Erdélyi Lapok, 1933. április-június (2. évfolyam, 74-143. szám)
1933-04-01 / 74. szám
fok és a „klub“ között, amelyről most van Szó lényeges a különbség. Az a négyes tanács, amelyik a békeszerződéseket diktálta a legyőzöttebnek, abba a végzetes hibáiba esett, hogy olyanoknak is diktált, akikről előrelátható volt, hogy a diktátumot aligha fogják sokáig betartani. Például a nyolcvan milliós német népnek, amelyet földrajzi helyzete, gazdasági ereje s tulajdonságai nagyhatalommá tesznek akkor, ja, ha katonai vereséget szenved. Aminthogy Franciaország nagyhatalom maradt Sedan és Oroszország Breszt-Litovszk után is. Ez a tervbe vett új négyesta méog valamivel jobb, mert helyet kapndnak benne mindazok a népek, amelyek ma Európában tényleges és igazi szuverenitást jelentenek. Megegyezéseik tehát azoknak az államoknak a megegyezéseit jelentenék, amelyek számbeli, gazdasági és politikai erejüknél fogva valóban uraik önmaguknak s ennek az önállóságinak a hatalmával tényleges döntő tényezői az európai rendnek. Abban a pillanatban pedig, amikor a győztes és legyőzött nagyhatalmak összeülnének és hozzáfognának ahhoz, hogy a versailles-i hibákat egymás között elintézzék, — a kisállamok számára lényegesen megváltozik a helyzet. Ahelyett, hogy Párizsiba ideg Genfbe szaladgálnának s felvételüket követelik a négyestanácsba, ami a terv lényegének mond ellent s teljesen reménytelen, — sokkal okosabb lesz, ha ők maguk is sürgősen összeülnek s hasonlóképpen hozzáfognak egymás között a régi hibák kiegyenlítéséhez és egyensúlyi helyzetük megteremtéséhez. Abban a pillanatban ugyanis, ha Németország részvételével valóban megalakul a „klub“, nyilvánvaló, hogy a győztesek és legyőzöttek rangfokozati helyébe a kis halak és nagy halak ősi kategóriái lépnek. A dunai konföderáció pedig hirtelen óriási aktualitást kap. Ezúttal igen komoly aktualitást. Mert a négyhatalmi klub megalakításának pillanatában egészen nyilvánvalóan felvetődik a kérdés. Nem okosabb-e a dunai népeknek az egymásközti igazi és komoly kiegyenlítődést maguknak megteremteni s annak gyümölcsét — a gazdasági és politikai szövetség lehetőségét s e ezzel a hajdani monarchia nagyhatalmi helyzetét — maguiknak biztosítani, mint ezt a kiegyenlítődést a nagyhatalmak zsoldjában, mint drágán megszolgálandó ajándékot vagy keserves verést elszenvedni • - ■? Medgyesi Székely Ferenc írta: Juhász Kálmán Ismeretlen név a püspökök sorozatában. És mégis nem vitatható el viselőjétől, hogy püspök volt, mert az e kérdés elbírálására leghívatottabb tényező, maga a császárkirály, Ferdinand, püspöknek címezd. Medgyesi Székely Ferenc Medgyesről származott és innen vette előnevét. Egyházi pályára lépvén, alapos kiképeztetésben részesült. Tanulmányai elvégzése után, szülőföldje közelében, Szász-Muzsnán lelkipásztorkodott. Csakhamar a gyulafehérvári káptalan tagja lett.Mint káptalani helynök, éveken át kormányozta a Statiler János halála óta üresedésben lévő erdélyi püspökséget. A papság és a hívek annyira ragaszkodtak személyéhez, hogy 1551-ben a királyhoz folyamodtak, nevezze ki püspökükké. Ezt az erdélyi „három nemzet“tel egyidőben Fráter György is kérelmezte. A király megígérte, hogy a püspöki szék betöltésekor figyelemmel lesz óhajukra. A kinevezés azonban még Fráter György halála után másfél évig késett, mert a püspökség egyelőre betöltetlenül maradt. Ferdinánd még Fráter György életében meghagyta hadvezérének, Castaldónak, hogy az erdélyi püspökség jövedelmeit erődítések fenntartására fordítsa „mindaddig, míg az méltó és alkalmas férfiúval be nem töltetik“. Fráter György meggyilkoltatása után a váradi és a Csanádi püspökségek is üresedésben maradtak. A Csanádiról azt jelentik Ferdinándnak, hogy „a váradi püspökséghez van csatolva.