Erdélyi Lapok, 1933. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)
1933-01-01 / 1. szám
II. évf. 1. szám. — Vasárnap, 1933. január 1. Erdélyi Lapok Szenvedéseimtől teljesen megszabadultam! Több mint egy évig szenvedtem bal vállizületemben időnként igen heves rheumás fájdalmakban. E fájdalmaktól rövid idő alatt, más eredménytelen kísérletek után, teljesen csak az Önök Togal-ja szabadított meg. (Különösen meglepő volt a Togal-tabletták biztos hatása, s az a körülmény, hogy jól tűrtem. Még napi 9 tablettás adagok sem váltottak ki kellemetlen mellékhatást, [gyomor stb.]) Ezért mindazok részére, kiket ilyen, vagy hasonló fájdalmak kínoznak, a Togal alkalmazása ajánlatos. Puri Norbert, Brassó: A Togal gyors és biztos hatású gyógyszer rheuma, köszvény, idegzsába és hátizomfájdalmak, álmatlanság, spanyolnátha és hüléses betegségek ellen. Togal kiválasztja a húgysavat, baktériumölő, tehát a bajt gyökerében támadja meg. Több mint 6000 orvosi vélemény. Egy kísérlet meggyőzi! Az összes gyógyszertárakban: Lei 52-T. Aláírták a román-magyar kereskedelmi szerződést Bukarest. Saját tud. Tiba volt alminisztertől, akit tudvalevőleg a román—magyar kereskedelmi szerződés megkötésére küldött ki a kormány Budapestre, tegnap érkezett meg az értesítés Bukarestibe a kereskedelmi szerződés előzetes aláírásáról, amiről már hírt adtak a budapesti táviratok. A román kormány intézkedett, hogy a mai nap folyamán történjék meg a jegyzékváltás az egyezmény véglegesítésére. Román hivatalos körök véleménye szerint az egyezmény, — noha lényegében csak meghosszabbítása a régi román—magyar kereskedelmi egyezménynek, — egy sereg új intézkedést is tartalmaz, amelyek alkalmasak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Dr Hlatky Endre lett a magyar rádió igazgatója. Budapestről jelentik: A rádió igazgatósága pénteken ülést tartott, amelynek során a nemrég elhunyt Szőts Ernő igazgató örökébe dr Hlatky Endrét választották meg. Különös érdekessége volt az ölésinek, hogy új műsorigazgatói állást létesítettek, amelyre dr Hlatky Endre volt magyar miniszterelnökségi sajtófőnököt hívták meg, aki a meghívást elfogadta, és működését már meg is kezdte. A meghívás mindenfelé, ahol magyar rádiót hallgatnak, őszinte és igaz örömöt kelt, mert dr Hlatky egyénisége biztosítja a rádió további nívóját. zül a spanyollal tartunk rokonságot. Spanyolországban talán még jobban kedvelik a fokhagymát, mint nálunk. A paprika nem ismeretlen. Csakhogy itt a húsosabb, levesebb spanyol paprikát használják, amelynél azonban a mi rózsapaprikánk ízesebb fűszer. Sokan félnek az olasz koszttól, mert bizonyos előítélet él bennük az olajos ételekkel szemben. Pedig az olasz konyha kitűnő. Előítélet az, hogy az olajnak kellemetlen szaga van. Ellenkezőleg, a friss olaj jóillatú. Aztán meg az olasz nem is főz mindent olajjal, csak azt, amihez az olaj illik. A friss halat például olajban kell sütni, mert úgy jó. De nagyon sok olyan étel van, amelyhez vajat használnak. Mennyi ínyenc falatja van az olasz szakácsművészetnek, a sajt, szalonna és pirított zsemlye közt kisütött madárkától, az „uccelotól“, a legkülönbözőbb krokettig, azt csak az tudja, aki végigkóstolta már egy római rosticeria gazdag műsorát. Az olasz konyha egyik mesterműve a húsleves, amelybe bőven főznek bele szárított tésztát, aztán