Erdélyi Hirlap, 1925. december (9. évfolyam, 2252-2274. szám)

1925-12-01 / 2252. szám

1925 december 1 kedd _____________________ E­F­I­f­i­L­Y , K­I­E­L­A­f­­3 Vasuti tisztviselők monstre bűnügye az aradi tör­vényszék előtt B r­isták­­ hamisításával két millióval károsították meg az államot. — 7i­­zennegy­e d­ottat és nyolcvanhat tanút hallgat ki a bíróság. __ Csak pénte­ken kerül itélethonata ra a sor — Hevns öss­ze­tűzés a védők között. (Az Erdélyi Hírlap tudósítójától.] (Arad, november 30.) A maihoz hasonló monstre per már évek óta nem zajlott le az aradi törvényszéken. Férfiak, nők kiváncsi tömege töltötte be a tárgyalótermet, feszült, izgalmas hangulat várta a bűnper egyes fá­zisá­t s nem egyszer intette csendre a tárgya­lást vezető elnök a zajongó hallgatóságot, a­mely élénk hangu­latnyilvánitással kisérte a­ tárgyalás menetét A hatalmas anyagú bűnper védői tisztségét Grobs­anu Sándor dr. temes­vári szenátor, Rad­u Aurél dr., Motorán Vic­tor dr., Zsprávnic Sever dr., Mihaleanu dr., Balasse Sándor és Pausesti Miklós ügyvédek töltötték be, az államvasutak érdekeit pedig Fosta György dr. ügyész képviselte. Bevezetik a vádlottakat. Camarasescu elnök és Moldován Sabin szavazóbíró reggel 9 órakor nyitották meg a főtárgyalást, a tizennégy vádlottat hár­om azi­­ronyos fogházőr vezette be a tárgyalóterem­be. Nyári Ferenc a fővádlott, segédtársai pe­dig Szentiványi Elem­ér, Smultea Pál, Kon­fi­tantinovic Milan, Ancilla Demeter, Bihor Péter, Jova Miklós, Denhof József, Zandler József, Milkovszki István, Mihucescu Deme­ter, Tarján Béla és a szabadlábon levő Ift József, aki ellen a vádtanács megszüntette az eljárást. Camarasescu elnök ,a hallgatóság fe­szült figyelme mellett olvasta fel a vádiratot,­­mely okirathamisítással, hivatali sikkasztás­sal vádolja meg a vasúti tisztviselőket, mely sikkasztást olymódon követték el, hogy kü­lönböző összegeket vettek fel a pénztárból, amely összegek fedezéséül hamis bérlistákat helyeztek el a pénztárban. Vádolnak a vádlottak. Nyári Ferenc lép legelsőnek a bíróság elé, halkan s lassan adja elő mondanivaló­ját Határozottan kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, miután­ a pénzeket előleg­képen vette fel, mert a CFR nem­ adott elő­leget tisztviselőinek. Első kihallgatása alkal­mával tett beismerő vallomását semmisnek deklarálta s kijelentette, hogy megverték a ennek hatása alatt vallott. A vizsgálóbírónál megerősített beismerő vallomására vonatkozó­lag kijelentette, hogy Balaise Sándor ügyvéd tanácsára t­artotta fenn első vallomását, mert Balaise Sándor kijelentette, hogy csakis ez esetben tudja kijárni szabadlábra helyezésü­ket. A bíróság kérdésére elmondotta még Nyári, hogy a sziguranca detektivei ajánlot­­ták Balasie védelmét, arr­a hivatkozván, hogy úgyis Averescuék kerülnek kormányra, mely esetben Balasie Sándor igazságügyminiszter lesz. Az oravicai pénztárnok manipulációja. Szentiványi Elemér pénztárellenőr nem akarta magára vállalni a vádat, elmondotta, hogy Zandler József orageai pénztárnokkal állt összeköttetésben, aki régi bérlisták ellené­ben Bihornak, Constantinovicnak, Nyárinak és neki öt, hat és nyolcezer lejes kölcsönö­ket utalt ki, amelyet minden esetben három­négyhetes határidőn belül vissza is fizettek. Első kihallgatása alkalmával tet­t beismerő vallomására vonatkozólag ugyancsak bántal­mazására hivatkozott, a vizsgálóbírónál tett megerősített vallomását Balassc Sándor ígére­tével indokolta. Smulcea Pál, Constantinovic Milan, An­glia Demeter és Bihor Péter az előző vádlot­takkal