“ A váradi székeskáptalan az új püspök kineveztetéséig, Fráter György vikáriusát, Ilosvay Ferenc nagyprépostot választotta káptalani helynöknek, a király azonban püspök helyett főispánt nevezett ki, Varkocs Tamást, aki legott átvette a várat és a püspöki javadalmat. Ferdinánd a három püspökséget kétségkívül Casteldó javaslatára hagyta üresedésben, mert ez szívesebben látott a püspöki várakban alárendelt kapitányokat, mint független egyházfejedelmeket. Castaldónak Erdélyből való visszahívása után a király nem késlekedett többé a püspöki székek betöltésével. Beváltotta ígéretét: kinevezte Medgyesit. azonban nem erdélyi püspökké. Az erdélyi püspök kinevezésénél tekintetbe vette a háborús állapotokat, amelyek a püspöktől inkább katonai ismereteket, hadvezéri tehetséget és harci kedvet kívántak meg, hogy a hirtelen változott helyzetet tüstént felismerhesse, helyesen megítélhesse és a szükséges intézkedéseket tétovázás nélkül megtehesse. Medgyesi a lelkipásztorkodásnak élt. Hadviseléshez nem volt hajlama. Hiányával volt a hadi ismereteknek. Ezért a király Erdélybe nem őt, hanem Bornemissza Pál veszprémi püspöke-t küldte, akinek viszont kedvére volt a hadakozás és e célra áldozatokat is hozott, ő maga írja Nádasdy Tamásnak, hogy háromoszázötvan jó lovassal és kétszáz gyalogossal rendelkezik, akiket a saját költségén tart. „Csodálják is az emberek — írja — mily sok költségem vagyon. Székelyvására mellett a pártolok zászlót bontottak a király ellen. Én a vajdákkal a csatarendben álltam. És a nagyszerű zászló megeresztvén, a dobok és trombiták harsogtak... De még énnekem sincsen egyéb lovam azoknál, az kiken Zalából ide jöttem ez tündérországba". Medgyesit a király, Bornemisszával egyidőben, kinevezte Csanádi püspökké. Röviddel azután felszólította, hogy az erdélyi püspökséget adja át Bornemisszának, aminek Medgyesi eleget tett. Előrelátható volt, hogy a török nem fogja megengedni Medgyesinek főpapi joghatósága közvetlen gyakorlását. Hisz attól kellett tartania, hogy a Habsburg-királytól kinevezett püspök annak politikáját fogja elősegíteni. Főpásztori működése tehát nemcsak az izlám vallás rovására, hanem a szultán világi hatalmának gyöngülésével, a Habsburgok uralmának gyarapítására is fog irányulni. Ezenfelül a püspök, mint országnagy, a törvényhozás tagja is volt, amely minősége miatt sem székelhetett török hódoltsági területen. Medgyesi tehát kénytelen volt Gyulafehérváron maradni és beérni az ottani káptalani prépostsággal, amelyet püspöki címe mellett továbbra is betöltött. Ez kapóra jött az erdélyi püspöknek, aki többnyire Gyalu várában lakott és katonai ügyekkel foglalkozott. Az egyházmegye kormányzását továbbra is Medgyesi kezében hagyta, akit vikáriusának kért fel, így részben mégis teljesült az erdélyiek óhaja: ha nem is lett püspökük, mint püspökhelyettes közöttük maradt. Bornemisszát a helyzet veszélyessége csak- Erdélyi Lapok II. évf., 74. sz. — Szombat, 1933. április 1. A nagyváradi diákság nagygyűlésen és tüntető