Erdélyi Hirlap, 1931. február (15. évfolyam, 3771-3794. szám)

1931-02-03 / 3772. szám

___________________ ___ ERfeÉ miliBUP____ __________ ____ k__h Akar Ön száz évig élni? A bosszú élet titkát hirdeti Carrel professzor, a világhírű francia sebész. Örök fiatalság! — Ford száz évig akar élni• — Milliárdosok, akik szegény pásztorok kosztján élnek Valamikor régen, a középkorban még a bölcsek kövében és bűvös életelixitsben ke­resték az emberek a hosszú élet titkát. Szen­tül hitték, még a legtudósabbak is, hogy van egy olyan titokzatos szer, folyadék,, kő, a­melynek birtokában az ember örökké, de leg­alább is száz esztendeig élhet egészségben... Arra azonban egyik sem gondolt, hogy higié­nikusan éljen, hogy az emésztésével és a táp­lálékával törődjön.­ Csodát vártak ... A huszadik század ezen a téren is nagy újításokat hozott. A modern orvostudomány már rég elvetette a kuruzslók módszereit, ala­pos föl­készültség­­et és bőséges tapasztalatok birtokába kutatja a természet­ titkait, é­s így jutott ar­ra a meggyőződésre, hogy az emberi életkor határát csak úgy lehet ki­tolni, néhány évtizeddel, ha követjük a ter­mészet parancsait. Carrel professzor, a híres­­ randa sebész nemrég beszélgetést folytatott egy újságíró­val, aki a hosszú élet titkai után érdeklődött. A tanár így felelt: talán örök élet? — Ma már nem titok. Bárki elélhet száz évig, ha megfogadja tanácsaimat. — Mik azok a tanácsok? Okos, józan életmód. Az emberi élet tartama attól függ, hogy mivel táplálkozik az ember, s hogy a belei elvé­gzik-e az emész­tés munkáját.­­’Sokan persze vállat vonnak ennek a hallatára, s azt felelik, nem érnek rá ilyesmivel vesződni, mert az üzletük, a munkájuk elvonja a figyelmüket és az ener­giájukat. Szerintem­­ ez vétkes könnyelműség. A mai rohanó élet, a vad tempó, amit főleg az amerikaiak hajszolnak végletekig, évtize­dekkel rövidíti meg az életet. A szervezet az örökös izgalmakban elkopik, legyöngül, tönk­remegy, akár egy, túl sokat használt teherautó. Sokan abban a tévhitben vannak, hogy ha nem betegek, nem kapnak valami járványos, vagy más betegséget, sikerül sokáig élniök. Pedig az egészséges fizikum ép úgy romlik, a túlzott hajszában, akár, a betegségekkel teli emberi test — Mit igazolnak az ön kísérletei? — Azt, hogy az abszolút, tehát orvosilag százszázalékos helyes élelmód mellett akár örökké is elélhetnénk, mert az egyszerű élő szervezetek, gyakorlati értelemben persze el­­pusztíthatatlanok, ha megfelelő táplálékkal látják el és az emésztésük salakját rendsze­resen eltávolítják. Szenzációs megállapítását alaposabb ma­gyarázatokkal támasztotta alá a professzor, a­kinek ilyen irányú tanulmányaiéig legutóbb odaítélték az orvosi Nobel-díjat. A korai halál oka. Az elégtelen emésztés szerves elválto­zásokat idéz elő a belekben. A legtöbb be­tegségnek, amiről nem is tudunk, hanem csak érezzük őket, a rossz bélműködés és a rossz emésztés az oka. Igen gyakori az ön­mérgezés, amely természetesen gyengíti a test sejtjei­nek életerejét.. Kicsit Túrán­ és tán komikusan hangzik a laikus előtt, pedig mégis ez az igaz­ság: a hosszú élet titka a beleinkben rejtőzik. Ki tudja, tán azért fordultak a pogány áldo­­zatok és jósok az állatok beleihez, amikor, meg akarták tudni a jövendőt? Kétségtelen, hogy a régiek tisztában voltak a bélműködés fontosságával, rengeteg hashajtószert ismer­tek, s ezek az «elixirek» amelyeket nagy hó­­kusz-pókusszal itattak meg a pácienssel, kö­zönséges purgatív hatású keverékek voltak. A rosszgyomrú embernek a pajzsmirigyei is legyöngülnek, a szekréciós folyamat ellanyhul és ezért találkozunk­ annyi »fiatal öreggel«, a­kik harminc-negyvenéves korukban már va­lóságos aggastyánok. — És — folytatta a tanár, — milyen üde, fiatalos jelenség ezek mellett a hófehér hajú öregúr, aki gyorsabb, fürgébb, elevenebb, a nálánál majd félszázaddal fiatalabb férfinél! Hogy, közelfekvő