Erdélyi Hirlap, 1929. október (13. évfolyam, 3375-3401. szám)
1929-10-17 / 3389. szám
4________________________________________________ ErdeST HTR-T Ay ______________________1929. o Stsbvr 1?. csfrfcSrtgk A liberális párt novemberben nagy szervezkedő gyűlést tart Aradon. Még nem döntöttek afelől, hogy a párt részt vesz-e a közelgő községi választáson. Arad, október 16. A liberális párt mint ismeretes, megkezdte kormánybuktató akcióját és ezzel függ össze a párt vidéki szervezeteinek ujjáiépítése is. A párt különös súlyt helyez Aradra és Arad megyre és ezért itt a megyei szervezkedő naggyűlést november havában tartják meg, amelyre Bucurestiből is több neves politikus ígérte meg az eljövetelét. Ma érdeklődtünk dr. Marcus Mihálynál, a párt aradmegyei elnökénél és megkérdeztük tőle, mikorára hívják egybe a párt megyei naggyűlését. Dr. Marcus Mihály kijelentette, hogy erre vonatkozólag döntés még nem történt, az előkészítő munka folyik (és valószínűleg november első napjaiban tartják meg az országos politika sorsára jelentős kihatással bíró arab gyűlést. Arra a kérdésünkre, hogy a liberális párt részt vesz-e a közeljövőben lefolyó községi választáson, azt a választ nyertük, hogy ezirányban sem történt még határozat és ez idő szerint vitás, hogy a párt felvonul-e a község választásokon Megkezdik a zsidó Szeretetház építkezését. Kibővítik az épületet és tanoncotthont rendeznek be. — A zsidó Szentegylet ma esi közgyűlése, Arad, október 16 Az aradi Chevra Ivadisa ma este igen népes rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgya a Szeretetház kibővítése és a tanoncotthon felépítése volt. Dr. Schütz Henrik nyitotta meg az ülést és közölte, hogy a választmány többsége a Szeretetház építésének megkezdése mellett döntött. Alapszabály szerű kötelességének tartotta, hogy a kérdést a rendkívüli közgyűlés elé bocsássa. A választmányban kétféle vélemény merült fel. Az egyik szerint a Szenetetház építése azonnal megkezdendő, a másik szerint várni kell azzal addig, míg a teljes tőke rendelkezésre áll. Ezután átadta a szót Koch Dánielnek, a szervezőbizottság tagjának, aki referált arról, hogy az építési költség egy millió 250 ezer lejt tesz ki, amelyhez készpénzben 510 ezer lej van együtt, de ezenkívül a természetbeni adományok és az iparosok részéről felajánlott nagyértékű ingyenes munka lehetővé teszi az építkezés megkezdését. Deutsch Andor felszólalásában kifejtette, hogy nemcsak az építkezésre, hanem a majdan ellátandókra is kell gondolni. Az ágyalapitványok ne legyenek megtámadhatók az építkezés céljaira. Bornstein Sándor megnyugtatta Deutsch Andort, hogy az ágyalapitványok legfeljebb egy évi részjelét fordíják az építkezés céljára, mijd egy év alatt új bennlakók nem vehetők fel. Rámutat arra, hogy a készpénz és természetbeni adomány, valamint az ingyenmunka értéke egy midiké lejt tesz ki és a jövő év nyaráig elhúzódó építkezés semmi körülmények között nem fog fennakadást zenvedni A közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta el a felmerült tervet és egyhangúlag elfogadta, hogy az építkezés alapmunkálatait azonnal megkezdik, míg az építkezést tavasszal folytatják. A közgyűléen érdekes felszólalás volt Somogyi Gyulla dr nyugalmazott igazgatóé, aki az Aradon létesítendő zsidó múzeum tervét vetette fel Benes miniszterelnök lesz. Rövidesen lemond a cseh kormány és Benes kap megbízást. Prágából jelentik. A prágai Magyar Hírlap szerint Benesnek Táborban tartott beszédéből arra lehet következtetni, hogy külügyminiszterségét egy új cseh politikusra bízzák. Hir szerint Benes a miniszterelnökségre aspirál és állítólag tárgyal is már egy új kormány összeállításáról. Benes utóda a külügyminiszterségben a hírek szerint Ossuczky párisi követ, népszövetségi megbízott lesz, de szó van Kroft a meghatalmazott miniszterről is. Lehetséges, hogy egy eddig a politikában kérését szereplő jelölttel töltik be a külügyi miniszteri széket A Táborban tartott beszédi után valószínűnek tartják a kormány legközelebbi lemondását és Benesnek miniszterelnökké való kinevezését Meghalt a régi Magyarország legnagyobb gava Rohonczy Gida regényes élete után pontot tett a halál. — Párbajok hőse volt az elhuny, nagybirtokos. — Tizenöt év óta betegeskedett. Budapest, október 16. Rohonczy Gida meghalt Özinte meglepetésként hangzik ez a halálhír. Rohonczy Gida a ferencjózsefi Magyarországnak gavallérja, legtöbbet szereplő és legismertebb férfia volt. A kilencvenes években legendás alakká fejlődött- Daliás külsejű, elegáns megjelenésű, irigyelt szépségű férfiú volt Rohonczy Gida. A felsőbb tízezer, az arisztokrácia válogatott társaságának köreihez tartozott. Fanatikusa volt elveinek és az őrületig határos fanatikusa a becsületnek és tisztességnek. Nem