Erdélyi Hirlap, 1932. január (16. évfolyam, 4048-4072. szám)

1932-01-26 / 4067. szám

1­9­3­2 ^ a­m­a­r­h ^ 2­1^ ^ ^ ^ ^ ^ KRDEmHmiap SZÍNHÁZ művészet ái­om A színház műsora: Kedden: Román előadás Szerdán: Mosoly országa. (C­z évadban utoljára! Világsiker. Nagyon olcsó mozibely­­árakkal.) Sorozatszám 123 Csütörtökön: Maya. (Először: Az idei­­ évad utolsó operettújdonsága! Világsiker. Az utóbbi évtized legragyogóbb, legszenzációsabb újdonsága­­i Zöldh­elyi Anna, Major Káló, Ne­mes Manci, László Andor, Felhő Ervin, Sza­bó Gyula, Jávor Alfréd fellépése. Bérlet 2/ szám Sorozatszám 12­1. Pén­teken. Maya (Másodszor. Sorozat­­szám 125­­ Szombaton d. u. 4-kor: Alvinci huszá­rok. Nagyon olcsó mozihelyáras előadás. So­­rozatszám 126. Szombaton este: órává. (Harmadszor So­­rozatszám 127. Vasárnap délután 3-kor: János vitéz. (A szünidő előtti utolsó olcsó mozihelyáras elő­adás. Sorozatszám 128. Vasárnap d. u. 5 és fél órakor. Maya. (Operettujdonság negyedszer. Rendes I­e­yáras előadás. Sorozatszám 129. Vasárnap este: A szünidő előtti utolsó bú­­csuelőadás: Maya. Sorozatszám 130.­Hétfőtől kezdve szünetelnek az előadások lankad­hatatlan érdeklődéssel tartott ki eddig is a Mosoly országa mellett, amely nem csak Aradon, hanem Erdélyben is a közönség ked­venc operettjei közé lopózkodo­tt. Egészen bi­zonyos, hogy a bucsuelőadásoin a Város kö­zönsége teljes számban képviselteti magát, részben miután ebben a színi évad­ban töb­bé nem csendülnek fel a kedves melódiák a színház orchesteréből,­­részben pedig azért, mert a sz­ínház igazgatósága gondoskodott ar­ról, hogy­ nagyon olcsó moizibelyárak mellett mindenki megtekinthesse ezt a ragyogó újdon­ságot mégegyszer, anélkül, hogy az anyagi megerőltetésébe kerülne A gyermekvédő liga lefoglalta a szín­házat, de megfeledkezett róla. Vasárnapra román előadást hirdettek a plakátok, a nem­zetközi gyermekvédő liga tervez­­e aradi elő­adásul. A rendezőség azonban péntekig nem jelentkezett, úgy,­ hogy a v­áros vezetőség távi­ratilag kérdezte meg a rendezőség tagjait, reflektálnak a színházra, vagy nem. A vá­lasz értelmében a magyar társulat tarthat­tott előadást. Az esetet csak abból a szem­pontból tartjuk érdemesnek feljegyezni, hogy a különböző román előadások megrendezői, ha nem tartják meg estjüket, legalább kö­zöljék a magyar társulatokkal, hiszen a leg­jobb napjaikat veszik el tőlük, jelen esetben a vasárnapot, amit igazán csak a városvezető­ség figyelme szerzett vissza a magyar együt­tesnek. Maya-láz Aradon Óriási érdeklődés előzi meg a Maya csü­­örtöki premierjét. — Rádióriportok a Mayáról Arad, január 25. A szalonokban, a kávé­házakban, a korzón, általában mindenütt a b >1 társaságok megfordulnak, mindenki az aradi Operette egy­üttes csütörtöki May ft­ix­ mutato­­­járól beszél Ilyen nagyarányú érdeklődést talán soha még nem előzött meg Aradon operette premia?!. Az Itt a luxusvonat című slágerszám m­ár a tegnap este hat órakor lezajlott rádióközvetítésen elhatározó siker­r aratott. Hatalmas tömeg hallgatta végig az utcán a Maya című operette előzetes rádió­­közvetítését és mindenki csak az elhangzott melódiákat dúdolta. A Maya bemutató középpontjában Zöld­helyi Anna áll, aki a hatalmas­­ parti­urát játszi könnyedséggel tanulja és előrelátható­lag elhatározó sikert fog arratni a Maya be­mutatóján. Az aradi divatszalonok párnázott ajtói mögött már javában folyik Zöldhelyi Anna toalettjeinek a terveztetése, természe­te­sen