egyelőre titkolják. A merényletnek oka az, hogy úgy, a macedó­niai banda szervezetek, mint a kommunis­ták pártjában villongások törtek ki. A gyilkosságok hátterében egy nagyszabású összeesküvést fedtek föl, mely­ a jelen­legi bolgár államrendszer ellen irányult. A federalisták meg akarták buktatni a Vankov-kormányt és Belgrádban lakó elv­­társaikkal fizetett ügynökök útján össze­köttetésben voltak. A leleplezés meg­hiúsította tervüket. A bolgár hegyek kö­zött véres harc folyik az autonomisták és a federalisták között és állítólag eddig az autonomisták győzedelmeskedtek KWh­l-VEllMÍM­­ Kocsik, mint az ígéret földje, a­ ­­z élet megédesítésére ren­iten­­tus számú intézmények sorában szerepel a bucuresti—budapesti gyorsvonat. Ha sok pénzünk van, ha sikerült útlevélre szert tennünk, ha a lelkünkben kellemes han­gulatok röpködnek, felülünk a fent neve­zett drága becsesre és száguldunk ki a nagyvilágba. Aradról sok az utas min­dennap és mert az állammi az­­ életet igye­kezik még jobban megédesíteni, mint a­milyen, hát kitalálták, hogy Aradon két kocsit kapcsolnak a gyorshoz. Tehetik, mert vasutik. Ez a két vagyon az ígéret földje s a korán kelő, korán kikocsizó aradi utas órákon át gondol arra, milyen jó volna idején beszállani, elhelyezkedni és úgy várni, amig a gyorsvonat berobog. De az ígéret földje azért az ígéret földje, hogy a végletekig ígérjen és csak sok szenvedés és megpróbáltatás után tárja ki kapuit. Irigykedve nézzük mi szegény ara­diak a váróteremből, vagy, ha némi nemű baksisok! áb­án a perronra jutottunk­, hát' onnét a kevély temesváriakat, akik kocsi­jukban ülve kényelmesen tolatnak, a mi két saját külön aradi kocsink a messze jövő ködében lappang és csak az utolsó pillanatban kapcsolódik a már készen prüszkölő vonathoz. Akkor aztán hajrái kinyitják a várótermet, mint az állatket­recet és aki jobban tud szaladni, ökle­­lődni, az helye­t kap, a többi az életveszé­lyes tolongásban pórul jár, különösen ha tehetetlen asszony vagy gyerek. Ezen ok­vetlenül segíteni kell. Az aradi kocsi az aradiaké. Tessék fél 7 órára a petronra tolni és a közönség szállhasson be az ér­kezés rendje szerint. Ha már versenyt kell intézményezni, alapuljon ez ne a gyors lábakon és lelketlen öklökön, hanem­ a korán kelésen. Aranyat úgy sem­ lel, aki korán kel, legalább kocsihelyet találjon. Természetesen ehhez szükséges volna még, hogy a pénztár is korábban keljen, a­mi már erősen komplikálja a helyzetet, arról tehát csak úgy szélmentében be­szélünk. Leégett Bucuresti egyik leg­nagyobb bútorgyára. Bucurestiből jelentik. Ma éjjel 11 órakor az Ernest Poll-féle bútorgyár Im­­­pacarei­ utca 23. számú gyártelepén tűz ütött ki, mely percek alatt átter­jedt az egész épületre. Rövid negyedóra leforgása alatt a hatalmas gyártelep egyet­len égő fáklyaként lobogott.­­A­­ központi tűzoltóság azonnal kivonult és megkezdet­te az oltási munkálatokat, amely­ek a késő hajnali órákba nyúltak. A tűzoltóságnak a megfeszített munka után sieirült a gyár­telep szomszédságában levő Diamaritescu benzinraktárakat izolálnia. A bútorgyár, mely egyike volt Bucuresti legnagyobb üzemeinek, teljesen megsemmisült. A kár milliókra rúg. A tűz okát mindezideig nem sikerül­t m­egál­lapítani. Közokirathamisitó jegyzői írnok. Hamis kisjenői okmányokkal ellátott amerikai útlevelek. (Az Erdélyi Hirlap tudósi­­tójától.,) Az ál­­lambiztonsá­gi hivatalhoz az utóbbi időben olyan jelentések érkeztek­, hogy nagyon sok román állampolgár­­ kér amerikai útlevelet, a­kiknek okmányaik ugyan rendben vannak, azonban feltűnő, hogy az okmányokat majd­nem­ mind ugyanegy hatóság állítja ki. A be­érkezett jelentések­ alapján állandó figyelem­mel kísérték az útlevélkérelmekhez csalott ok­mányokat, amelyek közül többet találtak a chisineui (kisjenői) hatóságok által keállítva. A legnagyobb titokban tovább folyt a nyomo­zás, amelynek során megállapítást nyert, hogy a k­özségi elöljáróság bizonyítványaival sú­lyos visszaélést követnek el, az illetőségi és egyéb bizonyítványokat olyanoknak is kiállí­tották, akik nem is születtek román területen és akiknek­ tehát az erre vonatkozó okmányok megszerzése szinte leküzdhetetlen nehézségie­ket okozott volna. A több héten­­ keresztül tartó megfigyelés után sikerült megállapítani, hogy Bige József jegyzői alkalmazott állítja ki eze­ket a bizonyítványokat, aki — a nyomozás megállapítása szerint — már hónapok óta kö­veti el visszaéléseit és aki a­­ hamisított ok­má­­­nyokat főként Aradon helyezte el. A napok­ban azután az álla­mbiztonsági hivatal egy megbízottja­ kereste fel Aradon, a Vadászkürt­­szállodában tartózkodó Bigét, akinek előadta, hogy Amerikába való kimeneteléihez különbö­ző okmányokra volna szüksége. Bige hajlan­dónak mutatkozott az okmányok kiállítására s midőn az alku készen volt, megjelent a szo­bában az állambiztonsági hivatal alkalmazott­ja, aki lefoglalta az asztalon levő iratokat­­ ás Bigét a hivatalhoz állította elő. Átkutatása al­kalmával 6S előre lebélyegzett és aláírt kitöl­tetlen okmányt találtak nála, amelyekre vo­natkozólag beismerte, hogy azokat az Ameri­kába kivándorolni szándékozóknak akarta el­adni. Kihallgatása után átkísérték az aradi’ .