Erdélyi Hirlap, 1927. szeptember (11. évfolyam, 2762-2785. szám)
1927-09-01 / 2762. szám
XI.évfolyam , 2?6?. szám Egyes szám ára 5 lej Átad, 1927 szeptember J csütörtök IBWBBMBHWBBBBBBBHBBBBWBHBBMWMBM^BMHBat^- ^ ,a- ~, tibbtWIBIHNHHBHMBBBBBI Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő ezelőtt Előfizetés évente 1080,'l évre 540, 7* évre 270, napok kivételével naponta. — Szerkesztő 1 hóra 90 let Külföldre 1 hóra 140. Számonkéntség és kiadóhivatal: Strada Metianu (volt A 1)11X1 HfT)f 1T) Bucure$tiben 50b.-val több. Ausztridb. 3000 Ko. Forray uccai 1. szám. Telefonszám: 97. /*vlfcrll#£ lilBvi/Amg Csehszlovákiában llt cK. Jugoszláviában 2dinár Feleslegek* A normális logikai következtetés ez: ha nő az állam bevétele, akkor ez annak a jelze, hogy javult a magángazdálkodás fizetőképessége. Ha felülmúlja a tényleges bevétel az előirányzottat, akkor olyan fellendülés állott be, melyre a kormány maga sem számított íme most is csaknem egy milliárd lejjel több vámilleték folyt be, mint amennyire számítottak és nyolcszáz millióval több a bevétel e címen, mint a tavaly volt. Ha ezt a statisztikai adatot kidobjuk külföldre, mindenki ezt mondaná: E boldog országban bőségesen fogyasztanak az emberek, az utolsó félévben virágzásnak indult a kereskedelem. Mi tudjuk, hogy ennek fordítottja igaz és a gyönyörű számok megött meghúzódik a vámtarifa, mely rövid 3 hónap alatt is rózsásra pirította az elmúlt fél esztendő színét. A fenti legújabb statisztikából a fogyasztásra képtelenné vált polgár csak annyit lát: megdrágították a vámot, hogy ezáltal megdrágítsák az árut, holott arra az államnak szüksége sem volt. Nemcsak vámpolitikánkon, hanem adózási és illetékrendszerünkön is végigszedik az a tény, hogy az állam nem keresi az együttműködést a dolgozó osztályokkal. A kontaktus a keresőképesség és az állam étvágya között nincsen meg. Egész biztosan az adó, bélyeg, stb. címeken is óriási felesleg fog mutatkozni. A költségvetést nagy pesszimizmussal állították össze: nem bíztak az ország teljesítőképességében, holott az ország teljesítőképességének alsó határa ott van, ahol az utolsó adóvégrehajtó is kidől a munka súlya alatt és az utolsó dob is beszakad a sok használat után. Miután a végrehajtók és az árverési dobok még bírják: a költségvetés «feleslegeket» mutat A szónak igazi értelme az, hogy ezt a pénzt már nem tudjuk hová költeni. így értelmezik a szót, az államháztartásban, így közönségesen és a közjövedelmek felhasználásának jelesebb mesterei, mint Falcoiani, Manea és társaik hasonló értelmezést adnak a szónak. Valójában a felesleg nálunk nem más, mint a deficittől való irtózás. Az ország szükségleteinek felsorolását egy esztendős községvetés nem bírná el De a költségvetésből a beruházási, konszolidációs tételek általában hiányoznak. Ez a körülmény és az a már közismert dolog, hogy évek óta egy három milliárdos deficitet elburkolnak a számhalmazokkal, érthetővé teszik a «feleslegeket.» Nincsen áldás ezeken a magas vámbevételeken, mert azok sok minden mással együtt bénítják a forgalmat és keresőképességet. A magángazdasági és állampénzügyi helyzet között olyan diszharmónia mutatkozik, mely meg fogja bosszulni magát. A pénzügyi statisztika — melynek valódiságáról egyik kormány a másik után rántja le a leplet — még azt a megnyugvást sem nyújtja, hogy az állam birtokába jutó javak végeredményben a konszolidációt és a fellendülést fogják eredményezni. A pénzügyi helyzet őszinteséget kíván. És lehetetlen a megkívánt nyíltság mellett be nem vallani, hogy az ország adózóinak teljesítőképessége a beruházási szükségleteket nem birja el Ilyen reményeket a «feleslegek» hamisított idiómáival nem lehet kelteni. Olcsó pénz, olcsó lakás, egészséges forgalom, konszolidált közlekedési eszköz és sok más kelk amire nem futja a felesleg, mely amúgy is elpárolog a költségvetési tömkelegben.' Az Aradi Ipar- és Népbank kimondta felszámolását. A közgyűlés nagy többséggel fogadta el a felszámolási javaslatot. — Teljes kielégítést kapnak a betétesek — Az ingatlanok megfelelő értékesítése esetén a részvényesek is megkaphatják a névértéket. Izgalmas lefolyású volt a bankközgyűlés. Arao, augusztus 31. Ma délután 5 órakor, a meghirdetett időben tartotta mag az Aradi Ipar és Népbank rendkívüli közgyűlését, amely tárgysorozatának ötödik pontján a felszámolás feletti határozathozatal ügyét tűzte ki. Az intézet tanácstermét egészen megtöltötték a részvényesek és más érdeklődők. A közgyűlés megnyitásának időpontjában, mint az elnök bejelentette 30 részvényes jelent meg 10.760 részvény képviseletében, összesen 3760 szavazattal, de a közgyűlés folyama alatt még több szavazati