az egészet felöntik sűrű zöldséglevessel s gazdagon meghintik parmezannal és kész a híres minestra in brodo. Az étkezés gerince mindig a szárított tészta, a pasta asciuta, amelyet vagy forró vajjal leöntve és sajttal meghintve élveznek, vagy paradicsomos, olajos lében úszó húsvagdalékkal öntenek le. Gyakran tengeri csigákat használnak fel a húsvagdalék elkészítésére. Különösen a híres bolognai konyha tűnik ki ezeknek a paradicsomos húsvagdalékoknak, sugonak elkészítésében. Az olasz cukrászat a fagylaltok készítésének mestere. Az északi konyhák kevésbé változatosak és nem is olyan ízletesek. Angliában általában egyszerűen étkeznek, ami annál meglepőbb, mert a XIV. században nem mentek ritkaságszámba a negyven-ötven fogásos opulens lakomák. Jellegzetessége az angol konyhának a hirtelen sütött, belül még csaknem véres hús s a puddingok különböző fajtája. A zöldfőzelékeket egyszerűen sós vízben főzik meg. Ez az angol főzelék nem hizlal, de viszont nem is túlságosan ízes. A skandináv népeknél az étkezéseknél a bőséges hors'oeuvre viszi a főszerepet, amely leginkább tökéletesen készített változatos halkonzervből áll. Húst keveset esznek. Zöldség, főzelék alig van. Az alkoholfogyasztás igen élénk. Főleg a forró alkoholos italokat, puncsokat, grogokat kedvelik. A lengyeleknél viszont nagyobb és régi kultusza van a konyhának. A XVI. és XVII. század folyamán, mikor az érintkezés Lengyelországgal sűrű volt, az erdélyi magyar konyha is sokat átvett a lengyel szakácsművészettől. A lengyeleknél az étkezést az úgynevezett zokuszka vezeti be, amelyet zokuszki néven az oroszok is átvettek. Aféle hideg büffé ez, a hideg előételek, halak, húsok, szárnyasok, kolbászkák, sós tészták, sajtok százféle változatával megrakott asztal, amelyen jelentékeny szerepe van a kaviárnak. Ebből igen bőven esznek s még bővebben isznak közben nehéz pálinkákat. Elmaradhatatlan bevezetője minden étkezésnek a leves. Egyébként a lengyel konyha fő jellegzetessége az édesség. Még a halakat is édes, mazsolás töltelékkel készítik. Húsokat édes mártásokkal tálalnak. A tészták is túlédesítettek. Főétel a liba, amelynek elkészítése igen változatos. Amint ebből is látható, a zsidó konyha is jellegzetesen lengyel eredetű. A német konyhák közül csak a bécsi igazán ízletes. A francia konyha után talán a legfinomabb Európában. Eklesztikusan átvette mindazt, ami kellemes és bevált volt a különböző konyhákban. A német konyha egyébként nem nagyon ízletes, különlegessége sem igen van. Ha csak a szarvasgombás braunchweigi májas hurkákat s a híres bajor húsosgombócokat nem számítjuk. Vannak hát népek, amelyek igen jól esznek. Van, amelyeknél nem annyira az ételek ízessége fontos, mint inkább a mennyisége. Mi, magyarok szeretjük az ízes ételt, de azt se vetjük meg, ha bőven van belőle. Általában a déli vidékek lakói kevesebbet esznek, mint az északi népek. Ahol hideg van, ott jobban kell főzni. Viszont vannak északi vidékek, ahol a szegénység akadálya a bő étkezésnek. Legtöbbet és legbővebben esznek a hollandok és az angolok, akiknél a souper is be van vezetve. Az olaszok az angolokat az öt étkezés népének nevezik, ily popolo dei cinque pasti. Sajnos, a mai idők szűk viszonyai nem kedveznek a szakácsművészetnek. De viszont most új nagy feladat előtt állnak a konyha mesterei s ez a főzés