Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-12-05 / 49. szám
hol nem Indúlik, hova. Sagarra tábornagy vevé át a’ parancsnokságot, ’s hajlandónak mutatkozik a’ királyné kormányával egyezkedésre lépni. A’carlisták közt nagy öröm volt; az akasztófákat levonták, ’s a’ rabokat szabadon ereszték. — Ezen tudósitással a’ pradesi aligazgatóhoz egy hirnek küldeték.“ — (Gazette de France.) A’ spanyol határszélekről od. 3l. Írják, hogy Navarrában és a’ baski tartományokban a’ látszatos béke’ daczára, guerillák alakulnak, ’s e’ miatt a’ királyné tábornagyai nyugtalanok. 500 fegyveres Carlisták mond a’ Journal de Toulose, Aranthalba nyomultak, ott adót szedendők. Osztán zsákmányukkal a’ tartomány’ bensőjébe viszszavonultak, magokkal nagy számú fegyverfogható férfit hurczolván. — lott. Madrid oct. 31én. A’ ministerium előszMár tegnapelőtt valamenyi tag beadá elbocsátási kérelmét, ’s Alaix tábornoknak a’ magáé tegnap engedtetett meg, mint egy a mai Gasetában megjelent rendeletből látjuk. Helyette Madrid tábornok kapitánya, D. Francisco Narvaez bizatott meg előlegesen a’ hadi és tengeri ministeriummal. Cadixban oct 19ák egy borzaztó büntét követtetett el. Két aszszony találkozott egymással a’ piaczon a’ templom előtt, kiknek egyike engesztelhetetlen gyűlölettel viselteték a’ másika iránt, az egy kevés szóváltás után, öltönye alól tőrt hitz elő, mit emez megpillantván a’ templomba rohan, ’s az épen miséző pap’ lábaihoz bonít; de a’ felbőszült egész az oltárig üldözé áldozatát, ’s azt a’ jelenlévők szeme előtt meggyilkola. El lehet gondolni a’ közönséges rémülést a’ szörnyű tett felett, mi bizonyítja, mennyire vetemedhetik a’ spanyol csupa boszuvágyból. Az istentisztelet azonnal félbeszakadt, a’ gyilkosnő elfogaték, ’s a’ templom csak akkor fog ismét kinyittatni, midőn hason esetekre rendelt engesztelő áldozatok’ szertartásai teljesülendettek. — Törökország, Konstantinápoly okt. 26kán. A’ porta sajnálatra méltó állapotban van, sem előre sem hátra nem mehet, és segítség nélkül látja magát elveszni. Szeretne ugyan Mehemed Alival egyezkedni, de nem engedtetik neki. Szeretné, hogy őt ellene segítsék, de semmit sem tesznek ,s nem is tehetnek, így semmi sem marad hátra, mint elvárnia, mit határoz az ég felette. Az utolsó lépést fentartására épen most tévé: ismét egy jegyzéket külde a’ nagyhatalmak’ képviselőihez, hogy őket a’ neki adott ígéretre emlékeztesse, és sürgesse, hogy intézkedéseket tegyenek, miszerint Ibrahim basa csapatait visszavonja, 's Kisásia’ lakóit ne nyugtalanítsa, mint most teszi, nevezetes hadosztályokkal, kik minden pillanatban a’ föld’tökéletes megszállatásától félnek, a’mire Mehemed Ali ezélet. E’ jegyzék hasonlókép felelet nélkül maradott, bárha a’ képviselők igen jól tudják, hogy a’ főváros és Taurus közti utakat, egyptusi lovagcsapatok lepik el és Ibrahim basa’ seregét mindennemű ürügy alatt mindinkább irányunkban terjeszti el. Ollynemű kérdések is forognakfel — mi történne ha a’ főváros valóban veszélyben forogna? Erre senki sem tud felelni. Kesid basa—ki az európai’politika’titkaiba avatottnak látszik — hogy a’ legvégsőt elhárítsa — a’ képviselő uraknak egyenkint kinyilatkoztatá, hogy az ebben átadott jegyzék utolsó felszólítás, mellyet a’ porta a’ hatalmakhoz teszen, ha ez hatástalan marad a’ porta ismét egyenesen Mehemed Alival alkudozandik. Némelyike a’ képviselőknek erre azt felelé, hogy ez minden esetre legjobb lesz a’ dolognak véget vetni; de mások azt jegyzékmeg, ha a’ porta valamit tart arra, hogy jövője biztositassék, csak a’ hatalmak’ kereskedése mellett egyezkedhetik Mehemed Alival. E’ felelt Resid barát ingadozóvá tevék. Pontois úr’ megjövetelét akarja bevárni, hogy lássa, mit tanácsol ez; mert itt annyira ment a’ dolog, hogy az ellenfélnél kell tanácsot keresni, minthogy a’ jó barátokban igen szűkölködnek. Ha valaki néhány hónap előtt^ mondta volna, hogy a’ porta Párisból fogja magát vezettetni, gyenge belátásának vádoltatott volna. Most bizonyosan senki sem ütközik meg rajta, hogy épen azon hatalom, melly Mehemed Alit nyilván védelme alá véve, itt is áthatni látja erkölcsi befolyását, mert elejétől fogva állandó maradt magához, véleményét nyíltan kimondá, ’s egyszerű módokat akart használni a’ sok keverékes helyett azon bajok’ és veszélyek’ elhárítására, mellyek a’ portát környékezik. —.