joggal bíró részvényes jelent meg. A rendkívüli közgyűlést id. Szalay Károly intézeti elnök nyitotta meg, akitől a közgyűlés vezetését Solymosy Lajos báró vette át Megkezdődik a közgyűlés. Solymosy Lajos báró, a közgyűlés vezető elnöke engedélyt kért, hogy fontosságára való tekintettel, a tárgysorozat ötödik pontját vegyék elsősorban tárgyalás alá. Ez a pont a feloszlatás ügyében történő határozathozatalról szólt. A közgyűlés beleegyezett a sorrend megváltoztatásába és ekkor Krenner Zoltán dr., a bank ügyésze ismertette az igazgatóság javaslatát a felszámolás kimondása érdekében. Krenner Zoltán dr. részletesen ismertette az Aradi Ipar és Népbank válságának okait. A pénzintézet vezetői ingatlanokba fektették az intézet vagyonát, hogy ezáltal a vagyonnak aranyértéket adjanak. A változott körülmények miatt azonban az intézetnek rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdeni. Az Aradi Ipar és Népbank egyetlen fillér visszleszámazolási hitelt nem kapott, ezenkívül nem tudta megszerezni a devizaengedélyt sem. A pénzintézet kénytelen volt a betétüzlet kiterjesztéséhez folyamodni és ezért egyre magasabb betéti kamatokat adott, hogy a többi intézettel versenyképes legyen. Időközben azonban a bank kinlevőségei egyre nehezebben folytak le és míg a bank tőkéjének nagy része olyan ingatlanokban feküdt, amelyeket a gazdasági viszonyok miatt csak jóval értéken alul lehetett volna áruba bocsátani, a pénzintézet fizetési nehézségek közé jutott. Ezért javasolja az igazgatóság a felszámolást, mint a válságból az egyedüli kiutat. Az intézet vezetősége a felszámolás menetének nyugodt biztosítása érdekében tárgyalásokat folytatott az aradi pénzintézetek vezetőivel és az aradi pénzintézetek által delegált három vezérigazgatóval lefolytatott tárgyalások olyan eredménnyel végződtek, hogy ennek alapján konkrét javaslatot tehet a felszámolás végrehajtására vonatkozólag A szanálási javaslat szövege: Krenner Zoltán dr. ekkor felolvasta a szanálási javaslatot: Az Aradi Ipar és Népbank ügyében 1927. évi augusztus 25-én megtartott közös megbeszélésen résztvett aradi pénzintézetek elhatározták, hogy hajlandók az Aradi Ipar és Népbank felszámolásának kimondása esetén a felszámolás sima menetének biztosításához szükséges hiteleket, részben készpénzben, részben pedig betétkönyvek formájában a felszámoló bizottság rendelkezésére bocsátani, ha a következő feltételek teljesülletnek 1. Az igazgatóság tagjai, báró Solymosy Lajossal együtt kiegyenlítik az intézet aktívái között átmeneti számlán szereplő cca 17.000.000 lej tartozást oly módon, hogy e számla fedezetére a felszámoló bizottság kezeihez készpénzben 13 millió lej befolyik, a hiányzó 4 millió lejt pedig báró Solymosy Lajos betéteiből számolnak be. 2. A régi igazgatóság tagjai 8 millió lej összegű biztosítéki alapot teremtenek. E biztosítéki alap 6 millió lej erejéig csak akkor használható fel, amennyiben a felszámolás befejezte után az összes hitelezők 100 százalékos igényes kielégítést nem nyertek. Ha esetleg annyi hiány mutatkoznék, hogy a b írült lej azok fedezésére elegendő nem vívna, akkor a további hiányok a betétesek által létesített biztosítéki alapokból fedezendő. Az igazgatóság tagjai által nyújtott további 2 millió lej biztosíték felhasználására csak akkor kerülhet sor, ha a betétesek által létesített biztosítéki alapot is felhasználták volna. 3. Az Aradi Ipar és Népbank összes betét hitelezőivel oly értelmű megállapodás létesítendő, hogy minden 20.000 fejen felüli betétes hozzájárul ahhoz, hogy a megegyezés megkötésének időpontjában fennálló tőkekövetelésből tíz százalék ideiglenesen levorassék és az így levont összeget biztosítéki alap képzésére fordítsák. I,'betevők követeléseik fennmaradó 90 százaléka erejéig a helyi pénzintézetek betétkönyvei kapnák az Aradi Ipar és Népbank betétkönyvei ellenében. E betétek 1927. július 1-től kezdődőleg nem kamatoznának, viszont évi 10 százalék kamatnak megfelelő összeget a biztosítéki alap gyarapítására fordítanak. Az aradi pénzintézetek által kiszolgált.tloil betétkönyvek tulajdonosai az Aradi Ipar és Népbank vagyontételeinek értékesítése arányában lehetőleg rövid időközökben egyenlő százalékos arányban visszafizetéseket kapnának és legkésőbben 1929. március 31.ig teljes összegükben visszafizettetnének. A 20.000 lejen aluli betéteket az 1927. ,június hó 30-án fennálló állomány szevpvt a felek kívánságára azonnal L teljes összegben) ádfizetük. Azon betétkönyveik, melyek 20.000 és 50.000 lej közötti betéttulajdonosoknak adattak ki, betétetik ellenében a felek kívánságára legkésőbben 1928. szeptember 30-ig teljes összegükben vsszafizetuuüok,