ezekről a titkokról még nem igen le­het valamit megtudni Annyi azonban köz­szájon forog a színháznál,­ hogy Zöldhelyi Anna hét szemkápráztató toalettel lepi meg az aradi közönséget. Major Kató hallatlan am­bícióval készül fi Magara. Nagyszerű táncszámai és duettjei lesznek és olyan ragyogó szerephez jutott, amely mintha csak kedves egyéniségére író­dott volna. Mindenki arról beszél a színház­nál, hogy ez a csütörtöki premier Major Ka­­tó számára a teljes diadalt jelenti. Nemes Manci a Maya harmadik női főszereplője szintén kedves és közvetlen szerephez jutott. Külön eseménye a premiernek, hogy ifj. Szendrey Mihály is szerepet vállalt az ope­rettben. Fellépését nagyszámú híve nagy sze­retettel várja. László Andor eegáncujjának legjavát, Felhő Ervin ragyogó humorát, Sza­bó Gyula remek hangját viszi a küzdelem­b­e, amelynek sikere elmaradhatatlan Áfa délben a Maya előkészületeinek nagy szenzációja lesz. A színház főbejáratánál feláluított elek­tromos hangszóró fogja közv­etn­eni az áráéi napilapok igen érdekes intervjúját a darab­ban szereplő művészekkel és művésznőkkel. A rádióriportnak ez a fajtája teljesen párat­lan a maga nemében és a hallgatók számá­ra teljes szórakozást nyújt. Aki tehát jól óhajt szórakozni az feltétlenül ott legyen­ a déli órákban a színház főbejáratánál, ahol sok minden közelebbit tudhat meg a Mayáról. A Mosoly országa ez évadban utoljára. Lehár Ferenc felejthetetlen melódiái szerdán este csendülnek fel a leli színházb­án utóljára. Az utóbbi esztendőkben aligha volt operette újdonság Aradon, amely olyan hatalmas si­kert ért volna el erkölcsi tekintetekben, mint Lehár Ferencnek ez a kitűnő alkotása. Az első előadástól az utolsóig minden egyes sze­replő megfelelő felkészül­tséggel a hegyén vált, a zenekar­, kifogástalanul tolmácsolta a S25ei*­­Zö mondanivalóit és végül olyan kiállításban kerül a Mosoly országa színpadján, amelyhez hasonlót vidéki színpad a mai súlyos gazda­sági helyzetb­en nem igen engedhet meg ma­gának. Nem cs­da tehát, hogy a közönség A Román Opera három napos ven­dégjátéka. A kolozsvári Román Opera feb­ruár másodikán, kedden este kezdi meg háromnapos aradi vendégjátékát 10 tagja együttesével, teljes díszlet és kelléktárával. Bemutató előadásakon Jókai—Strauss Cigánybáró-ja kerül színre, melynek ve­zető szerepeit Mimi Nestorescu Rózsa Anna, Andreescu és Gavrilescu éneklik, a zene­kart pedig Bobescu karmester, vezényli. Karvezető: Klee, bal­etmester: Romanov­­sky. A szenzációs disztek­­ket és kosztümö­ket Aeidmann festőművész tervezte.­ Szer­dán este a Bohémélet,­ Puccini 3 félvo* násos operája van műsoron Rózsa Anna, Tyron Silvia, Spataru és Crisan felléptével Csütörtököm Verdi Trubadúr című operá­jával búcsúzik az Opera együttese. A fő­­szerepeket Mimi Nestorescu, Piteri Geor­­gescu és Marius Nicolescu éneklik. Je­gyek már válthatók a színházi pénztár­nál 160—30 lejes árban IV a tv raklám, hanem valóság, bevásárolni minden Árut Hoppant Szolid és Olcsó áron N­yugodtan és bizalommal ! csakis a BÁRSONY szarisnya áruházba menjen, ahol leltári árusítás folytán, randkívül e­lszállított árak vannak v. Szabadság-tér 18. Nem reklám, hanem valóság Spanyol­nátha járványt hoz az 1^32-es év betegség. Az eddigi tudományos vizsgálatok igazolták a tudós állítását. Ha a 13-as számot szerencsétlen szám­nak tartják, abban bizonyára nagyobb része van a babonának, mint a realitásnak. A 7-es szám sem örvend