volt kötekedő termesztve, mégis rengeteg párbajt vívott meg. Félelmetes ellenfélnek ismerték, nagyszerű céllövőnek, aki a fennen szárnyaló madarat sem hibázta el. Rohonczy belelő egy tüntető egyetemi hallgatóba. Politikus is volt, Tisza Kálmánnak fanatikus hivei és politikai pályájához fűződik egyik leghíresebb cselekedete, amelyről évtizedeken keresztül beszéltek és ma is emlékeznek az akkori idősk kortanuk A véderőjavaslat tárgyalása közben történt, 1889 áprilisában, abban az időben, amikor az egyetemi ifjúság tüntetett Tisza Kálmánnal szemben, aki a megértés kedvéért erőszakolta a Bécsből kívánt törvények meghozatalát. Az ifjúság egyik nap behatolt a régi képviselőház folyosóira ,és közöttük különösen egy Somorsil Kálmán nevű műegyetemi hallgató Szidalmazta még személyében is Tisza Kálmánt, Rohonczy Gida elébe ugrott és lehordta tiszteletlenségéért. Az ifjú pökhendi módon válaszolt, mire előkapta revolverét és a fiúra sütötte. A golyó Somorjai lábába hatolt, de súlyosabban nem sebesítette meg. Rohonczy ellen megindult az eljárás. Az ügyészség szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolta, a képviselői ház szintén kénytelen volt az üggyel foglalkozni, mert fel kellett Rohonczy mentelmi jogát függeszteni. A mentelmi bizottság javaslatának előterjesztése napján Rohonczynak is föl kellett szólalni. Vártam a felszólalást és a Ház karzatai erre a napra az arisztokrácia legszebb hölgyeivel teltek meg. A snájdig gavallér kedvéért mindenki, aki számított a társaságban, megjelent Rohonczy Dániel Gábornak, a mentelmi bizottság előadójának, referátuma után állott fel és bocsánatkéréssel kezdte. Azután elmondotta életrajzi adatait. Azzal vedte, hogy 1849-ben édesatyját az olmützi kazamatákba zárták, édesanyja, akit valóságos angyalnak mondott, követte férjét s ő ott, «az olmützi kazamatákban kapott életet». Erre a kijelentésre izgalom futott át a Házon, de senki nem tudta, hogy votaképen miért mondja mindezt el. — Miattam — folytatta — a császár, mostani királyunk atyámnak 1851-ben, anyám esdlése folytán, születésem előtt néhány hónappal megkegyelmezett Pís> folyt fogott Tisza Kálmánra. A szentimentális kijelentések után következett Rohonczy attakja. Rátért egyik párbajára, amelyet az agg Várady Gáborral vívott, akit rendjei panamával vádoltak meg. Rohonczy azonban csak kiállott a párbajhoz, de nem sütötte el fegyverét, mert - úgymond - egy agyra nem lövöm ki fegyveremet. A Tiszának szabályozása körül szintén panamákat emlegettek, magát Tisza Kálmánt is megvádolták azzal, hogy üzletet csinált a munkákból. Amikor ezt megtudta, felment magához Tiszához, hogy kérdőre vonja. A miniszterelnök azonban elhárította magától a felesetadást s utalt arra, hogy a torontáli főispán kapott megbízatást az ügy tisztázására. Amikor a képviselőházban erről Rohonczy beszélt, hozzátette: — Eltávoztam Tiszától, abban a hitben, hogy csakugyan jellemtelen emberrel van dolgom. Megdöbbenés futott át a képviselői padokon erre a nyilatkozatra. De Rohonczy nem tartott szünetet, folytatta, hogy másnap elment, hogy a király őfelségének tegyen jelentést, de nem kapott audienciát, mert a kabinetirodában azt hitték, hogy őrülttel van dolguk. Ezért ugyanaznap újból felkereste Tisza Kálmánt azzal az eltökélt szándékkal, hogy előbb Tiszát, azután önmagát lövi agyon. Belépett a miniszterelnökhöz, pisztolyát Tisza Kálmán fejének szegezte. Tisza csak annyit mondott: — Hát elhiszed, hogy jellemtelen ember vagyok. Rohonczy keze lehanyatlott és eltávozott A gavallér. Társaságbeli szerepléséről rengeteget beszélnek az emberek. A lóversenyen is szerepe volt Ő hozatta Pestre az első néger zsokét, aki az addig divatos angol lovaglással szemben az amerikait honosította meg. A század elején Rohonczy visszavonult a politikai élettől. Csak gazdaságának élt, törökbecsei birtoka mintakertészetté fejlődött. A Rohonczy-dinnye, a Rohonczy-szőlő és bor országos márka volt. Közéleti szereplésének utolsó fejezete a háborúra esik. A Vöröskeresztnek ajánlotta fel szolgálatait. Talán ez az odaadó munka is megviselte idegzetét. Beteg lett. Azóta a háború vészes ideje óta, senki sem hallott róla Az utolsó évek és a halál. Rohonczy Gedeon már tizenöt év óta betegeskedett. Kora ifjúságában egy párbajban tájsebet kapott, amely állandóan veszélyeztette egészségét. Az utóbbi hat évben már ágyban fekvő beteg volt, de ez alatt az idő alatt is aggódó figyelemmel érdeklődött törökbecsei birtoka iránt, amelynek csak egy kis részét tudták megmenteni a jugoszláv kisajátítás alól azon a elemen, hogy mintagazdaság. Vasárnap este beállott az agónia és hétfőn 77 esztendős korában csendesen elhunyt. Jó könyveket kölcsön venni, Csakis JÍERF2LHE2 kell menni! Havi kölcsöndu 40 vaerv 80 lei