Hirlap, 1939. október (23. évfolyam, 6342-6366. szám)

1939-10-18 / 6356. szám

1939. OKTÓBER 1& Hírlap __________________ - \ • > SZERDA 7 mim—mwiiiMiwii in in í iimi ii ' I inn in"inniT“" iiiir'iíiimfir 'Tir i»îTtT”,rTVPiir(Tínni nii'BiKT—wii ■mmi i miiii '■-? a Szombaton kezdődik a volt Central mozi helyiségében a magyarn­e­vű légvédelmi e­ladás Németh Kálmán, az aradi római katolikus tan­testület tagja, akinek az aradi passzív légvédelmi kiképző­ központtól hivatalos bizonyítványa van, a város vezetőségének engedélyével minden szomba­ton a volt Central mozi helyiségében magyar nyelvű légvédelmi előadást tart. A torlódások elkerülése végett úgy határoztak, hogy minden hónap első és harmadik szombatján az A-tól N-ig (bezárólag), míg a hónap második és negyedik szombatján az O-tól W-ig terjedő betűvel kezdődő érdeklődők számára tart előadást Németh Kálmán. Szombaton, 21-én te­hát délután 6 órától 7 óráig már részt vehet az elő­adáson mindenki, akinek A-től N-ig terjedő betűvel kezdődik a neve. Ismeretes, hogy a római katolikus elemi is­kola tornatermében már eddig is folyt magyar nyel­vű légvédelmi előadás. Ezek az előadások tovább folytatódnak és azon részt vesznek az iskola növen­dékei, a tantestület tagjai, valamint ezek és az if­júság hozzátartozói. Az elnyert engedély következ­tében a hallgatók hivatalos bizonylatot kapnak az előadáson való megjelenésről A város és koncesszionáltjának pere a mikelakai autóbusz útvonalért Még 1929-ben, az átmeneti bizottság idején, a mikelakaiak kérelemmel fordultak a városve­zetőséghez, kérvén, állítson be a város autó­­buszjáratot. A gépüzemigazgatóság, amely ak­kor még szerves része volt a városi szolgálatnak, nem rendelkezett elegendő társasgépkocsival és ezért a város elhatározta, hogy a járat konces­­­szióját bérbeadja. A bérletet Feier Stefan aradi vállalkozó kapta meg, akinek gépkocsijai egé­szen ez év nyaráig zavartalanul közlekedtek a fenti útvonalon. A jelenlegi városvezetőség meg­állapította, hogy a régi átmeneti bizottságnak nem állott jogában a városnak ezt a monopol­jogát bérbeadni, mert a végleges döntést meg­előzően minisztertanácsi napló alapján a kor­mány hozzájárulását kellett volna kérnie. Ezért a város az engedélyt visszavonta és saját kocsi­jait állította üzembe. Feier Stefan fellebbezéssel élt a város az engedélyt visszavonó határozata ellen a temesvári közigazgatási táblánál. A bí­róság ítéletében semmisnek mondotta ki a vá­ros határozatát, valamint elvetette a vállalko­zó fellebbezését is, de ugyanakkor hivatalból megsemmisítette az 1929. évi átmeneti bizottság határozatát, mint olyant, amely nem felelt meg a törvényes kellékeknek. A minősítés ellen úgy a város, mint Feier Stefan panasszal élt a bucu­reștii legfelsőbb közigazgatási bíróságnál, amely október 27-én tárgyalja az ügyet. Mellékhajtása az ügynek, hogy most úgy a város, mint a ma­gánvállalkozás gépkocsija közlekedik Mikelaka felé. Kezdetét vette az orosz-japán ellenségeskedés Párisból jelentik: A Havas hírszolgálati iro­da a következő jelentést adja Sanghajból: A Moszkvában, augusztus hónapban megkötött orosz-japán-madzsú egyezmény határideje októ­ber nyolcadikával lejárt és a tevékenység újból kezdetét vette. A japán csapatok több helyen át­lépték a mongol határt, azonban az orosz-mon­gol csapatok a japánokat visszaverték és átmen­tek a mandzsu határon. Október 12-én orosz re­pülőgépek