példáknál maradjunk, itt van Ford, aki maga jelentette ki, hogy száz évig akar­­ élni és kilencvenéves koráig dolgozni. Milliárdos-menü­­r — !Ezt a kijelentést nem kell megmoso­lyogni, m­ert Ford nagyon is jól tudja, mit beszél, ö­ “ugyanis már­ ismeri a hosszú élet titkát ,és a szigorúan betartott étkezési szabá­lyok mellett él. A­ tápláléka a legegyszerűbb, a bolgár hegyek pásztorait vette példaképül, akik vegetáriánusok és csak gyümölccsel, jog­hurttal, tejjel és sajttal táplálkoznak. Hús rit­kán akad asztalukra. De nemcsak Ford az egyetlen, egész sereg híres amerikai milli­­árdos van, ■— például Vanderbilt, az idősebb Morgan, — akik a legszegényebb néposztály kosztján élnek,, hogy ilymódon meghos­­­szabbítsák életüket. Ezek­ a milliárdosok — köztük több páciensem is van, akiket ope­ráltam — cseppet sem irigylésreméltóak, a táplálkozásukat illetően. A lukullusi lako­mákat nem ismerik, de a szolid polgári koszt­hoz sem nyúln­ának. Sokat sportolnak, és nap­jában hétszer esznek. — Szabadna tudni Morgan egyik menü­jét? Tessék, íme egy hétköznapi és ünnepi menükártya: Reggeli egy csésze üres tea. Tíz­­órára vajaskenyér. Délben sajt, lehetőleg két napos száraz kenyérrel. Két órakor ebéd, joghurt, túró, feketekenyér, és hetenkint egy­szer egy szelet sonka. Délután uzsonnára egy pohár savó,. Este, sajt ... gyümölccsel. — Amellett persze sokat sportolnak, na­poznak, golfoznak, tenniszeznek és úsznak - A jövő embere milyen lesz? - Ha majd túljutunk a háli tus zűrza­varok korán és az emberek ismét ráérnek tö­rődni őr magukkal, el fog következni az időt, amikor a legtermészetesebb, leghétköznapibb látvány lesz az uccán, sétatereken, de m­­g az irodákban is, a dolgozók és családi önlártok között a száz-százötvenéves férfi .... ez lesz a pátriárkák kora ... azért mondom, hogy fér­fi, mert a nőkben valahogy nincs annyi ki­tartás és lemondásra való készség, mint a férfiakban. A nők nem tudják megtagadni ma­guktól az édességeket. A női élet tartama amúgy is rövidebb. A kitűnő professzor ezzel be is fejezte az interjút. Csak még azt kérdeztük m­eg, hogy mi a véleménye a Voronoff műtétekről? — Komoly dolog. — felelte­ — bizonyos időre valósággal megfiatalítja a szervezetet De erre se lenne szükség, ha helyesen táp­lálkoznának! MULAT­SÁGOK Fényesen sikerült a 93. gyalogezred bálja Jelmez és bálkirálynő verseny győztesei. A megjelentek névsora Arad, február 2. Vasárnap este ismét ki­­agyultak a csillárok a Központi szálló termei­ben és fényben úszó, káprázatos bál zajlott le­: a 93 gyalogezred álarcos bálja. A bál­terem­­ fenséges látványt nyújtott és a sok tarka ötletes jelmez valósággal elkápráztatta a nézőt. Diszegyenruhás katonatisztek fran­kos és szmokingos férfiak­ simultak a pompás estélyi ruhákban vagy jelmezben megjelent hölgyekhez és a 93. -ik gyalogezred dzsesz zenekarának játékára táncolta a modern tán­cokat. A megjelent nagyszámú előkelőségek között ott láttuk Petrice­scu bri­gadéros ezre­dest, Constantinescu ezredest, Pascutiu ezre­dest Georgescu ezredest, Paunescu és a Babes­­cu alezredeseket, dr. Knall ezredes orvost, Bu­zai Cornel dr. polgármestert, Moga Romulus, dr. rendőrkvesztort, Vlad Sándor nyugalma­zott tábornokot, Hargot György törvényszéki főelnököt, dr. Lázár alispánt,­dr. Alexia Bo­­lloc szenátort, Pacurap Brutus, iparkamarai főtitkárt. A nagyszámú rendezőség több hetes mun­kája gyönyörű eredményt produkált. A ren­dezőgárda élén Constantinescu ezredesné szor­goskodott és az egész tisztikaron kívül Mari­nescu őrnagy, Cojocaru kapitány, Marctgariu S­, kapitány/Teodorescu kapitány, fejtettek ki tevékeny munkát, ötletesen volt megrendezi a tombola is, ahol Teodorescu kapitány, He­ra Jusztin hadnagy működtek. Már a kora esti órákban a legpompásabb hangulat uralkodott a bálteremben. A dzsesz­­bend a legújabb slágereket játszotta és a sok ötletes jelmez, a sok fény, mind