Erdélyi Hirlap, 1924. szeptember (8. évfolyam, 1891-1913. szám)
1924-09-05 / 1894. szám
jj_____________________________________________ EEDSLn & 1 &21 AP____________ Péntek, 1924. zseptember 5 A Mars és a Föld. A Mars-lakókkal való érintkezés lehetőségei. Még mielőtt az est szürkület éj homályba vész, az égbolt délkeleti peremén felszökken egy ragyogó, vörösszíntű csillag: a Mars. A fénye ebben az esztendőben oly erős, hogy az égbolt délnyugati lejtőjén álló Jupiter fényét is felülmúlja. Pedig rendszerint a Vénusz után a Jupiter a legragyogóbb bolygónk és fényerősségre a Vénusz bolygó Sirius csillag után a földi égbolt legszebb csillaga. Naprendszerünkben a Mars a Naptól számított negyedik bolygó. Merkúr, Vénusz, Föld után közvetlenül a Mars következik. A Mars és Jupiter között óriási űr tátong a naprendszerben s a csillagászok megállapították, hogy ebben a hézagban valamikor régen a Napnak még egy bolygója keringjen, amely azonban valamilyen égi katasztrófa alkalmával darabokra tört s most e bolygó helyét az apró kicsi bolygók — a nagy bolygó töredékei — serege tölti be. Száznál több ilyen kis bolygót fedeztek már fel. Augusztus 23-án a Mars a Föld és a Nap középpontjával körülbelül egy vonalba került. A Mars bolygó távolsága a Naptól mintegy másfélszer akkora, mint a Földé, úgy hogy külső szembenállás (oppozíció) esetében mintegy, hetvenöt-nyolcvan millió kilométerre közelíti meg a Földet. Ez a legközelebbi távolság azonban nemi mindenkor egyenlő. A Föld1 is, a Mars ás elliptikus pályában keringenek a Nap körül. A legkisebb távolság akkor áll be, ha a Föld Naptávolban, a Mars pedig Napközelben mozog. Ilyenkor a távolság ötven-hatvanmillió kilométer. Viszont a távolság akkor a legnagyobb — százmillió kilométer — ha az oppozíció a Föld Napközelében és a Mars Naptávolában jön létre. A Mars legnagyobb közelsége tehát mindig valamelyik nyári hónapra esik, mert akkor van a Föld Naptávolban. A mostani oppozíció mintegy ötvenötmillió kilométer közelbe hozza a Marsot a Földhöz. Ez a helyzet egyike a legkedvezőbbeknek. Van azonban kedvezőbb is, ahol a távolság még kisebb, mintegy ötvenmillió kilométer, ez azonban csak minden kilencven évben fordul elő ékszer. Amikor a Mars a Nap túlsó felén áll, akkor a távolsága a Földtől a Földpálya egész átmérőjével és a Mars pálya fél átmérőjével (150 millió, plusz 130 millió, annyi mint 280 millió kilométer) egyenlő. A távolságok e nagy ingadozásából önként következik, hogy van olyan idő, amikor a Mars, amely most égboltunk legragyogóbb csillaga, a jelentéktelen kicsinységes csillagok sorába sülyed. Hogy a Mars látszólagos nagyságáról fogalmat alkothassunk, hasonlítsuk össze a Holdtányér nagyságával. A mostani legjobb konjunktúrában a Mars látószöge tizennyolc ívmásodperc, a Holdé ezernyolcszáz ívmásodperc, tehát százszor nagyobb, vagyis százszoros nagyítás mellett a Mars korongja oly nagynak látszik, mint szabad szemmel a Hold. Minthogy pedig a legnagyobb teleszkópok mintegy haégyezerszeres nagyítást nyújtanak, e teleszkópokon keresztül a csillagászok a Marsot oly nagynak látják, mintha a Holdat negyvenszeres nagyítással néznék. Ne higyjük azonban, hogy a négyezerszeresen nagyító teleszkópon a csillagász szeme annyit lát, mint a negyvenszeres nagyítással megfigyelt Holdon. Minél többszörösen nagyít a távcső, a levegő hullámzása annál érzékenyebb befolyást gyakorol a látásra. Ilyen óriási nagyításnál