Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-11-07 / 45. szám
182 az erről szóló törvényczikkely’ alkotásában fő elv és indítóok gyanánt szolgálván az, hogy különösen az úrbéri telkeket művelő jobbágyok’ sorsa javíttassák, marháik’ teli tartására ’s hizlalására mód nyujtatván, ez által az úrbéri telkeknek érdeke és becse neveltessék, mivel azon esetben, ha az 1832/6:6. törvényczikkely’ 2d. §-ának rendelete a’ pálinkafőzhetés’ engedményében a’ zsellérekre is, kik az 1832/6: 4d. t. sz. 6d. §ában is a’ jobbágyoktól megkülönböztetve fordulnak elő, hasonlókép kiterjesztetik, — csonkulván az úrbéri telket művelő jobbágyoknak eddig csak rájok terjedett haszna, ’s az előbbi törvény által részekre adott engedmény az által, ha a’ pálinkafőzhetéshez mindenki a’ zsellérhely’ megszerzése által is hozzájuthat, lényegesen korlátoztatván — e' részben az úrbéri telkek’ föltételére ’s művelésére szolgáló ösztön gyengítetnék, az ország’ terméketlenebb részeiben pedig, hol különben a’ pálinkafőzés leginkább divatozik,az előbbi beesők,’s érdekükben csökkent úrbéri telkek’ elpusztulása is nagyobb számmal következhetnek: ezek’ ’s több — mint mondják — káros következmények’ elhárítása’ tekintetéből nem hajolhatnak a’ uiért. FőKK. arra, hogy a’ pálinkafőzés’ engedménye a’ zsellérekre is kiterjesztessék, — egyébiránt a’ javaslat’ további rendeletét szerkezetét a’ jobbágyokra értve elfogadják, egyszersmind annak törvény általi kijelentéséhez is járulnak, hogy a’ hol eddig a’ zsellérek használatában lennének a’ pálinkafőzésnek, azon helyeken abban továbbá is megmaradjanak. A’ 4dik pontra. Ennek lső részét oly értelemben javaslott szerkezettel, hogy a’ jobbágy bármiféle termesztményeknek és saját készítményeinek eladhatását gyakorolhatja, elfogadják az inéit. FőKR.; az utóbbit mindazáltal, hogy t. i. a’ sóárulás és sóvali kereskedés minden megszorítás és taxafizetés nélkül akárkinek általában szabad legyen, több általok felhozott okoknál fogván’ javaslatból kihagyandónak vélik. A’ 8dik pontra: Miután 1832/6: 9. t. sz. 1. fának 3d. szakasza már arról határozottan rendelkezett, hogy a’ helységbeli jegyzők, vétségükhöz köpest vagy más szükség úgy kívánván, a’ szétsződési nő lefolyta előtt a’ földesúr’ tudtával szolgálatjakbol a’ köz-’ séeek által elbocsáttathatnak, azo javaslathoz, hogy az ekképpen elbocsátott, ten meg nem nyugvó jegyző hund^ig,a«s.. nasza a’ kerületi szolgabiro általig negáltatik, ’s az erről beadandó törvényszéken föl nem vetetik 1 felelei»vitelhelységben ’s a’ végrehajtóig maradj0„v természetéhez képest — szolga** J, mnak, nu* a’ mélt. FőKR. annál kevesbe járulható , vel azon idő, mig a’ megyének törvényszéke tarttatik ’s azon a’ beadandó panaszos ügy elvégeztetik, minden változás felett továbbra is terjedhet, ’s ezalatt a’ helybeli lakosok jegyzőjük iránt már kijelentett bizodalmatlanságuk mellett, közdolgai ik hátramaradásával, kétes bizonytalanságban, aggódó nyughatatlanságban szenvedni kénytelenítetnének; — mihez képest a’ már fenálló előbbi törvény’ rendeletével, a’ helybeli község’ megnyugtatásával és az ottani köztárgyak’ rendszeres folyamával sokkal inkább egybeférhetőnek tartják a’ mélt. F5 RR ,m a’ jegyzőnek elbocsátása iránt hozandó földesúri jóváhagyás nélkül fogadtatik és bocsátatik-el, az illető helybeli községnek ugyan ezt tárgyszó határozata előbb végrehajtatik, ’s így azután birtokon kívül vitetik fel egyedül a’ fenforogható kárpótlás’ tekintetében a’ megyei törvényszékre, innen pedig tovább is, a’ telektől el nem zárható felebbvitel’ útján. Egyébiránt megjegyzik itt a’ mélt. Fő BR., hogy több helyeken a’ lakosok’ tehetetlensége miatt a’ jegyzői ’s kántori vagy tanítói hivatalok’ viselésének ugyanazon egy személyben szükség egyesülni, ’s az ily helyeken létező oly jegyzőnek, ki egyszersmind kántori vagy tanítói hivatalt visel, mind befogadására mind elbocsátására nézve fentartandónak ítélik az utóbbi minőségre felügyelő hatóságok’ közbejövetelét és befolyását. A’ 12ik pontra: Több tekintetbül czélszerűnek látják a’ mért, Fő RR. is, hogy a’ földekben, rétekben, mezőkben, szőllőkban ’s erdőkben elhatalmazott károk iránt minél határozottabb rendeletek tétessenek, az előszámláltakon kívül iás akármely helyen s néven lehető mindennemű ültetményekre is kiterjesztenünk; mindezek pedig, melyek a’jelen pontban javasoltatnak, az előbbiek’ pótlása ’s kiegészítése gyanánt vétetvén, m'dőn a’ károk’ becslésére azt kívánják a’ t. Kr törvénybe iktatni, hogy az erre a'v - helybeli elöljárók vagy egyéb ahhoz‘10^. tessenek meg, oly hiedelemben vaAsl'i6,lín., hogy ezek mellett az efí>”dösz'a' re nézve említett azne^.0 n, VeV*eV azok mint tolvajok * U»Vl‘w-10. foá. 5. Sä’ ^$&i**%o***\. öiintéspvpL űf : . *.>tetCv :c8%' í A í\® V . onftfr. büntetéseket is^o^e* sem ez álmi venyszerü stb, és a eíg'liVko'ifflf\víe Uoi#*' károkra aak tenné' t>,* * P* *