Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-03-07 / 10. szám
39 hadságot kapa, valamint Becs, Győr és Gönyö, úgy Gönyö, és Buda közt is vasúti élőmunkákhoz kezdésre, melly okból a’ vasútvonal hosszában fekvő hatóságok fel vannak szólítva mind azon dologhoz értőket, mérnököket, ’s egyéb e’ czélból a’ vállalkozó által megbízandó férfiakat munkálkodásikban a’ fenálló törvények értelmében gyámolitani. E’ határzat reménybeti, hogy az óhajtott vasút vonal csakugyan létesülend. Február 16-kán estve 9 óra tájban érkezik meg a’ jég a’ Duna felső részeiről Pesthez, ’s másnap délelőtti 11 óráig a’ két fő város közt nagy részét lepé el a’ folyamnak. Most már Bécstől Pestig egészen tiszta a’ Duna, ’s a’ gőzhajózás nehány nap múlva megnyílik : Zrínyi ugyan is 25-kén (február) Pozsony felé induland, ’s a’ Fischamendnél telelt Nádor, Árpád, és Mária Anna is elkezdik pályájokat. A’ hajóhíd bérakatását jövő héten szándék megkezdeni, hogy az elővásár előtt meg lehessen nyitni a’ két város közti szakadatlan közlekedést. „Bécsben jelenleg rendkívüli gonosztét tárgya a’ közbeszédnek. Egy embertelen atya ugyanis haszonleső czélokból kegyetlenül elzárva tartá leányát ’s most már ágyassával együtt börtönben várja büntetését. Korábban vagyonos vala e’ férfi, ’s két leányát zárdába adá, a’ harmadikat pedig sötét lyukba zára lakásán, hogy halála után magáévá tehesse anyai vagyon részét.“ Azon szerencsétlen lény most 30 éves, és nem emlékezik, mióta tartja őt zárva atyja, az eddigi vallomások szerént azonban úgy látszik, hogy mintegy 17 évig volt bezárva e’ szegény áldozat. Tömlöcze előtt három kutyát tartott a’ gazapa, ’s azokkal egyenlő étellel táplálta gyermekét. Az undok gonoszság szolgaleány által jut a napfényre. J. r. Becs. A’ Lengyelországi felkelés legyőzése után ő felsége I. Ferencz a’ felkelők fővezére Skrzyneckynek aziránti tulajdon kérésire megengedni méltóztatott, hogy birodalmaiban tartózkodjék azon feltétellel, hogy ezen statusokban csendesen viselendi magát. Prágából, hol több esztendőktől fogva családostól egész személyes szabadságban élt, jan. 13-kán titkon távozék el a’ volt fővezér, ’s egy írást hagyott maga után, mellyben a’ cs. kir. kormánnyal tudatja, miszerént ő Belgiumba ment, egy az ottani kormány által néki ajánlott katonai hivatal áttvételére. A’ császár ő ilge megilletődve ezen legfensőbb méltóságát sértő rendszabály helytelensége érzetétől, melly ezen idegen hatalom meghívásából, — ha csak ugyan az valósulna, — reá fog háromolni, mihellyt ezen tábornagy eltávozásáról értesüle, a’ Brüsselben lévő cs. kir. ügyviselőnek megparancsold, hogy azon esetben, ha Skrzynecky csakugyan belga szolgálatban lépend, vagy már lépett volna, ’s a’ belga kormány által megtartatnék, további diplomatai viszonyok az austriai, és belga udvar közt nem létezhetnek, a’ nélkül azonban, hogy az abból származandó diplomatái közlekedés megszüntetése miatt, a’ belga ügyekben a’ londoni conferentiába való béfolyása megszűnnék. Most miután a’ cs. kir. ügyviselő nyilatkozatára, a’ belga kormány kielégítő választ nem ada, tehát az ügyvivő a’ követséggel együtt febr. 6-kán elhagyá Brüsselt, valamint más óldalról a cs. kir. udvarnál megbízott belga követnek ő flge nevében tudtára adák, hogy diplomatái munkálkodási a’ cs. kir. udvarnál megszűntének. (W. Z.) nagybritannia. A’ királyné február 5-kén délutáni 2 órakor következő trónbeszéddel nyitá meg a’ parlamentumot: „Mylordok, ’s uraim! örvendek, hogy ismét találkozhatom önökkel a’ parlamentben. Különösen számolok önök tanácsára, és segélyére ezen időben, midőn annyi nagy fontosságú tárgy kívánja önök komoly és mély megfontolását. Minden hatalmasságoktól örvendetes biztosításokat kapok a’ legbarátibb viszonyok további fentartására. Az austriai császárral kereskedési szerződésre léptem, melly mint reméllent a’ két birodalom közt elő fogja mozdítani a’ költsönös közlekedést. A’ szultánnal is szintén illy szerződésre léptem, mellyel oda számolék, hogy a’ kereskedési viszonyok anglia, és a’ porta közt biztosb lábra állítassanak. Megparancsoltam ezen szerződésekről önök eseiben másolatok terjesztessenek. Minden nagy hatalmasságokkal alkudozásban valék a’ hollandi és belgiumi ügy végképi elintézése iránt. Most már mind két oldalról elfogadott feltételeken alapuló, végajánlat terjeszteték állandó béke iránt Belgium, ’s Hollandia eleiben. Örömmel jelentem önöknek, miszerént a’ hollandi kormány az itteni tanácsai már tudatá a’ békeajánlat elfogadását, ’s reményiem, hogy Belgium résziről hasonló ajánlat fog rövid időn érkezni, és ez által bévégződik azon ügy, melly kétes helyezete miatt annyi nyugtalanságot okoza. Az öt szövetséges hatalom egyértelműsége kezeskedik a’ béke fentartásáról. « A’ spanyol háborúra, melly figyelmemet egészen elfoglalja sajnálva tekintek. Némelly kiütött súrlódások szükségessé tevék, hogy követeim Teheránból eltávozzanak. De reményiem hogy ezen viszályok megszüntetésivel, perzsiávati viszonyaira viszont az előbbi barátságos lábra fognak állani. Ezen viszályokkal egyben függő események az indiai főkormányzót készelíték katonai munkáló X