Erdélyi Lapok, 1933. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)

1933-03-12 / 58. szám

II. évf. 58. sz. — Vasárnap, 1933. március 12. Erdélyi Lapok________________________________________________ Csodás eredmények Togal-lal fejidegzsába és hűléses betegségek eseteiben ! Egy ismerősöm figyelmeztetésére megkíséreltem a Togal-tablettákat és azóta fejidegzsába (migrén) és meg­hűléses betegségeknél csodás eredmény­nyel használom. Amióta ezt az értékes készítményt ismerem, házi gyógyszer­­táramban állandóan kéznél tartom, Bonfert Ella, Cluj. A Togal gyors és biztos hatású gyógyszer rheuma, kösz­­vény, idegzsába és hátizomfájdalmak, álmatlanság, spanyol­­nátha és hüléses betegségek ellen. Togal kiválasztja a húgy­­savat, baktériumölő, tehát a bajt gyökerében támadja meg. Több mint 6000 orvosi vélemény! Egy kísérlet meg­győzi! Az összes gyógyszertárakban. Lei 52-t. J­ugoszláviában a szenátus is jóváhagyta az új kisantantszerződést A szerb külügyminiszter állítja,­­ hogy nincs titkos katonai szerződés Belgrádiból jelentik. A skupstina után pénteken délután a szenátus is elfogadta és ál­lanatörvénnyé emelte a kisantant-szerződést. Az ünnepélyes aktusnál jelen voltak a kor­mány tagjai, a kisantant-államok és Lengyelor­szág, valamint Franciaország követei. Jeflics külügyminiszter beszédében han­goztatta, hogy a közzétett szerződésen kívül nincsen titkos katonai egyemény és hangoz­tatta a kisantant-államok békés szándékát. Hat százalékos rövidlejáratú kölcsönöket ad a magyar pénzügy­miniszter a gazdáknak Budapestről jelentik. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a gazdaérdekeltségek vezetői útján ideiglenesen 25 millió pengő dollárhitelt bocsát a gazdák rendelkezésére. A rövidlejá­­ratú kölcsön kamatterheinek mérséklését úgy oldják meg, hogy maximálisan valószínűleg 6 százalékban fogják megállapítani a rövidlejá­­ratú kölcsönök után szedhető kamatlábat. ZÜRICHI ZÁRLAT: Párizs 20.371/1, Lon­don 17.95, Newyork 504.31V2, Bruxelles 72.40, Milánó 26.37V2, Madrid 43.80, Amsterdam 208.10, Berlin 122.75, Wien 72.91 (58.00), Szófia 370, Prága 15.33*/,, Varsó 58.00, Belgrád 700, Bukarest 308. Peti lábujjhegyen ismét besurrant édesanyjá­hoz. Még mindig aludt. Mikor visszajött a konyhába, szó nélkül bedobálta a meghámo­zott burgonyákat a fazékba. Sót hintett utána. Furcsa, zümmögő dallamot muzsikált a föl­szálló gőz a remegő fedőn: a szegény embe­rek szomorú szimfóniája ez. Azoké, akiknek ritkán van mit főzni, de még ritkábban, vagy talán soha sincs mit sütni... Tizenkét órakor Peti széket tolt elém és nekem enni kellett velük. Nem is volt olyan rossz a sós, főtt­ krumpli... A gyerekek közben még mindig befelé sandítottak a másik szobába, a születésnapi kalács felé. Hiszen olyan ritka vendég az ő Asztalukon! Máskülönben rendesen viselked­tek, mintha az anyjuk mellettük lenne. Peti ivés közben is minduntalan felfigyelt, befelé hallgatózott. Ebéd után elkom­orodott. Fel s alá kezdett járkálni a konyhában. Várjon nem fog hara­gudni édesanyja, amiért nem költötte fel s miatta most elmulasztotta sok munkáját­? Végre is elhatározta, hogy felkölti édesany­ját. Hallatszott, amint benyitott a szobába. Az ajtó ijedten felsírt. Sokáig maradt az anyja ágyánál. Nagyon sokáig. És nézte, nézte. A gyerekek közben a kalácshoz lopakodtak s ágaskodva szaglász­ták. Azután jött Peti. Tántorogva, falhoz támaszkodva, hogy el ne essék. Az édesanyja nélkül... Csúf, szep­lős feje halálsápad­tan lógott vékony nyakán, mint valami különálló tárgy, mintha nemi is tartoznék őhozzá. — Mé .. ég .. al., szik... Nehezen, fuldokolva szakadtak fel torká­ból a hangok, mintha valahonnan, a föld mé­lyéből jönnének. Halálos csend volt. Odalépett az asztalhoz. Vállain görcsös rángás vonaglott át, mialatt fölszelte s szét­osztotta az ujjongó gyerekeknek az ünnepi kalácsot. De nem sírt. — Egyelőre nincs időm többé iskolába menni — mondotta búcsúzáskor. Mosolygott. Ijesztően. Szívszaggatóan. Most... most... öregebb... vagyok, mint te!... Hazarohantam Sikoltva ugrottam édesanyám nyakába. — Anyuskám! Édes, drága anyu­kám! —■ Hála Istennek, ő még élt. Csodálkozva nézett rám. — Peti anyukája meghalt! — Hangomat elfojtotta a sírás. — Meg.. halt!... meghalt!... Édesanyám vigasztalva, csitltgatva ma­gához ölelt. Könnyeim patakokban ömlöttek végig arcomon. — És... Peti... nem ... sírt­ — nyöszö­rögtem. — Nem sírt?... Persze, te ezt még nem érted, kicsi fiam. Még szorosabban ölelt magához és együtt zokogott velem. Aztán elment Petihez. Aki nem sírt... Óriási földrengés pusztított Kaliforniában Rombadőltek a luxusfü­rdők, más hatalmas épületek és több iskola. Eddig száz halott van.