hangulat­­keltő­ volt. Szenzációs volt a jelmezek felvo­nulása, mely után megkezdődött a jelmezver­seny. Cojocaru kapitány hirdette ki a jel­mezverseny eredményét,­ melynek első díját megérdemelten Pasculiu Silviusné nyerte, aki fenséges piero-fantázia jelmezével vitte el a pálmát. A közönség a győztes uriasszonyt hosszasan ünnepelte. A zsűrinek nehéz fela­data volt, a sok ötletes és pompás jelmez kö­zött a legszebbet leválasztani. Nagyszerű volt Paunescu alezredesné dominó jelmeze­, Comsa Maioara Karmenje is. Szuppé után ismét a táncterembe vonult a közönség, ahol a tánc a kora reggeli órákig tartott. A megjelent hölgyek névsorát a rendezőség a következő­­képen bocsáj­totta rendelkezésünkre: Paunescu alezredesné, Constantinescu ez­redesné, Cosor kapitányné, Rosianu kapitány­­né, Vosii kapitányné, Bico kapitányné, Teo­dorescu kapitányné, Ionescuné, Ciorogariu S. kapitányné, Petrisor Illésné, Stanescu kapi­tányné, Stan hadnagyné, Marinescu őrnagy­­né, Balaban kisasszony, Saracin őrnagyné, Trofin kapitányné, Buzoky J. mérnökné, Toa­­der, József­né, Jo­van­ovici őrnagyné, dr. Dante Ghermánné, Ja­mas dán Lívia, dr. Dricu A.-né, iMonorga Valéria, Ionescu kisasszony, Vuscu Marioara, Schnitzer Józsefné, Schnitzer Vio­­rica, Dislané, dr. Hargot Györgyné, dr. Pás­en­ti­u Silviusné, Omescu Györgyné,­­Georges­­cu ezredesné, Baru tanáráé, dr. Knall ezre­desné, Marinescu kapitányné, Pacurar Bru­­tusné, Jovanescu őrnagyné, Popa Constantin­­né, dr. Lázár Ágostonné, Piso­né, Drágán György mérnökné, Quitter kapitányné, Bor­sán őrnagyné, Gheorghin kapitányné, Pacu­­i­aruné, Sela Gizi, Ilies Eleonora, Blagané, Vladica Steiluca, Buroty Margit, Buroty­ Irén, Toader Baba, Sztupár Jánosné, Sztupár Nu­­si, Cisfa Marioara, Piso Baba, Ionescu kisas­­­szony, Pascutiané, Comisa Marioara, An­­ghelescu kapitányné, Constantinescuné, Popo­­viciné, Ursulescu Marioara, Popescu kisas­­­szony, Vicolinné, Volumnia, Stevanescu, Csányi Mátyásné, Csányi Piroska C­sányi L­ on­­ci, Oncu Erzsébet, Nicolin Irén, Biru Stefánia, E. Zamfirescuné, Dista Aurélia, Constantines­­ci Stefánia, Avram Nini, Scher őrnagyné, Hal­­pern Aranka, Vlarica Stella, Budai Marg­i, Ursuné, Ionescu Istvánné, Iliescu Lívia, Vla­­done kisasszony, Konya Margareta, Bra­gau Istvánná, Alexandrescuné Petrisor, hadnagy­né és még számosan. Hölgyek nélkülöshetetlen arcszépitő szere a Seran­-crém készíti rozsny­aY-oyjffil­l ár, SSi.i.; a CREDIT r. t. tagja A pécskai „ Aviva“ leány­egyesület műsoros táncestélye­­ i Pécskáról jelentik. Az itteni »Aviva« le­­ányegyesület február 7-é­n a Kaszinó nagy­termében jótékonycél­ú nagy, műsoros tánc­estét rendez. A nívósnak ígérkező estélyen Kohn Mihályné, Giszkalai J­ános, a neves író egy versét szavalja, Reiner, Ilike román tán­cot mutat be, Uglesity Olga saját zongora kísérete mellett dalokat énekelt, Éliás Lily táncol, Lob Magda monológot mond, Spitz József több áriát énekel Adam Pál zongora­­kísérete mellett, Reiner Anny táncművészeti­vel szórakoztatja a közönséget. A műsor ke­retében színre kerülnek még a »Rúzs« és a »Végeladás« című egyfelvonásos vígjátékok, amelyekben Éliás Andorné, Dénes Klári, Dé­nes Géza, Jakobovics Szerén, Kuliner Irén, Krámer János, Landler Marci, Jakobovics Rózsi és még többen játszanak. A konferan­szié szerepét Jakobovics Mózsiné tölti be, míg a darabokat Lelik Ferenc tanította be. Az estély védnökségét özv. Éliás Salamonná és dr. Friedmann Józsefné vállalták, míg a rendezőség Kohn Mihályné vezetésével a kö­vetkezőkből alakult meg: Dénes Klári, Dénes Géza, Éliás Lily, Heim Klári, Jakobovics Ró­zsi, Jakobovics Szerén, Klein Mariska, Kra­mer Szerén, Kuliner Irén, Krámer János, Ku­liner Vidor, Ländler Marci, Messzer Ferenc, Reiner Anny, Reiner Sándor, Schlesinger Ol­ga, Steiner­­ Erzsi, Steiner Rózsi, Szinbenger Rózsi, Steiner­ Ferenc és Unglesily Olga Az estély­ iránt nagy az érdeklődés.

Next