menettel követelte a jogakadémia fenntartását — A kiörmenetből kizárták a zsidó diákokat — Jelentettük tegnap, hogy a közoktatásügyi minisztérium költségvetési bizottsága elhatározta, hogy megszünteti a nagyváradi jogakadémiát s a költségvetésből már április elsejétől kezdve törölték is a fenntartására felvett összegeket. A megszüntetésről szóló törvényjavaslatot a napokban terjesztik a parlament elé. A rendelet nagy izgalmat keltett úgy a tanári kar, mint a diákság körében. A diákság csütörtök délután 3 órakor összegyűlt a jogakadémián. A gyűlést Terentiu Nanu diákelnök nyitotta meg és kérte a megjelenteket, hogy vegyenek részt a tüntető felvonuláson, amellyel kifejezésre juttatják és a polgárság támogatását kérik az ő jogos kívánságukhoz: a nagyváradi jogi fakultás viszszaállításához. Bozenteanu Joan harmadéves jogász kéri a gyűlést, hogy mondják ki a zsidó diákok kizárását a tüntetésből. A zsidó diákok eddig sem vettek részt — mondja Bozenteanu — a mi mozgalmainkban, nincs szükség most sem az ő témaigazukra. A jogakadémia visszaállításának követelése mellett egyszerre a numerus clausus bevezetését is kérni kell. Hangsúlyozta, hogy nemzeti érdek az akadémia fenntartása. Végezetül kéri a zsidó diákok eltávolítását a gyűlésről. Az indítványt nyílt szavazás alá bocsátották s mivel a zsidók mellett egyetlen diák sem szavazott, azok kénytelenek voltak a termet elhagyni. Gyűlés után a mintegy 200 főből álló diákság a királyszoborhoz vonult a főutcán keresztül, mindenütt kiabálva és tüntetve a meggondolatlan rendelet ellen. A királyszobortól a Bémer-térre és a prefektúra elé vonultak. Mindhárom helyen a diákság egy-egy képviselője tartott beszédet. Utána teljes rendben visszatértek az akadémia épületeibe, ahonnan a „Gaudeamus“ aléneklése után szétoszlottak.. . Császárpárti államcsíny előjele Ausztriában A kormány cáfolja az államcsíny fakéit — Bécsből jelentik. A csütörtök esti bécsi lapok arról írnak, hogy a kormány kebelében nézeteltérések támadtak, amelyeket a Heimwehr vezetőinek a szélsőséges kívánalmai idéztek elő. E kívánságok állítólag a mai köztársasági helyzet átalakítására is igényt emelnek s adig is, míg a császári ház visszaállítható lesz, a császár nevében kormányzó államfőt akarnak. A helyzet tisztázása végett és különösen a Heimwehr igényei...ők a mérséklése érdekében tárgyalások indultak meg az illetékes tényezőkkel. A tárgyalásokban Miklas köztársasági elnök is állandóan résztvesz. Berlini közlések nyomán újabban az a hír terjedt el Bécsben is, hogy Ausztriában császárpárti államcsíny készül. Bécsi hivatalos körök azonban valótlannak mondják ezt a híresztelést. Kétszázmillió schilling erejéig megkezdik a Credit Anstalt külföldi adósságai rendezését Bécsből jelentik. A csütörtökön megtartott minisztertanács döntő lépésre határozta el magát a Credit Anstalt külföldi tartozásainak rendezése érdekében. A kormány hajlandónak mutatkozik, hogy azonnal életbe léptesse a külföldi hitelezőkkel kötött megállapodásnak azt a rendelkezését, hogy 210 millió schilling erejéig megkezdik a külföldi hitelezők követelésének törlesztését, azzal a feltétellel, hogy a hitelezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a Gredit- Anstalt végrehajtóbizottságának elnökéül osztrák embert nevezzenek ki. Magyarok? ^A.vas®a*0^..i* terjesszétek apót az legőszintébb magyar népi Erdélyi Lapok * 1