Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-11-07 / 45. szám

182 az erről szóló törvényczikkely’ alkotásában fő elv és indítóok gyanánt szolgálván az, hogy külö­nö­­sen az úrbéri telkeket művelő jobbágyok’ sorsa ja­víttassák, marháik’ teli tartására ’s hizlalására mód nyujtatván, ez által az úrbéri telkeknek ér­deke és becse neveltessék, mivel azon esetben, ha az 1832/6:­6. törvényczikkely’ 2d. §-ának rende­lete a’ pálinkafőzhetés’ engedményében a’ zsellé­rekre is, kik az 1832/6: 4d. t. sz. 6d. §ában is a’ jobbágyoktól megkülönböztetve fordulnak­ elő, ha­sonlókép kiterjesztetik, — csonkulván az úrbéri telket művelő jobbágyoknak eddig csak rájok ter­­jedett haszna, ’s az előbbi törvény által részekre adott engedmény az által, ha a’ pálinkafőzhetés­­hez mindenki a’ zsellérhely’ megszerzése által is hozzájuthat, lényegesen korlátoztatván — e' rész­ben az úrbéri telkek’ föltételére ’s művelésére szol­gáló ösztön gyengítetnék, az ország’ terméketle­nebb részeiben pedig, hol különben a’ pálinkafő­zés leginkább divatozik,az előbbi beesők,’s érde­kükben csökkent úrbéri telkek’ elpusztulása is na­gyobb számmal következhetnek: ezek’ ’s több — mint mondják — káros következmények’ elhárítá­sa’ tekintetéből nem hajolhatnak a’ uiért. FőKK. arra, hogy a’ pálinkafőzés’ engedménye a’ zsellé­rekre is kiterjesztessék, — egyébiránt a’ javaslat’ további rendeletét szerkezetét a’ jobbágyokra ért­ve elfogadják, egyszersmind­ annak törvény általi kijelentéséhez is járulnak, hogy a’ hol eddig a’ zsellérek használatában lennének a’ pálinkafőzés­nek, azon helyeken abban továbbá is megmarad­janak. A’ 4dik pontra. Ennek lső részét oly ér­telemben javaslott szerkezettel, hogy a’ jobbágy bármiféle termesztményeknek és saját készítmé­nyeinek eladhatását gyakorolhatja, elfogadják az inéit. FőKR.; az utóbbit mindazáltal, hogy t. i. a’ sóárulás és sóvali kereskedés minden megszorítás és taxafizetés nélkül akárkinek általában szabad legyen, több általok felhozott okoknál fogván’ javaslatból kihagyandónak vélik. A’ 8dik pontra: Miután 1832/6: 9. t. sz. 1. fának 3d. szakasza már arról határozottan rendelkezett, hogy a’ hely­ségbeli jegyzők, vétségükhöz­­ köpest vagy más szükség úgy kívánván, a’ szétsződési nő lefolyta előtt a’ földesúr’ tudtával szolgálatjakbol a’ köz-’ séeek által elbocsáttathatnak, azo javaslathoz, hogy az ekképpen elbocsátott, ten meg nem nyugvó jegyző hund^ig,a«s.­. nasza a’ kerületi szolgabiro általig ne­gáltatik, ’s az erről beadandó törvényszéken föl nem vetetik 1 felelei»vitel­helységben ’s­­ a’ végrehajtóig m­­­aradj0„v természetéhez képest — szolga** J, mnak, nu*­­ a’ mélt. FőKR. annál keves­be járulható , vel azon idő, m­ig a’ megyének törvényszéke tart­­tatik ’s azon a’ beadandó panaszos ügy elvégezte­tik, minden változás felett továbbra is terjedhet, ’s ezalatt a’ helybeli lakosok jegyzőjük iránt már kijelentett bizodalm­atlanságuk mellett, közdolgai ik­ hátramaradásával, kétes bizonytalanságban, ag­gódó nyughatatlanságban szenvedni kénytelenítet­­nének; — mihez képest a’ már fenálló előbbi tör­vény’ rendeletével, a’ helybeli község’ megnyug­tatásával és az ottani köztárgyak’ rendszeres folya­mával sokkal inkább egybeférhetőnek tartják a’ mélt. F5­ RR ,­­m a’ jegyzőnek elbocsátása iránt hozandó földesúri jóváhagyás nélkül fogadtatik és bocsátatik-el, az illető helybeli községnek ugyan ezt tárgyszó határozata előbb végrehajtatik, ’s így azután birtokon kívül vitetik fel egyedül a’ fenfo­­rogható kárpótlás’ tekintetében a’ megyei törvény­székre, innen pedig tovább is, a’ telektől el nem­ zárható felebbvitel’ útján. Egyébiránt megjegy­zik itt a’ mélt. Fő­ BR., hogy több helyeken a’ la­kosok’ tehetetlensége miatt a’ jegyzői ’s kántori vagy tanítói hivatalok’ viselésének ugyanazon egy személyben szükség egyesülni, ’s az ily helyeken létező oly jegyzőnek, ki egyszersmind kántori vagy tanítói hivatalt visel, mind befogadására mind el­bocsátására nézve fentartandónak ítélik az utóbbi minőségre felügyelő hatóságok’ közbejövetelét és befolyását. A’ 12ik pontra: Több tekintetbül czél­­szerűnek látják a’ m­ért, Fő­ RR. is, hogy a’ föl­dekben, rétekben, mezőkben, szőllőkban ’s erdők­ben elhatalmazott károk iránt minél határozottabb rendeletek tétessenek, az előszám­láltakon kívül i­ás akármely helyen s néven lehető mindennemű ültetményekre is kiterjesztenünk; mindezek pedig, melyek a’jelen pontban javasoltatnak, az előbbiek’ pótlása ’s kiegészítése gyanánt vétetvén, m'dőn a’ károk’ becslésére azt kívánják a’ t. Kr törvénybe iktatni, hogy az erre a'v - helybeli elöljárók vagy egyéb ahhoz‘10^. tessenek­ meg, oly hiedelemben vaAsl'i6,­­lín., hogy ezek mellett az efí>”­­dösz'a' re nézve említett azne^.0 n, VeV*eV azok mint tolvajok * U»Vl‘w-10. f­oá. 5. Sä’ ^$&i**%o***\. öiintéspvpL­ űf : . *.>tetCv :c8%' í A í\® V . onftfr. büntetéseket is^o^e* sem­ ez álmi venyszerü stb, és a eíg'liVko'ifflf\víe Uoi#*' károkra aak tenné' t>,* * P* *

Next