­­ Eltűnt Roosevelt elnök felesége is Los Angelesből jelentik. Pénteken este Californiában katasztrófába földrengés pusztí­tott, különösen Long Beatch fürdőhelyen. Az első jelentések 50, az újabbak már 100 ha­lottról és kétezer sebesültről számolnak be. Santa Barbarától egészen San Diegoig óriási pusztulás mindenfelé. A long-beatchi föld­rengés a várost és a fürdőhelyet, amely a ca­li­forniai előkelőségek és a hollywoodi film­világ luxusfürdője, teljesen romba döntötte. A kereskedelmi kamara épülete és több hatal­mas áruház összeomlott. A földrengés a villamosműveket is tönk­retette s a városra és fürdőre fekete éjszaka borúit. Hír szerint a fürdőhely közelében lévő olajmezők kigyúltak. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, részvéttávíratot küldött California kormány­zójának és felajánlotta az USA segítségét. A földlökések helybeli időszámítás szerint 17 óra 50 perckor kezdődtek és több, mint két óra hosszig tartottak. Nyomában több he­lyen tűz ütött ki. A technikai főiskola épülete lángokban áll. Hír szerint egyik gimnázium romjai alatt nagyszámban feküsznek a halot­tak. Legújabban érkezett los­ angelesi jelentés szerint a földrengés halottainak száma 121-re, a sebesülteké 4150-re emelkedett. Valamennyi kórház megtelt sebesültek­kel. Tízezer haditengerész dolgozik a romok eltakarításán. Californiában a katasztrófa miatt rendkívül államtanácsot tartottak. A je­lentés szerint Roosevelt felesége is a fürdő­helyen tartózkodik és Rooseveltnek még nem sikerült telefonösszeköttetést kapnia vele. At­tól tartanak, hogy őt is szerencsétlenség érte. . 3 Lesz-e francia-angol antant a németek ellen? — Izgalmas küzdelem a diplomáciai tárgyalásokon — Berlinből jelentik. Párizsi és londoni lapjelentések szerint Anglia és Francia­­ország minisztereinek pénteki tanácsko­zásai során a francia külügyminiszter szóvátette az állítólagos keeli megszál­lást és a nemzeti szocialista rohamoszta­goknak a rendőrségbe való beosztását is. Berlinben azt állítják, hogy a keeli ügy­ről semmit sem tudnak. Csak a francia fantázia szüleményének tartják azt, akik ezzel akartak hatni Angliára, hogy meg­teremtsék az angol—francia antantot. Franciaország mindkét kérdést a béke­­szerződés megsértésének tekinti. Egyelő­re nem lehet tudni, hogy Anglia miként reagál az ügyre, de annyi bizonyos, hogy mindkét kérdés a genfi tárgyalások kö­zéppontjában fog állani. Párizsból jelentik. A francia sajtó­nak az az általános benyomása, hogy a pénteki angol—francia tanácskozás ne­gatív eredménnyel végződött. Pertinax szerint egyetlen eredménye a tanácskozásnak, hogy az öthatalmi konferencia nem jön létre és így Fran­ciaországnak nem lesz alkalma, hogy Lengyelországot és a kisantantot el­árulja. A Daily Express szerint az angol­­francia antant nem állt helyre. Az angol miniszterek különben hajlandók valame­lyes tiltakozásra Hitler cselekedetei ellen. A Morning Post szerint az angolok osztják Franciaország véleményét, de egyetértés csak abból a szempontból van a két ország között, hogy békepolitikát kell csinálni, de eszközök tekintetében ellentétesek a vélemények. A parlament ülésszakát meghosszabbították Bukarest. Saját tud. Titulescu pénteken számos megbeszélést folytatott politikai vezető­emberekkel, köztük Ducával, Argetoianuval, Mirlóval és Vajdával. Ismételten tárgyalt a jugoszláv követtel is. Ezek a megbeszélései megakadályozták abban a külügyminisztert, hogy a kamara külügyi bizottságában meg­jelenjék és ismertető beszédet mondjon s így az bizonytalan időre maradt. Elutazását is el­halasztotta. A parlamenti ülésszakot április 8-ig, virágvasárnapjáig hosszabbítja meg a kormány. Az erre vonatkozó királyi dekrétu­mot a kamara és a szenátus ma délutáni ülé­sén olvassák fel. FILSIPALACE MŰSORA: isék­szi Vasárnap, hétfő tv eov dobbanás Lilian Hor­t­y, Hab­any Tibor. Keddtől kezdve : A konzul bűne Félix Bressart, Petrovich Szveti­zlav, Gretl Theimer.

Next