Hirlap, 1940. október (24. évfolyam, 6638-6645. szám)
1940-10-09 / 6645. szám
Hírlap _ _ . 1940. - 6645. Szám r ..... IImminmnfFmmrTmirrr iiwiin 1H1« hl iWmtV 'ili'fllTm n" P~íTH"mTí ....Mi' Hmm«—■'■Httm—llliimHi fs kőolaj, mint bombaüzlet Nyersanyag, amelyért ma világhatalmak küzdenek egymással Ahogy a XIX. század legfontosabb nyersanyaga a szén volt, úgy vált a XX. század nélkülözhetetlen nyersanyagává a petróleum és annak desztilált terméke, az olaj. Amerika és Japán között feszültség támadt. Ok: az olaj, amit Amerika nem enged kiszállítani. A havannai konferencia kimondja, hogy az amerikai államok, ha úgy látják szükségesnek, megszállhatják az európai hatalmak amerikai birtokait. Ok: az olaj, amely a szóbanforgó középamerikai szigetek nagy részén megtalálható. Éles a helyzet a Földközi-tenger keleti medencéjében, Szíriában és Palesztinában. Ok: az olaj, amely a moszuli petróleumvidékről a csővezetéken keresztül e két tartományban éri el a Földközi-tengert. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt az emberiség igen kis jelentőséget tulajdonított a petróleumnak, az olajnak, amely nélkül a modern élet nem képzelhető el, modern háború nem viselhető, hiszen a motorosított hadseregek éltető eleme, vére: az olaj. John Dawis Rockefeller volt az első, aki ennek a nyersanyagnak óriási fontosságát felismerte. Rockefeller csodálatos pályafutását nyolc évtizeddel ezelőtt ezer dollár forgótőkével kezdte, amelyet apjától évi tíz százalék kamatra kapott kölcsönképpen. A pénzzel betársult Clark nevű barátjának terményüzletébe. A Clark and Rockefeller cég csakhamar virágzásnak indult és már az első esztendőben félmillió dollár forgalmat csinált. Rockefeller ekkor tanácsolta üzlettársának, hogy foglalkozzanak a jövőben kizárólag petróleummal. A húszéves fiatalember biztos érzékkel meglátta a fantáziát az eddig elhanyagolt árucikkben. A PETRÓLEUM HŐSKORA ki gondolta volna akkor, hogy valaha háborúkat fognak viselni az olajmezők birtokáért? Ott bugyogott fel az olaj Amerika végtelen szteppéin és a kutya sem törődött vele. Az indiánok ismerték a különös folyadékot, amelyet azonban orvosságnak használtak. Tőlük ismerték meg a fehérek. Palackokba zárva árulták a kuruzslók minden betegség, kolera, májbaj, tüdővész ellen. „Mindenki meggyógyul — hirdették — aki naponta hároszor három kanál petróleumot iszik“. Egy Kier nevű ember desztillálta először a petróleumot, amelyet desztillálás után világítási célra kezdett árulni. 1858-ban már literenként húsz centért adta a finomított petróleumot. Drake ezredes még egy lépéssel tovább ment, amikor nyolcvanegy évvel ezelőtt, 1859 augusztusában az indiánok földjén megépítette az első fúrótornyot. Mindenki kinevette, bolondnak tartotta az ezredest. Vájjon mit akar a toronnyal, nem elég neki a petróluem, ami a természet rendjénél fogva amúgyis magától bugyog fel? Megágyott ám a nevetés a gúnyolódók ajkán, amikor az indiánok földjén a fúrótorony nyomán egyszerre csak nagy sugárban felszökött a petróleum s nyomban napi ezer litert adott. Ez volt a petróleum hőskora. Mint azelőtt az aranyásók, úgy tódultak most a kalandvágyó emberek a petróleummezőkre. Rockefeller rávette társát, hogy adjanak 4000 dollárt az angol származású Samuel Andrewsnek, aki újszerű petróleumfínomító eljárással kísérletezett. 