az egyik japán repülőteret bombáz­ták, A Szói j­eí tiszteletben tartja Románia területi sérthetetlenségét Rómából jelentik. (Dunaposta.) A római rádió­­állomás tegnap este a következő moszkvai keltezésű jelentést tette közzé: Saracioglu török külügyminiszter tárgyalásai során szóba került a Szovjet és Románia viszonya is. A török külügyminiszter az orosz kormány ré­széről határozott biztosítékot kapott arra vonatko­zólag, hogy Oroszországnak nincsenek területi kö­vetelései Romániával szemben és a Szovjet tovább­ra is tiszteletben tartja Románia területi sérthetet­lenségét és függetlenségét, Római semlegességi konferenciát indítványoz egy bucureștii publicista Pami­l Sai­aru cikke a semleges államok nehéz helyzetéről. Az északi államok konferenciájának jelentősége Holnap ül össze Stockholmban a három ki­rály — Gusztáv svéd, Haakon norvég és Ke­­resztély dán uralkodó — valamint Kallio finn köztársasági elnök, hogy az orosz követelések és a most folyó finn-szovjetorosz tárgyalások következtében előállott helyzetet megvizsgálja. A fővárosban megjelenő Curentul főszerkesztő­je, Pamfil Sek­aru, a lap legutóbbi számában „A semlegesek arcvonala felé“ címen foglalkozik a kérdéssel és ezzel kapcsolatban a következőket írja : A közeli napok legfontosabb politikai eseménye az északi államfők konferenciája. A találkozó tárgysorozatát nem állapították meg, a megvitatás alá kerülő kérdések azonban isme­retesek. Gusztáv svéd, Haakon norvég, Keresz­­tély dán király és Kallio finn köztársasági elnök megvizsgálja a háború kitörése következtében előállott súlyos helyzetet, ami a belföldi köz­gazdaság és a külkereskedelem tekintetében fe­nyeget, de különösképen Finnország helyzetét tekintik át az orosz követelésekkel szemben. Az északi semleges blokkot alkotó négy állam erős kereskedelmi flottája révén egymás közgazda­­sági életében kiegészítő szerepet játszik.­­ Ezek az államok virágzásukat nem a föld kivételes gazdagságának köszönhetik, kizárólag a munka megbecsülése és a nép ügyessége biz­tosította számukra a bőséget. A munka meg­becsülése, az állam szervezetében megvalósított nemes elrendezésről alkotott felfogás, a külön­böző társadalmi osztályoknak védelmét célzó tör­­vények nem zárják ki az egyéni jogok tisztelet­­ben tartását, az egyéni szabadságjogok az ös­­­szesség iránti fegyelemmel nincsenek ellentét­ben. Minthogy gazdasági jólétük elsősorban a tengerek szabadságától függ, a négy állam a másfél hónap óta folyó háború kihatásait kezdi érezni. Kereskedelmi hajóik csak abban az eset­ben tudnak kijutni az Atlanti-óceánra, ha átha­ladnak az Északi-tengeren, ezt azonban úgy az angolok, mint a németek és a hollandok aknák­kal rakták tele. Nem is beszélve arról az eshető­ségről, hogy a háborús felek az ellenséget éle­lemmel ellátó kereskedelmi hajókat elsüllyesztik. Ilyen körülmények között az északi államok köz­gazdasága sokat szenved, anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik háborús fél irányában bizo­nyos érzelmeket táplálhatna. Bármennyire is hangoztatja ez a négy állam semlegességi akara­tát, bármennyire is igyekezne kinyilvánítani két­ségtelen tárgyilagosságát és mint utolsó tarta­lékot, közvetítését is felajánlja a béke érdekében, ugyanannyit kell szenvednie. Külkereskedelmük megállás nélküli csökkenést mutat. Olyan álla­mok ezek, amelyeknek hosszú idő óta nem volt részük háborúban és mint ilyenek, nem ismerik a megszigorítások rendszerét. Nagy nehézséget okoz számukra a háborús helyzethez való alkal­mazkodás, annál is inkább, mivel tulajdonképen nem vesznek részt a háborúban.