egybehangzóan adták elő vallomásu­kat, úgyszintén Jova Miklós és Denhof is nagyjában megegyező vallomást adtak le. A jóindulatú Zündler Az egész vádnak központjában álló Zünd­ler József oravicai pénztáros elmondotta, hogy nem érzi bűnösnek magát, miután vád­lotttársainak teljes jóhiszeműséggel szolgál­tatta a különböző összegeket és a kiadott ösé­gek fedezetéül régi bérlistákat használt fel. Első kihallgatása alkalmával tett vallomá­sára vonatkozólag kijelentette, hogy amikor letartóztatták, látta, hogy az egyik vádlottársa véres fejjel jön ki kihallgatásáról, nagyon megijedt és miután megmondták neki, hogy­ha a hozzáintézett kérdésekre igennel felel, megszabadul az ütlegektől, szót fogadott a jó­indulatú utasításnak. Milkovszky oravicai fü­­tőház-főnök nem akarta vállalni a vádat, a vizsgálóbírónál tett beismerő vallomását az­zal­ indokolta, hogy gyermeke meghalt, sza­badulni akart a fogházból és miután Balasse csak abban az esetben ígérte ezt meg, ha fen­­tartja előző vallomását, a következményekre való gondolás nélkül adta le vallomását Hajsza a hiány után. A vádlottak kihallgatása után a bíróság délután folytatta a tárgyalást, s legelsősorban Sevrinianu temesvári mérnököt hallgatta ki, aki az államvasutak ügykezelésére vonatko­zólag adott egynéhány felvilágosítást. Cristea fütőházi főnök kijelentette, hogy a házkuta­tás alkalmával több tisztviselőnél találtak régi bérlistákat, de azt nem tudta megmondani, hogy ezeket a listákat használták volna fel a pénzösszegek felvételére. Kedvező vallo­mást adtak le a vádlottakra Donéin oravicai fütőh­áz-főnök és Gáspár bogsa-montanai ál­lomásfőnök, akik kijelentették, hogy a vád­lottak letartóztatása után lefolytatott vizsgálat után semmiféle hiányt nem találtak, azok az ügyeket a legnagyobb rendben vezették. Megkárosított munkások: Neta György oravicai fütőházi alkalma­zott adott le súlyos vallomást, amennyiben kijelentette, hogy az egyik bérlistán sze­replő 4500 lejt nem kapta meg s nevét nem ő írta alá. Balasse Sándor ügyvéd kérdésére a tanú kijelentette, hogy biztos tudomása van arról, hogy a bérlistán szereplő aláírást Mil­kovszky hamisította, miután ráismert írá­sára A következő pillanatban Hotoran dr. védő emelkedik idegesen szólásra s arra kéri az elnököt, hogy Belasienak csak a saját véden­cére vonatkozó kérdéseit terjessze elő. Barbon József oravicai fütőházi alkalmazott elmon­dotta, hogy januárban és februárban katonai szolgálatot teljesített,, ennek dacára s­zr­epel a bérfizetési listában. Kavarodás Balasie védő tanú­ként­ kihallgatása körül. Ezután Balasie Sándor védő emelkedik szólásra, arra kérte a bíróságot, hogy miután az egyes vádlottak védői minőségére ka­ ucso­­nyító vallomást adtak le, rendelje el a bíró­ság tanukénti kihallgatását, amely esetben részletesen beszámolna arról, hogy mi­ v­­a volt szükség a vizsgálóbíró előtt fentartani a be­ismerő vallomást s egyben kérte az állambiz­­tonsági hivatal embereinek kihallgatását a vállalás lefolyására vonatkozólag. Balasie Sándor védőtársai ellenezték védőtársuk ké­relmét, miután a perrendtartás értelmében a védő nem szerepelhet tanúként. Erre Balasie Sándor ismét szólásra emel­kedett és különös módon gyakorolt kritikát védőtársai elvi jelentőségű felfogása mellett. Felszólalását többizben megzavarták, de azért Balasie rendületlenül folytatta beszédét és már-már ottartottak, hogy a közönség sorai­ból is elhallatszott egy-egy megjegyzés, ami­kor a vita azzal nyert befejezést, hogy a bí­róság elutasította Balasie kérelmét. Ezután sor került az utolsó