nemcsak a levegő mozgása, hanem a levegőben úszkáló porszemek is megnagyobbodnak és homályosítják a képet. Van még egy szempont, amely a Mars megfigyelését az északi földgömbből, ahol a legnagyobb csillagászati távcsövek állanak,megnehezíti. A Mars pálya ugyanis a Föld pályával néhány fokos szöget alkot és ennek eredményeként a Mars csak mintegy huszonhat foknyi magasságral emelkedik *=* a tél szélességünkből tekintve — a látóhatár fölé. Olyan magasan áll most, mint a Nap novemberben vagy februárban. Minél mélyebb egy csillagzat fekvése, a fénysugaraiknak annál vastagabb légrétegen kell áthatolniuk, ami szintén kedvezőtlenül befolyásolja a megfigyelést. A Föld déli félgömbjén fekvő csillagvizsgáló intézetekre hárul a nagy feladat, hogy a jelenlegi oppozíció alkalmával a legfinomabb megfigyeléseket teljesítsék. Úgy lehet, ez alkalommal talán megerősítést nyer Schiaparelli olasz csillagásznak a Mars-csatornákra vonatkozó megfigyelése. Talán a Mars klimatikus viszonyaiba is közelebbi betekintést nyerhetünk. A Mars-felület spektroszkopikus megfigyelésére az óriási tükrös teleszkópok fényereje igen alkalmas. A fotográfiával is történhetnek kísérletek, de a tapasztalat bizonyítja, hogy a fotografikus felvételek sokkal kevesebb részletet árulnak el, mint, amennyit egy jól iskolázott szem a teleszkópon át megfigyel. Viszont igaz az is, hogy 1 fénykép megbízhatóbb. A Mars-lakókkal való érintkezés lehetősége tudományos felfogás szerint úgyszólván teljesen az utópiák világába tartozik. Meg akarták kísérelni óriási reflektorokkal a jeladást. Feltéve, hogy sikerülne is nagy területet annyira intenzív fényhatással felruházni, hogy olyan távolságban, mint a Marsé, ez a fényjel egy parányi csillag alakjában jelentkeznek, a Mars-lakók ezt a fénypontot a Föld kedvezőtlen fekvése miatt akkor sem láthatnák meg. Mert ne feledjük, hogy az oppozició idejében a Föld a Marsról tekintve közvetlenül a Nap mellett áll s a Nap minden földi fényjelzést elhomályosít. A Mars szempontjából az ilyen oppozíció alkalmával akkor vagyunk a legérdekesebbek, ha a Nap a Föld és a Mars tengelye egy vonalba esik, mert akkor a Mars lakói megfigyelhetik a Föld átvonulását a Nap előtt csakúgy, mint ahogy a Föld csillagászai megfigyelik a Vénusz átvonulását. Maradna az elektromos hullámok üzenete. Az elektromos hullámok távolhatását sok alkalommal megfigyelhették a Földön. Tudják, hogy a napfoltok és a Földön jelentkező északi fény között szoros okozati összefüggés áll fenn, csakhogy a Nap hatalmas elektromos hullámaihoz hasonlítva a földi műszerek minden elektromos hatása elenyészik és nagy kérdés, vájjon állíthatók-e elő olyan erős hullámok, hogy azokat a Marson, ha volna, aki figyel, észrevegyék. De még abban az esetben is, ha ez az elektromos üzenet eljutna a Marsra, amely sokkal öregebb, mintha Föld, még kérdéses, hogy a mostani Mars-lakók nem haladtak-e túl már évmilliók előtt a kultúra zenitjén és most a fejlődés idén a hanyatlás ágába jutottak, oda, ahol a már nagyon is elhidegült és erőforrásait már-már teljesen elvesztő Mars lakói a megélhetésért a legkeservesebb küzdelmet folytatják. A Mars-lakók talán mi ot tartanak, ahol Madách :Az ember tragédiájáénak utolsó előtti képében az eszkimók. Csak az a vágyaik, hogy minél kevesebb legyen az eszkimó és minél több a fólia. fi. rész. TRISTAN és IZOLDA Legenda a XII. századból. Ma pénteken idoljára az Urániában gfzd ?