Erdélyi Hirlap, 1927. november (11. évfolyam, 2812-2836. szám)

1927-11-05 / 2815. szám

______________ ________ ________E 30 « LT I H 1BLAB _________________ 1927 november 5 szombat felvilágosításokat­ kér, megpróbál alkudni,­­hogy még előnyösebb feltételeket csikarjon­­ ki stb. De mindez elmaradt. Még csak vá­laszra sem méltatták Opelékat. Ezek meg­sürgették a dolgot, de minden fáradozásuk I meddő maradt. Arad város tudomást sem vett arról, hogy valaki szeretne modern köz­­­lekedést adni az agyonsanyargatott lakos­ságnak. Ehelyett az történt, hogy, a városi­­ vett két rossz és kényelmetlen autóbuszt, életet "szivattyúzott a kisvasútba és "horribilis szak­értői díjakat fizetett ki olyan szakértőknek, akik csak azt mondták meg, amit minden­ki tudott már, így gazdálkodnak Arad váro­sánál és ezek után nem lehet csodálkozni, hogy Tomescu inspektor olyan sűrűn lá­togat el Aradra.. Borzalmas hajószerencsétlen­­ségek. Több mint száz halottról érkezett jelentés London, november 4. Sidneyben bor­zalmas katasztrófa történt, amelyekről megrázó hírek érkeznek. Egy­ komp pil­lanatok alatt elsülyedt és 150 utasból 62 a tengerbe veszett. A komp 23 méternyire fekszik a tenger színe felett. Felkutatására búvárokat küldtek, mert az a feltevés, hogy az­­ utasok egy része a fülkékben tar­tózkodott a szerencsétlenség idején Japánból érkező táviratok szerint a kamcsatkai partvidéken borzalmas szél­vihar tombolt és ez ötven halászbárkát bo­rított fel. Eddig ötven halottat konstatál­tak. Halott elődjét vádolta a bíróság előtt. Másfél évi fogházat kapott a timisoarai— temesvári sóhivatal volt főnöke. Timisoara, november 4. (Az Erdélyi Hírlap tudósítójától.) Emlékezetes, hogy ez­ év januárjában Salamon Miksa, a temes­vári állami sóhivatal helyettes főnöke a f Ferdinánd-sizállóban öngyilkosságot köve­tett el. Salamont megmentették az élet­ben,, de az eset lerántotta a leplet arról, hogy a sóhivatalban négymillió lejt meg­közelítő összeg hiányzik. Salamon nyolc hónapot vizsgálati fogságban töltött és teg­nap tárgyalta ügyét a timisoarai törvény­szék Hermann-tanácsa- Salamon tagadta bűnösségét és igyekezett az azóta elhunyt Navratil volt sóh­ivatali főnökre hárítani a bűnösséget- Hallani sem akart a terhé­re rótt cselekményről, mire az elnök meg­jegyezte: % — Hagyja a halottat nyugodni, hiszen tolar három éve halott, ne sértse becsü­letét. A törvényszék megállapította, hogy a Sóhivatal könyveiben 150-nél kevesebb vagont könyveltek el, mint amennyi az­ ál­lomásra beérkezett. A feleknek adott nyugták magasabb összegekről szóltak, mint az ottmaradt ellennyugták. Mind­ezekre a vádlott nem­ tudott kellős felv­ilágo­­sc­­ást adni és a bíróság okirathamisítás és sikkasztás bűntetteiben mondotta ki bű­nösnek és egy, és fél évi fogházra és három évi hivatalvesztésre ítélte. Heut ist die Käte ! legújabb világsláger! Minden cigány nyúzza kottája 36 lej, mindenütt kapható. Bernády György kilépett a Magyar Pártból• A romániai magyarság érdekében biztosítani akarja akciószabadságát. Cluj-Kolozsvár, november 4. Dr. Ber­nády György, Targu-Mures (Marosvásár­hely) polgármestere a mai nap folyamán­ a­z alábbi levelet intézte a Magyar Párt köz­­­pontjához: «Arra való tekintettel, hogy a párt elnöki tanácsa az e nytár elején lefolyt általános választásokkal kapcso­latban írott hírlapi cikkeimnek tartal­mát a párt érdekeibe ütközőnek látta, igazolására szólíttattam fel. Minthogy olyan fórum előtt, amely a választásokat megelőzően határozottan körvonalazott állásfoglalásomat az annak idején tar­tott ülésében minden észrevétel­ért el­lenvetés nélkül tudomásul vette és csak most, hónapok múltán látja állásfogla­lásomat a párt érdekeibe ütközőnek és amely fórum maga szorul belső igazo­lásra, magamat igazolni hajlandó nem vagyok és mert a romániai magyarság érdekein a párt érdekein felülállónak te­kintem;­ abból a célból, hogy az éveken át húzódó féltékenységnek véget vessek és hogy a romániai magyarság érdekében kifejtendő munkáimhoz szükséges akció­­szabadság­oma­tt biztosítsam, — kilépek a Magyar Pártból. — Bernády György.» Az országos Magyar Párt volt elnök­­jelöltjének, a r­omániai