1885- ben ékítették meg Rockefellerék a petróleumfínomítót Andrews tervei szerint. Clark állandóan aggodalmaskodott. A kiskaliberű ember nem bírta az iramot Rockefeller fantáziájával, ezért Rockefeller kifizette. A kifizetés módja igen eredeti volt. Rockefeller azt javalota: „árverezzék“ el az üzletet egymás közt. A legmogasabb ajánlatot, 72.000 dollárt még megtoldotta ötszázzal, így lett az övé a vállalat négyötöd része, amely csakhamar ontotta számára a dollármilliókat. Nemsokára azonban újabb forgótőkére volt szüksége és ismét társak után nézett. Előbb J. H. Flaglert, majd öccsét, William Rockefellert vette társulaga mellé. Alig tíz év telt el az önállósítás óta, amikor 1870-ben Rockefeller egymillió dollár tőkével megalapította a Standard Oil Company-t. A 10.000 részvény több, mint negyede volt Rockefeller személyes birtokában, míg a Rockefeller, Andrews and Flagler cég külön ezer részvény fölött rendelkezett. Most megindult a harc, hogy a kis- clevelandi petróleumfínomítókat belekényszerítse vállalatába, amely hivatva volt a petróleumpiacot egységesen megszervezni. A PETRÓLEUMKIRÁLY ÉS A VASÚTKIRÁLY SZÖVETSÉGE Mert most már az egész világra kiterjedt az a hatalmas szervezet, amely messze túlnőtt Cleveland határain. Elsősorban piacokat kellett szerezni a szinte korlátlannak látszó termelés számára. Akkor támadt Rockefellernek az a zseniális ötlete, amelyet szűk látókörű kortársai sehogysem értettek meg. Elhatározta, hogy a kínaiak között fogja népszerűsíteni a petróleumot. Ebből eleinte csak annyi látszott, hogy ügynökei megjelentek szerte egész Kínában és milliószámra ajándékozták a kínaiaknak a szép petróleumlámpákat — ingyen. Megbolondult ez a Rockefeller — gondolták az amerikaiak. Tönkre fog menni. Rockefeller azonban jól okoskodott. Akinek petróleumlámpája van, az szeretné ki is próbálni. És ha már kipróbálta, akkor bizony jobban tetszik neki, mint a mécses. A kínaiak kezdték vásárolni a petróleumot és Rockefeller bombaüzletet csinált. Aki azonban elad petróleumot, annak kezébe kell kerítenie lehetőleg azokat a termelőhelyeket, amelyek a piachoz közel fekszenek, azután a szállító eszközöket, amely hol vasút, hol hajó, hol az az egészen új valami, a csővezeték, amelyben minden szállítási költség nélkül folyik a petróleum a lelőhelytől a tengerig. Itt került Rockefeller összeütközésbe az otthoni vasúttársaságokkal. Rokefeller ugyanis azt akarta, hogy a vasúttársaságok adjanak százalékos visszatértéseket a petróleum-szállítmányok után. Vanderbilt, a „vasútkirály“ azonban nem volt hajlandó Rockefellernek, a „petróleumkirálynak“ ezt az engedményt megadni. Évekig harcolt egymással a két iparfejedelem. Végül is Rockefeller elhatározta, hogy személyesen tisztázza az ügyet Vanderbilttel. A két nagyvonalú üzletember hosszú, szenvedélyes vita után megegyezett. Vanderbilt hozzájárult a kedvezményes tarifához, ezzel szemben betársult Rockefeller vállalatába. Most már az volt a helyzet, hogy a Pennsylvania, az Erie és a New York Central vasúttársaságok 25—50 százalékos visszatérítést adtak a Rockefeller-vállalatok petróleumszállítmányai után. Ilyenformán a többi clevelandi finomító képtelen volt a versenyt felvenni és vagy beolvadtak a Standed Oil Company-ba, vagy eladták részvényeiket. Mire kiderült a dolog, a közfelháborodás arra késztette a vasutakat, hogy szüntessék meg a kizárólagos kedvezményes tarifákat. Addigra azonban már nemcsak a clevelandi finomító,hanem New York, Philadelphia és Pittsburg petróleumfinomítóinak nagy része — az Egyesült Államok netróleumfinomítóinak 90 százaléka — Rockefeller kezébe került ' Amerika leggyűlöltebb embere Ezután a csővezetékeket vásárolta össze Rockefeller, aki ilyenformán mégis kizárólagossági jogot nyert a petróleumszállítás terén. Ez azonban még mindig nem volt neki elég. 1882- ben alapította meg 70 millió dollár alaptőkével a Standard On Trust-öt, amely a világ első trösztje volt és mint ilyen, Rockefeller agyának szüleménye. Rövidesen 100 millió dollár fölé emelkedett ennek a titokzatos szervezetnek az alaptőkéje. Harminckilenc különféle vállalat fölött gyakorolt korlátlan irányító befolyást, minden ellenőrzés nélkül Rockefeller addig, amíg 1892-ben Ohio állam legfelsőbb törvényszéke ki nem mondta a tröszt megszüntetését. De még körülbelül