nagy­ népszerűségnek, ta­lán azóta, hogy a hét kövér esztendőre két sovány következett s hogy­ a gonoszok is benn voltak valamikor. Ma már sokkal töb­ben vannak, de a hetes szám megmaradt fa­tálisnak. Ha eddig nem tudtuk, hogy miért kell kerülni a 7-es és a hetes összetételű számo­kat, most egy bécsi tudós kétségbevonhatat­lan történelmi tudományos bizonyítékok­kal igazolja, hogy a primitív ember irtózása a hetes számtól mennyire jogosult és ha nem is tudatos, de annál alaposabb. S­wo­bo­­da Hermann dr. bécsi professzor a járlvá­nyos betegségekről értekezvén, azt írja, hogy ezek periodikus fellépése kétféle ok­ra vezethető vissza: exogénekre,­­Cserszkj orosz meteotrológus napfolt-elmélete; vagy eit­dogénekre,­ melyek a mikrobák életén ala­pulnak. Ezt a teóriát a bécsi tanár a 7-es szám következetes szerepével igazolja, ame­lyet a járványok története mutat fel. A 17-ik­ században négy súlyos pestis-járvány pusztí­tott Európában: 1630-ban Milano, 1665-ben London, 1679-ben Bécs, és 1713—14-ben újra Bécs volt a központja a borzalmas járvány­nak. A pestis jelentkezési évei között 35, majd 11 és újra 35 év telt el, valamennyi ma­r­adék nélkül osztható 7-lel. Vannak azonban régebbi esetek­ is. Az 1630 előtti nagy járvány 1319-50-ben volt, tehát 280 évvel előbb. A 280 szintén hétnek a sokszorosa (280 40x7). Tudvalevő, hogy Krisztus születése után a 125-ik évben je­­gyezték fel az első nagy járványt, amelyet 251-ben, tehát 126 év múlva követett a má­sodik. A 120 pontosan 18-szor hét. A spanyol­ járvány történetében a 7-ies számnak ez a következetes szerepe szintén kimutatható. A spanyolnátha tudvalévően Oroszországban lépett fel először 1847-ben (a spanyolok ártatlanul viselik a betegség magyar nevének ódiumát), a második jár­vány 1875-ben jelentkezett, tehát négyszer 7 év után, a harmadik 1889-ben, tizennégy­­ év múlva. Középeurópában 1890—91-ben jelentke­zett a spanyolnátha, négyszer hét év után 1918—19-ben nálunk is veszedelmesen pusz­tított, a háború utolsó évében és az ezt követő évben Aradon is nagy­ számban szed­te áldozatait. Hét évvel később, 1928-ban Európaszerte dühöngött a spanyol­nátha, ha nem is olyan tömeges halálos kimenetel­lel, 1918 és 1925 között pontosan hét év múlt el... Nem­ nehéz ezek után megérteni, hogy az 1932-es év kritikus esztendő lesz, az utóbbi spanyol­ járvány hét év előtt, 1925-ben volt. Egy­ másik kutató, Kollert, a spanyol nátha fellépését a 555-ik évre teszi, járvá­nyos betegségnek egykorú leírásából állító­lag pontosan meg lehet állapítani, hogy az akkor még ismeretlen betegség a mai spa­nyol influenza volt. Most 855 és 1919 között 1064 év telt el, pontosan 152-szer hét. A járvány első jelentkezése és utolsó pusz­títása között több, mint ezer év telt el, de a közben lefolyt évek száma is a 7-nek sokszorosa. A tudósok majd el fogják dönteni, hogy a napfoltok idézik elő a járványok pusztí­ó jelentkezését, vagy, a bacillusok és mikro­bák életében van-e jelentősége a hétes számnak. Mi a vitából két dolgot jegyezhe­tünk meg: vigyázzunk a megkezdett ev őszére, mert az influenza veszélye szempont­jából az ősz a kritikus idő, akár osztható az évszám héttel, akár nem. (Véletlenül az 1932-es szám héttel maradék nélkül oszt­ható.) A másik pedig, ha a babonák nem­ is születnek tudományos alapon­­­ nem az első eset, hogy a tudomány utólagosan iga­zol általánosan elterjedt­­ babonákul és tév­hitnek tartott tanokat, •

Next