magyar politikai élet egyik legmarkánsabb alakjának meg­lepetést keltő elhatározása egész Erdély­ben nagy­ feltűnést keltett Véres párbajok a budapesti egyetemi zavargások miatt. Zsidó és keresztény diákok párviadala. — A Turul bajtársi szövetség izgatja a diákságot. Budapesti november 4. A legutóbbi­ egyetemi zavargásoknak érdekes fejlemé­nye támadt. Ismeretes, hogy a numerus clausus elleni tüntetések során a zsidó vallású egyetemi hallgatókat nem engedték be a főiskolákba és amikor a zsidó diá­kok­­­ megkísérelték bejutni az egyetemre, a bajtársi szövetségek tagjai útjukat ál­lották és­­ súlyosan bántalmazták­ őket. A numerus­ clausus elleni harcban különösen az intranzigens Turul bajtársi diákszövet­ség vezet, amely felhívást intézett a keresz­tény diáksághoz és ebben hosszan fejtegeti, hogy milyen veszedelmet jelent az, ha a zsidókat megtűrik az egyetemen- Főként ennek tulajdonítható a diákság ellenséges magatartása és a Turul részei azokban az inzultusokban, amiket a zsidó diákoknak kellett elszenvedniük. Két zsidó vallású egyetemi hallgató, Király István és GlaSner Béla egyénileg­ Bártőnek találta magára négye a Turul felhívását és ezért felkeresték­ dr. Hajdú Jánost, és Kánitz Gézát, akiket megkértek, hogy nevükben kérjenek elégtételt a Tu­rul vezetőségétől. A megbízottak levelet intéztek a bajtársi szövetséghez, amelyben elégtételadásra szólították fel a szövetsé­get- A Turul szintén levélben válaszolt és kifejtette, hogy, a harc nem­ a­­ z­sidó val­lású, hanem a zsidó fajú diákok ellen in­dult meg, mindazonáltal hajlandók fegy­veres­ elégtételt adni. Kifogásolták, hogy­ a sértettek nem közvetlen támadóiktól, ha­nem a vezetőségtől kérnek elégtételt, mire a segédek újabb levelet írtak és ebben azt hangoztatták, hogy a keresztény diákok olyan nagy tömegben támadtak a zsidókra, hogy­ azok nem jegyezhették meg maguk­nak a sok ember közül az inzultálókat, te­hát csak a szövetségtől kérhetnek elégté­telt. A Turul erre megbízta Bencze Fe­renc és Philipp László diákokat, hogy áll­janak ki párbajra, segédekül pedig vitéz dr. Csik Lászlót és­ Lenvay Bélát, a Turul elnökét delegálta A párbaj tegnap folyt le Santelli Italo­­vívóm­ester vívótermében. Sem a segédek, sem a felek nem ismerték egymást, mi­­­után eddig csak levélben érintkeztek egy­­­mással. Mindkét párbajt Kanitz­­ Géza ve­­­zette, aki elismert vívószaktekintély. Az el­ső párbaj ellenfelei Philipp László és­ Glas­­ner Béla voltak. A felek­ nem fogtak kezet egymással és a karddal sem csinálták meg a szokásos tisztelgést. A viadal rendkívül hevesi volt és az ötödik menetben Philipp az arcán megsebesült, mire a párbajt harcképtelenség címén beszüntették. Utá­nuk Bencze Ferenc és Királyi István vitt­ták. Ez a harc isi rendkívül heves volt és a második menetben Bencze súlyos vá­gást kapott az arcára, közvetlenül a sze­m­re­ alatt. A sérült diák a vért letörölte és kijelentette, hogy a párbajt tovább is folytatja. Bár a segédek nem akarták en­gedni tovább vívni, az orvos azonban ki­jelentette, hogy saját felelősségére pár­bajozhat, nem akarták ugyanis, hogy, mind­két esetben a keresztény diákok legyenek harcképtelenek. Ezután a feleik is­mét fel­álltak,, de két perc múlva kölcsönös harc­képtelenség címén beszüntették a pár­­­­bajt A felek nem­ békültek ki, csupán fe­jükkel biccentettek távozás előtt Az eset­ről jegy­zőkönyvet vettek fel. A párbaj a diákság körében nagy feltűnést keltett és annak folytatása lesz m­ég az iskolai ható­ságok­ előtt. A rendőrség a párbajozók el­len megindítja az eljárást' Egyedüli közlekedés Amerika, Canada, Argentina, Brazília, Uruguay stb. fele a világ legnagyobb és leggyorsabb „Saturnia“ és „Vulcania“ express-Motoros-hajókkal. Észak-Amerikába csak 7 nap, Délamerikába csak 9 napi­ut az Óceánon át. Az útiköltség Aradtól New­ Yorkig 100 dollár vizum is beleértve. Aradtól Dél-Amerikába 21*­, angol font vizum is beleértve. Határtól kikötőig az ut csak 48 órai Közben csak 2 határi Mindennemű felvilágosítást és prospektust díjmentesen ad: COSULICH LINE Bucuresti, Calea Grlvltei 181. vagy fiókunk Cosulich Line, Temesvár, uri.ut Strada I. C. Bratianu 18.

Next