Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1839-04-04 / 14. szám
59 magános cselei által, kik önt eddig tanácsaikkal gyámoliták, megcsalatott. Jelenleg felséged a’ legnemesebb, legegyszerűbb és csalhatatlanabb rendszabályt tartja kezeiben. Ön tudja, miként a’ meghasonlás magva ön főhadiszállásának emberei által szóraték szét? Vajha felséged megparancsolná ezeknek, hogy töstént francziaországban utazzanak, és a’ béke, egység, és öröm ismét uralkodni fog alattvalói között. Ellenkező esetben, mire, ha a’ szenvedélyek még magossabb fokra hágnak, a’ szerencsétlen események egymásba lánczolódván sokasulni fognak, szerencsétlenek mondom, mert illyennek kell mindég tekinteni azon kénytelenséget, mi szerént embertársaink élete ellen törünk. Szándékom volt visszavonulni, és gyermekeim közt élni, mert én nem azért jöttem szolgálni felségednek, hogy csak becsületet, és szerencsét keressek. Azonban már most ezt többé nem tehetem“ — ’sat. Madridi február 22-ki tudósítások szerént Lacy angol ezredes Cabreraval a’ visszatorlások megszüntetése iránt alkudozásba ereszkedék, mi azonban nem sikerült, mert Cabrera Lacy iratára azt válaszold, hogy ő eltávolít magától minden felelőséget azon szomorú sorsra nézve, melly a’ kezeibe esendő foglyokkal törtenendik. „En úgy mond ő, a’ meallai ütközetben nyert foglyokat agyon lövetém, mert tudtam, hogy Perdingas csapatainak megtámadás előtt olly parancsot adott, miszerént ezek senkinek se kedvezzenek. Lacy ezredes azon ígéretét, hogy Van Halen tábornok a’ foglyok éltét megkímélendő ha én is hasonlétre kötelezem magamat, el nem fogadhatom, minthogy idegen szolgálatban lévő katona, spanyol generál magaviseletéért nem felelhet.“ Maroto martz. 1-jén tetemes hadcsapattal Durangoba érkezük, hol királyi pompával fogadd őt az egyházi, ’s világi hatóság a’ kapuk előtt. A’ nép és hadsereg nagy része lelkesüléssel látszik Marotohoz ragaszkodni, ’s azon édes reményei kecsegteti magát, hogy a’ béke már nincsen távul, ’s hogy Maroto minden törekvése annak minél előbbi megszerzésire fog czélzani. Az ostromzárt állapotot Bilbao vidékin, ’s több más helyen, vagy végkép megszűnteté, vagy legalább módositá Maroto ’s ez szinte tetemesül emeli népszerűségét, noha a’ trónkövetelőt majd egészen homályba borítja. Francziaország. Márt. 7-kén este a’ commerce szerént a’ szövetkezés összesen 250 követet nyert vala, a’ ministerség pedig csak 200, hat választást még nem lehete tudni. A’ Temps 49-re teszi a’ szövetkezés többségit, a’jour des Debats pedig csak négyre, noha már számos követ nyilvánosan jelenté, hogy a’ szövetkezés mellett fog szavazni, holott az említett kormánylap hívei közé számná őket. A’ Temps hiteles kútfőből azt állítja, hogy a’ministerek beadák lemondásokat, ’s a’ mártz. 9-ki Moniteur hivataloson közli e’ lemondásokat. Soult pedig a’ királyhoz hivatott meg, ki 9-kén délben meg is jelent. Dupin is ministerségre van kijeletve, mert a’ kamra elnökséget többé nem igen nyerendi el. Most hihetőleg jog minister leend, ’s aztán kanczellár, melly utóbbi hivatalt már rég óhajtja elnyerni. Most keresi Dupin azon ministerséget, mellyel Olly gyakran utasita el magától. Egyébiránt azon vélemény tetemes viszhangra talál, hogy a’ ministeri személyek változása által bajosan fog kormány rendszer változtatni. Párisi márcz. 9-ki hírek szerént Lajos Fülöp a‘ ministerség lemondása után azonnal magához hivatásoult tábornagyot, noha irtózott tőle, mivel már a’ kamra feloszlatás előtt is igen büszkén viselé magát. A’ vitéz tábornagy elfogadd ugyan a’ meghivást, de csak más nap jelent meg a’ királynál, még pedig Londoni koronázási hintájában legnagyobb pompával. Ebből méltán következtetni, hogy Soult büszkesége koránt sem hanyatlik. Mint mondják Olly férfiakat ajánlott a’ királynak, kiket ez csak legnagyobb szükség esetén szándékozik elfogadni. Soult terve szerént ugyanis, ő maga ministerelnök fogna lenni, ’s had minister, Thiers kül minister, Guizot, ’s Duchatel pedig a’bel, — és pénzügyi tárczát nyernék el. Azonban már Dupin után is gyors hirnököt külde a’ király, ’s így általános azon vélemény, mi szerént mindenek előtt a’ tábornagyot ki békitni törekszik a’ volt kamra elnökkel. Az egyezkedés mindazáltal nem igen való szinű, mert Dupin rendkívül gyűlöli a’ tábornagyot, ’s általában kérlelhetetlen ellensége a’ katonaságnak, a’ mennyiben az t. i. polgári kormányzatba avatkozik. Soult ellenben a’ polgári szerencse — hőst gyűlöli Dupinben, mint elly férfit, ki róf mellől elszabadulván, durva büszkeséggel tombol szerte mindenütt, noha egyébiránt agyában mégis szolgai elveket táplál. Párisi márcz. 11 -ki tudósítások szerént azon hír is terjedt el, hogy némelly miniszeri tárczák megkettőztetnének, és igy az eddigi hét helyett, most iit neveztetnék ki, és ezen tiz ministerek mellé több ál status-titoknokok rendeltetnének. Ezen nagy számban csak két doctrinártag nyeré meg azon kegyelmet hogy megválasztassák Guizot, és Duchatel u. a. A’ Messager szerint Soult tábornagy 12-kén Thiers úrral hosszasan tanácskozik. A’ ministerium még ma nem fog bizonyosan alakulni, de azt egész alapossággal lehet hinni, hogy a’ jelen ministeri kérdés egy X