­­ A jelenlegi háborúban való semlegesség egészen más kilátásokkal bír, mint a világhábo­rúban volt. 1914-ben a vérszegény gazdasági élettel rendelkező semleges államok új lendüle­tet kaptak, a termelés jelentős mértékben emel­kedett, amivel természetesen az aranytartalék növekedése is jarult. A mai helyzetben a semle­gesség egyetlen ország számára sem jelent meg­ gazdagodási lehetőséget. Még abban az esetben sem, ha valamely állam mentesülve volna a ka­tonai költségek alól, ami az adott körülmények között teljesen kizárt, hiszen természetes óva­tosságtól vezérelve, a semleges államok is több korosztályt tartanak fegyverben, a megtámadás­­tól való félelmükben.­­ Ilyen körülmények következtében kön­­­nyen érthető, miért törekednek a semleges álla­mok azonnali békére. Ugyanekkor a jelenlegi há­ború élénk bizonyítéka annak, hogy Európa álla­mai szerves összefüggésben vannak egymással: az egyik államcsoport bajai és szenvedései kihat­nak a többiekre is.­­ A háborútól sújtott Európában egyetlen ország sem találhatja meg nyugalmát, bármen­­nyire távol is van a harc színterétől, a semlege­sek­­ viszont a prosperitás helyett kényszerű ré­szesei lettek a hadviselők nyomorúságának. Eb­ben rejlik a semleges államok intenzív békeak­ciójának oka, ezért van az, hogy a közvetítés­nek el kell indulnia Európának más, de minden­esetre olyan elveken történő felépítésére, ame­lyek kizárják a háborús okokat, a társadalmi ka­taklizmákat. Az északi államfők megbeszélése a békekeresésen kívül leszögezi majd álláspontját és nézetazonosságát arra az esetre, amikor egyi­kük külső nyomás alatt áll. A négy északi állam között nem létezik határkérdés, egyik sem vár arra, hogy a másik kárára növelje területét. In­nen ered az a teljes politikai azonosság, ami ös­­­szeköti őket jobban, mint a katonai erő: egy nagy, félelmetes erkölcsi erő. Az északi államfők konferenciája fogja meghatározni a délkeleteurópai államoknak Ró­mában összeülő konferenciáját is, amivel elérhe­tővé válik, hogy létrejöjjön a háborúellenes, Európát a biztos katasztrófától megmentő, bé­két kívánó semleges államok arcvonala.­­ A béke a hadviselők nagyravágyási mér­­tódulása felett aratott felvilágosodottság győ­zelme lesz. A cikk a világsajtóban is feltűnést keltett, HW­agy raktárhelyiség, betonozott, ke Intessem, előnyösen Catedrales-tér 5 szám. ízponti kiadó. 2UU A magyar orvostanhallgatók számarányának biztosítását kérték Dragomir Silviu dr. minisztertől Bucurestiből jelentik: A magyar képviselők felkeresték Dragomir­­ Silviu dr. kisebbségügyi minisztert, akit arra kértek, hogy az ország egyetemein az orvosi fakultásokon biztosítsák a magyar hallgatók számarányát. A kisebbség­­ügyi miniszter a kedvező elintézést helyezte ki­látásba. Mézé 9 Mát ésÉszaii érdszidé Óriási választékunkkal mindenkit bámulatba ejtünk. Gépeinknél ma mér nincs távolság. A tengeren túli leadásokat is tökéletesen és zörejmentesen veszt Legmodernebb rádiók mér 2S00 leitős kaphatók. Választhat­ó a Graetz, Schaub, Minerva, trumig, Kapsch, Radione, Zenit és Imperial rádiók­ból- Minden vételkötelezettség nélkü­l hallgassa meg rádióinkat. — Kolmi részletfizetéses feltételek. HAMMER ZSIGMOND és FIA ARAD 27*Te­l­ef­oaM 8-"-O

Next