két évtizednek kellett eltelnie, amíg a tröszt nemcsak de iure, hanem de facto is megszűnt. Addigra azonban Rockefeller már összeharácsolta az olajból, a petróleumból a maga száz és százmilliós vagyonát. Kevés gyűlöltebb ember volt ebben az időben az Unióban, mint Rockefeller. A trösztöt feloszlató ítélet például ilyen kitételeket tartalmazott: — Hét ember és egy szervezett banda összeesküvést szőtt polgártársai ellen. A köztársaság biztonsága érdekében úgy határoztunk, hogy ennek a veszedelmes összeesküvésnek november 15-ike előtt véget kell érnie. Tizenöt évvel későbben azonban még mindig élt a tröszt, úgy, hogy 1907-ben Landis bíró egy ilyen ügyből kifolyólag közel 30 millió dollár pénzbüntetésre ítélte a trösztöt. Akkor jelentette ki a bíró e kemény szavakat: — Ezek az emberek több kárt okoztak az országnak, mint a hamispénz gyártók és postrablók együttvéve. Ilyen véleménnyel volt saját hazája arról az emberről, aki az emberiségét ezzel az új kinccsel a petróleummal és olajjal gazdagította. Rockefellert bántották ezek a vádak. Ezt bizonyítja, hogy élete utolsó évtizedeiben, amikor az üzlettől már visszavonult, igyekezett jóvátenni, amit embertársai ellen elkövetett. Többszáz milliós vagyonának s évi 100 millió dolláros jövedelmének jelentős hányadát visszaadta az embereknek, akikből kizsarolta, száz és százmillió dolláros jótékonycélú intézményei s alapítványai révén, melyekből Magyarország s több más európai állam is kapott. Élete kilencvenkilencedik esztendejében halt meg, 1937-ben az olaj fejedelme, aki mindent elért az életben, csak azt nem, amit pedig nagyon szeretett volna, hogy —■ százéves legyen ... P. Gy. A japánok szabadon bocsátják a francia hadifoglyokat Arigria tovább is támogatja Csang-Kai-Seket Tokióból jelentik. A japán sajtó azzal a fordulattal foglalkozik, amely szerint Anglia rövidesen megnyitja a forgalmat Bitnmánián keresztül, hogy Csag-Kai-Seket támogathassa élelmiszerekkel és fegyverekkel. Az európai háború elején Csungkingon keresztül érkeztek a szállítmányok Amerika részéről, most azonban miután nagyobb kölcsönt nyújtott a kínaiaknak, nyomást gyakorolt Angliára, amely Birmanián igyekszik megsegíteni Japán nagy ellenségét annak dacára, hogy London ígéretet tett Hongkong kijáratának elzárására. (Rador) Newyorkból jelentik: Az United Staats News című folyóirat felhívja az Egyesült Államok közvéleményének figyelmét, hogy a keleti veszélyes kalandokat, az amerikai fegyverkezés jelenlegi állapotára való tekintettel, kerülni kell. (Ralor) Tokióból jelentik. A NTI közli: A Domeiügynökség közleménye szerint 1052 francia katona, egy tábornok vezetésével megadta magát az első indokínai összeütközés alkalmával a japánoknak. Ezeket a katonákat most szabadon bocsátották. (Rador.) A13NB jelenti: A japán külügyminisztérium hivatalos közleménye szerint Nagybritannia tokiói nagykövete kihallgatáson jelent meg Matsuoka külügyminiszternél, akivel közölte — londoni utasításra hivatkozva, — hogy a brit kormánynak nem áll szándékában a birmnta közlekedési utak lezárására vonatkozó angol—japán egyezményt meghosszabbítani. A vonatkozó egyezmény október 17-én jár le. (Ranor) A DNB jelentik: Az USA japáni, koreai, mandzsukéi, japán érdeköreibe tartozó kínai, francia-indokínai és honkongi külképviseletetei — amerikai személyiségek közlése szerint — utasítást kaptak, hogy az USA valamennyi, e területeken lakó állampolgárai a lehető legsürgősebben térjenek vissza az Egyesült Államokba. (Rador) Három német konzulátus létesül Szovjetoroszország területén Berlinből jelentik. A Stefani értesülése szerint Szovjetoroszország területén három német konzulátust állítanak fel éspedig Leningrád, Baku és Vladivosztok városokban. Ugyanakkor Königsbergben Bécsben és Prágában szovjet konzulátust létesítenek. (Rador)