racionalizálása. Olcsón, gazdaságosan és ízesen főzni, ez ma a szakácsművészet európai programja. K. M. S Mit kellett Romániának Olaszországtól? Madgearu mosakodik. Olaszország elsimítóánatt tekinti a konfliktust Bukarest. Saját tud. Madgeariu válaszolva az Universulban ellene intézett támadásokra, tegnap a sajtó számára tett nyilatkozatában részletezi a „szégyenletes“ olasz kölcsön feltételeit, különösen az olasz gyáripar javára tett rendeléseket, így a kölcsönszerződés szerint Romániának rendelnie kellett 50.000 Manlicher fegyvert, 3000 gyorstüzelő fegyvert, 12 millió töltényt, összesen 36.047.350 lej értékben, amihez még 132.201.000 lej hitel járul, szállítási költségek, biztosítás, alkatrészek helyettesítése, stb. fejében. Továbbá 42 személyszállító vagon 25,101.70 lei értékben, hadihajók, egy tengeralatti, két torpedónaszád, kereken 655.000.000 lei értékben. Ehhez a hadihajók felszerelésére, szállítás, átvétel stb. költségeire összesen 237.130.000 lej volt előirányozva. Végül kifejti Madgeariu, hogy a 200 millió olasz lírás, illetve 1.800.000.000 lejes olasz kölcsönből egymilliárd 600.000.000 lei jelenti az áru ellenértékét, és csak 10 százalék a valóságos kölcsönt, készpénzben, aminek egészében lennie kellett volna. A lapokban továbbra is változatlan heves,séggel folyik a Madgeariu ellenes sajtóhadjárat és az ellenzéki lapok leszögezik, hogy Madgeariu-nak mosakodó nyilatkozata nem volt elegendő Olaszország kiengeszteléséhez Ezzel szemben a kormányt támadó lapok arra mutatnak rá, hogy Olaszország elsímítottnak tekinti a konfliktust. Erre biztos jel a clearing tárgyalások újrafelvétele, s hogy Mussolinitól tegnap távirat érkezett Bukarestbe, amely szerint az olasz kormányelnök örömmel várja Gusti miiniszter érkezését a román iskola felavatásának ünnepére. A felavató ünnepség a Duce jelenlétében fog lezajlani január 10-én, tehát csak egy nappal később az eredetileg megállapított időpontnál, amiből nyilvánvaló, hogy az elhalasztása csak a Madgeariu beszéde miatt bekövetkezett feszültségnek tudható be. A hadügyminiszter és a csendőrségi inspektor feltűnést keltő újesztendei napiparancsai Bukarest. Saját tud. A hadügyminiszter újév alkalmával napiparancsot intézett a hadsereghez, amelyben az újévi jókívánságok mellett a múlt év kiállott és a jövendőben még várható súlyos nehézségeinek hősies elviselésére buzdítja a hadsereget. — A munka és a fegyelem, amiről tanúságot tettetek, — mondja a napiparancs, — átsegített titeket az erősen érezhető anyagi hiány súlyos esztendején. Nem kételkedem, hogy kellő megértéssel azok iránt a nehézségek iránt, amelyekkel az ország küzd, a jövendőben is a kötelességteljesítés és bizalom magaslatán fogtok állani, amint azt elvárja tőletek a király és a haza. Ehhez hasonló hangon intéz a csendőrséghez is újévi buzdítást Dimitrescu Constantin, a csendőrség vezérinspektora. — Le tudtátok küzdeni, — mondja január elsejei napiparancsa, — a szolgálatotokka járó rendkívüli nehézségeket, azon súlyos anyagi nélkülözések ellenére is, amelyeket minden igyekezetem dacára sem tudtam elhárítani. Meg vagyok győződve, hogy ugyani ezzel az erkölcsi és fizikai erővel, s ugyanezzel a hazaszeretettel fogjátok teljesíteni kötelességeteket a jövőben is. Kávéházaiban, vendéglőkben mindenütt kérje az „Erdélyi Lapok‘‘-at.