tanú kihallgatására, aki elmondotta, hogy Pop vasútigazgató március­ban parancsot adott ki, miszerint állapítsa meg, mennyi kárt szenvedett az államvasút a tisztviselők manipulációja következtében. Nem tudott eleget tenni kötelességének, mert időközben a bérlisták eltűntek. Kilószámra eladott okmányok Grobseanu védő: Tud-e arról tanú úr, h­ogy az államvasutaknál kilószámra adták el a bérlistákat? Tanú: Hallottam, de nem láttam. A továbbiakban a tanú elmondotta, hogy megállapításai szerint körülbelül nyolc-tíz millió lej értékű bérlista hiányzik az irattár­ból. A vádlottak jelenlevő hozzátartozóinak nagy felzúdulása kisérte a tanúvallomást, az elnöknek csak nagynehezen sikerült a ren­det helyreállítani. Ezután a bíróság felfüg­gesztette a tárgyalást és oly határozatot ho­zott, hogy azt pénteken délelőtt 11 órakor folytatják, mely alkalommal befejezik a ta­núkihallgatásokat és sor kerül az ítélethoza­talra. „Ne engedjék azt az embert szabadon!“ A nagyváradi őrült ügyvéd felesége elmondja a rémes éjszaka történetét (Az Erdélyi Hírlap tudósítójától! (Oradeamare, november 30.) Részletesen beszámoltunk arról a véres családi drámáról, amelynek áldozata dr. Balázs Jenőné, akit férje hirtelen támadt el­mezavarában késsel több helyen súlyosan megsebesített A sze­rencsétlen asszony állapota ma már javult és az őt kihallgató vizsgálóbírónak a követ­kezőket mondotta el: — Férjem az utóbbi időben állandóan, ül­­­dözött életveszély s fenyeg­téssel. Azzal zak­latott, hogy menjek fel az ügyészségre s in­tézzem el kedvezően az ellene folyamatban levő bűnügyi eljárást Ezt megtagadtam, mi­után saját vagyonomból már mintegy 400.000 lejt bocsátottam rendelkezésére, hogy abból kétes ügyeit rendezze. Amikor férjem látta, hogy egy lépést sem akarok tenni érte többé,­­valóságos pokollá változtatta az életemet Hu­szonegy nap óta zárva tartott a lakásban és nem engedett senkit a közelembe. Állandóan megfigyeltette minden lépésemet. Dr. Vas Ödön ügyvédem és családunk régi barátja fi­gyelmeztette, hogy ha így viselkedik to­vábbra is, a tébolydába záratja. — Az emlékezetes estén korán lefeküd­tünk és férjem csendesen elaludt. Pár óra múlva azonban felébredt és hajnalig idege­sen járkált a szobában. Én arra ébredtem fel, hogy egy késszúrás érte a testemet, majd gyors egymásutánban több. Felsikoltottam fájdalmamban és kiugrottam az ágyból. Fér­jem tébolyodott arccal állt előttem s kezé­ben zsebkését szorongatta. Igyekeztem az ebédlőasztalt elérni, hogy a mellett keressek védelmet, férjem azonban utolért és rám­ Iiáltott: «Megállj, most leszámolok veled, most az egyszer megöllek !» — Ezután ismét megszűrt több helyen. Segítségért kiáltottam, de senki sem jött. Vé­gül összeszedtem minden erőmet és a kony­hába futottam. Az ajtón keresztül ki akartam rohanni a folyosóra, de az ajtó be volt zárva Egyszerre gyönge koppanást hallottam s lát­tam, amint férjem kezéből kihullt a zsebkés Megkönnyebbültem,azt hittem, vége van m­in­dennek. Egyszerre csak éreztem, amint a há­tamba egy hosszú, hegyes, éles, hideg tárgy fúródik. A konyhakés volt, amelyet férjem megtalált a konyhában és négyszer egymás­után a hátamba döfte. Ez alatt kívülről már feszegették az ajtót s csak arra emlékszem, hogy kitámolyogtam a hideg folyosóra. Az­után elájultam és hogy mi történt, nem tu­­dom. A sokat szenvedett asszony utolsónak a következőket mondotta jegyzőkönyvbe: — Ne engedjék azt az embert szabadom Dr. Balázs Jenőt, a merénylő ügyvédet egyelőre az elmegyógyintézetben őrzik. Fizessen elő az ERDÉLYI HÍRLAP- ra!

Next