ügyészség fogházába,. ~ ’ Újabb zárórakorlátozás Aradon. Éjjel egy órán tú! nem adható záróram­­eg­­hosszabbítás. (Az Erdélyi Hírlap tudósítójától.) Szeptem­ber hó folyamán adta ki a rend­őr p­refek­t­ur a az aradi nyilvános helyiségek zárórájára vo­natkozó rendelkezést, amely lehetővé tette a Vendéglő és kávéház tulajdonosoknak azt, hogy a rendőrprefektúra speciális engedélye alap­ján a rendes időre megállapított zárórán túl is nyitva tarthassanak. Az erre vonatkozó fel­hívás meg is jelent, azonban a divízió parancs­nokságának a mai nap folyamán kiadott újabb rendeletét megváltoztatta az előbbévi kön­­­nyítő rendelkezést, amennyiben az éttermek záróráját 12 órában, a kávéházak záróráját pedig éjfél utáni egy órában állapította meg. A rendelkezés érthető feltűnést keltett, mivel az újabb szigorító rendelkezést semmiféle in­dokolás nem kísérte. Ebben az ügyben az Erdélyi Hírlap munkatársa beszélgetést foly­tatott Filotti Zamfir rendőrprefektussal, aki kijelentette­, hogy tekintettel a hadizónára, a polgári hatóságok a katonai hatóságoknak vannak alárendelve és így azoknak rendel­kezései az irányadók. Az újabb záróra korlá­tozás mindenesetre bénítólag hat a nyilvános helyiségek forgalmára, mert a rendőrségi spe­ciális engedély kizárólag azoknak a helyisé­geknek adta volna meg a záróra hosszabbí­tást, amelyeket a közönség állandóan nagyobb tömegekben látogat Rablótámadás egy aradi szállo­dában. Különös éjjeli kaland. — Reggelre elfogták a tetteseket (Az Erdélyi Hirlap tudósi­tójából.) .Vakm­e­rő rablótámadás történt az elmúlt éjszaka a Bihonclui (nagyváradi)­úton levő Russia - féle szállodában. A rablótámadást sikerült miéig idejekorán megakadályozni­­ é­s annak­ megkí­sérlőit az aradi rendőrség ma hajnalban egy másik aradi szállodában el is fogta.­­Az eset előzményei a következők: A Bihorolyi­­ nagy­váradi-úti Rüssu-féle szállodában volt meg­szállva Torna Péter1 vidrai gazdálkodó, aki bevásárlás céljából jött be Aradra és nagyobb összegű pénzt hozott magával. A gazdálkodó az esti órákat a szálloda féipületében­ levő korcsmában töltötte, ahol beszélgetés közben megelméíítette Sima Pál és Florescu János nevű embereknek­, akikkel ott ismerkedett meg­, hogy milyen összegű pénzt hozott magával és hogy az összeget zsebtárcájában hordja ma­gánál. Az éjfél utáni órákban, midőn m­ár az egész ház elcsendesült, Torna­gyanús neszre ébredt fel. Hirtelen gyertyát gyújtott és an­nak világításánál megpillantotta esti két is­merősét, Sima Pált és Florescu Jánost, akik ötkulccsal behatoltak­ a szállodai szobába, hogy a Torna által említett pénzt maguk szá­mára megszerezzék. Úgy látszik, számoltak az­­zal, hogy a gazdálkodó ellenállást fejt k­i­­ ak­kor, ha a két ember szándékáról bizonyossá­got szerez, ezért Sima revolverrel fegyver­kezett fel, hogy tervük­ annál biztosabban si­kerüljön. Midőn észrevették, hogy­ Torna éb­ren van, Sima előkapta revolverét, a meg­rémült gazdálkodó mellének szegezte és azt követelte tőle, hogy­ az elrejtett pénzt adja elő. A kétségbeesett helyzetben levő­ ember segítségért kiáltott, a kiabálásra figyelmes lett a szálloda személyzete és a szomszédos szo­bákban levői­turtasok, akik keresvén a kiabá­lás irányát, Torna szobájába mentek. Amidőn a két rabló észrevette, hogy a szálló személy­zete talpon van, fel­szakították a szoba utcára néző ablakát és azon keresztül elmenekültek. A szálloda tulajdonosa nyomban jelentést tett a kerületi rendőrségnél, amely teljes appará­tussal vezette be a nyomozást ,és az éjszaka folyamán razziát tartott a tettesek kézrekerí­­tésére. Az állomással szem­közt levő szállodák átkutatása alkalmával a Horváth-féle vendég­­lőben sikerült nyomára jutni Simsa Pálnak­­ és Florescu Jánosnak, akik Utasoknak adták ki magukat és szobát béreltek a szállodában Mindkettőjüket letartóztatták és kihallgatásuk után ma átkisérték­­ őket az ügyészség foghá­zába

Next