■*< u 8| ixiji Bg» krf» j lieWQ 5" MŰVÉSZET. Miért nősülnek a férfiak?, (Honoré de Balzac.) Dicsvágyból — általánosan ismert, gyakori ok. Jóságból — hogy az imádott nőt kiszabadítsuk anyja tirannizmusa alól. Rosszmájúságból — hogy az antipatikus örökösöket megfosszuk a remélt örökségtől. Megvetésből — hűtlen szerető miatt. • Unalomból — elég volt a legény életből. Butaságból — megnősülni mindig az. Fogadásból — mint Lord Byron . Becsületből — mint Georges Dandin'. Érdekből — valamiféle mindig szerepel. Ifjú hóbortból — érettségi után mindenki legkönnyebben kapható a nősülésre. Csúnyaságból — mert félünk, hogy egyáltalában nem kapunk asszonyt Macchiavellizmusból — abban a reményben, hogy s minél hamarább örökölhessünk egy [«öreg» után . ■, < < • : i Szükségből — mert a szülők a hit végre «ellátva» akarják tudni. Kötelességből — mert őnagysága «óh gyengc» volt. Szenvedélyből — mert ez a legbiztosabb módszer, hogy megszabaduljunk tőle. Igazságszeretetből — hogy másoknak az ellenkezőjét bebizonyíthassuk. Végrendelkezésből — amikor az elhunyt nagybácsi az örökséget elveendő leánnyá sulyosbitja. Szokásból — mert az elődök: kis hasonlóképen cselekedtek. Validi — igy nevezik tudniillik a törökök a lefekvést és... mindent, ami ezzel összefüggésben van. Jámborságból — mint Saint-Aignan, hercege, nehogy valajmiképen bűnbe essünk, * A Szerelem tragédiájának folytatása Montmartre grófnője, amelynek meseszövése fokozza a film érdekességét, amely a leghatalmasabb érzés, a szerelem körül fonódik. A Montmartre grófnője filmrész szellemes folytatása a Szerelem tragédiájának, az első részt pénteken és szombaton vetíti még az Apollo A film második része vasárnap kerül bemutatóra és szerdáig tartja műsorán az Apollo. A film főszerepeit Mia May, Erika Glussner és Jannings Emil, a film kiváló művészei játszák. Jegyeket elővételben az Apollo elővételi pénztára árusítja . Tristan és Izolda az angol legendás legbájosabbikát filmre is feldolgozták és a második részt pénteken utoljára vetíti az Urania mozgószinház. * A magyar filmszínészei« legkiválóbbjai Schick Magda, Vendre Ferenc és Zoli, a scerpa játszók a «Két és fél jómadár» címü szenzációs vígjáték főszerepeit, amelyet szombattól kezdődőleg vetít az Uránia mozgószínház. A vígjáték minden jelenete fordulatos, meglepő és kacagtató, a történet pedig, amely ebben a filmben feldolgozásra került, egyike a legbájosabbaknak . A «Névtelen ember» a legközelebbi filmszenzáció, amelynek címszerepét Harry Liedtke játsza. * A «Meristäs-t, ezt a nagyszerű és hatalmas sikert aratott látványos történelmi drámát mutatja be ma pénteken este utoljára az aradi Marosparti mozgóképszínház. Romp történetének legérdekesebb fejezete a Borgiák deszpotikus uralma és ezt viszi!) mesteri kézzel filmre a «Meristá»-ban. A rendkívül szép kiállítású film főszerepeit Beregi Oszkár, a legnagyszerűbb filmművészet egyike és Mindszenthy Mária, a legszebb filmszínésznő játszók. A hatfelvonásos film bravúros meseszövésével és történésének izgalmas fordulatosságával mindvégig lebilincseli a közönség figyelmét. Előadás kezdeti pont 9 órakor. * Az Erzsébet mozgószinház pénteken, szombaton és vasárnap tartja műsoron a Paris királya című érdekfeszitő bűnügyikén első részét. Hétfőn, kedden és szerdán kerül vetítésre a második rész. A kép témája a világvárosi kalandorok életéből van merí Ive s mindvégig a legérdekfeszitőbb mozzanatokkal tarkálik.