Erdélyi Lapok, 1933. április-június (2. évfolyam, 74-143. szám)
1933-04-01 / 74. szám
. évf. 74. sz.Szombat, 1933. április 1. Erdélyi Lapok * (Tudósításunk eleje az első oldalon). Erre ismét fülsiketítő zaj tört ki: — ő ölte meg! — kiáltották a kormánypártiak. — Mire az ellenzékiek: — Ti vagytok a gyilkosok? Leon Lupu mindössze azt mondta, hogy Lica Popescu jelentést írt a hadügyminiszterhez, amelyben védekezik a Skoda-szerződéssel kapcsolatban ellene felhozott vádak ellen s ez a jelentés Seletzki birtokában van. És még ennyit mondott Lupu: „Gyanú van arra, hogy egy tábornok ezt a nagyjelentőségű szerződést a hadügyminisztérium technikai osztályának megkérdezése nélkül kötötte meg“. A kormánypártiak közbekiáltották erre: — Ez elég! Most gyáván meg akarnak futni a felelősség válalása elől? Leon: Bárhogy is igyekeznek önök, nem fog sikerülni ennek az ügynek az elleplezése. Hiába igyekeznek egy halott leveleivel félrevezetni a közvéleményt! Mi nem fogjuk be addig a szánkat, amíg teljes világosság nem derül erre az ügyre! Bukarestben temetik az öngyilkos tábornokot , Sica Popescu tábornokot, kívánságához képest, Bukarestben fogják eltemetni. Tegnap estig lakásán volt kiterítve. Állandóan rengeteg tisztelője látogatja a halottas házat és az ország minden részéből érkeznek részvéttáviratok. A hatóságok vizsgálatot indítottak az öngyilkosság körülményeinek felderítésére és újabb adatok szerint, midőn Sica Popescu Bukarestben járt, nem tudott beszélni Samsonovicival, mert a hadügyminiszter nem akarta fogadni. Ez keserítette el annyira, hogy elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Egyes lapok szerint Lica Popescu nagy memorandumot készített, amely most Presan marsall birtokában van s amely pontosan leírja a Skoda-szerződés megkötésének körülményeit. A Dimineata krajovai tudósítása szerint ilyen emlékirat nem is létezik. Lica Popescut, mialatt búcsúleveleit írta, minduntalan íráson érte a felesége, akinek a halálra készülő ember a memorandum meséjével akarta a figyelmét elterelni. A szenátusban ma délután fognak elhangzani az interpellációk, amelyek során valószínűleg Presan marsall is felszólal. Amza tábornok minősítési lapja A lapok Sica Popescu halálával kapcsolatban közlik a búcsúlevélben szereplő Amza tábornok minősítési lapját, amelyet Mardarescu volt hadügyminiszter készített s amely szintén ott található a Seletzkitől elkobozott okiratok között. Ez rendkívül kedvezőtlen színben tünteti fel Amzát. Elfogult, önző, rosszindulatú, zsarnok, erőszakos, alantasaival szemben kíméletlen, feletteseivel szemben tekintélyt el nem ismerő, visszaélésekre hajlamos, birtokán folyton katonákat dolgoztat, fölösleges és költséges rendeléseket tett, azért nem tűrhető meg nagy egységek élén. A lapok hozzáfűzik ehhez, hogy íme, a Seletzkinél talált okmányok súlyos vádakat tartalmaznak egy aktív hadseregfelügyelővel szembeni Eggyel több ok arra, hogy a vizsgálat gyorsan befejezést nyerjen és kitudódjék, hogy kik a bűnösök s végleg elháruljon a gyanú az ártatlanokról. Ufe aha, HOPROL dtamauturv amaMtáAaKf ■f.cböEr. KOPROL 3 Ms ■10. cOx£r. tOPROL IrMs hamar kiábrándította. „Itt vagyok — írja Nádasdynak — a te tündérországodban, nappali és éjjeli gondoktól elnyomva. Ó, bár ide ne utalt volna a végzet. Megelégedtem volna én a veszprémi püspökséggel is.“ Az ellenséges haderőktől mindinkább szorongatva, reménytvesztetten, közeli veszte aggasztotta. „Itt meg kell halnom a hazáért, vagy a törökök örökös fogságába jutnom... Az ellenség mindenünnen Iszrülvesz minket.“ Keservét humanista tanulmányaiba fojtotta. Sokszor egy-egy találó szón, vagy kifejezésen érzett öröme, eloszlatta gondjait és enyhülést adott sanyargatott lelkének. „Nem olvasom a te leveleidet anélkül, hogy valami üdüléshez ne jussak. Hiszen a te csinálta szók, amelyeket még Calepinus könyvében sem találhatni meg, nagyon gyönyörködtetnek engem.“ A harcias természeti, tudományt és művészetet kedvelő püspök az egész egyházi élet irányítását Medgyesire bízta, aki csak a püspöki rendhez kötött egyházi szertartásokat nem végezte, mert nem nyerte el pápai megerősítését. A kinevezését követő év (1554) tavaszán Delfino Zakariás bécsi nuncius sürgetésére megindult az eljárás a pápai megerősítések kieszközlésére, mire a Ferdinándtól kinevezett valamennyi főpap, az esztergomi érsek, az egri, erdélyi, győri, knini, pécsi, skópiai, váci, váradi és veszprémi püspökök nemsokára elnyerték a konfirmációt. Medgyesi Székely Ferenc hamvai ekkor már a kolozsmonostori egyház főoltára alatt nyugodtak. Rokonszenves egyéniségével széles körben lelkes barátokat szerzett magának. Hívei ügyes-bajos dolgaikban hozzá fordultak, mert atyailag gondjukat viselte. Emellett kiváló műveltségével kitűnt kortársai közül. Feddhetetlen papi életet élt, kristálytiszta jellemét gáncs nem érhette. Megalkuvást nem ismerő, szigorú egyházi felfogásával körömszakadtáig védte egyháza jogait. Hévvel tiltakozott az ellen, hogy a főurak Statileo elhunyta után a püspöki palotát és a püspöki jószágokat Izabella királynénak felajánlották. Bátran szembeszállt mindama áramlatokkal, amelyek ama forrongó korban az egyház hagyományos fegyelmének lazításával óhajtották az egyháztól elszakadtakat visszatéríteni. Miután Ferdinánd király, követei útján, ily célzattal engedményeket óhajtott a trienti zsinaton kivívni, Medgyesi elhatározta, hogy személyesen megkísérli az uralkodót szándékától eltéríteni. Épp ily engesztelhetetlenül küzdött a protestánsok ellen. Fráter György halála után a reformáció hirdetői fokozottabb hévvel léptek fel támadólag a katolikusok ellen. Kolozsvárról, Vajdahunyadról, Besztercéről, Segesvárról, Nagybányáról elűzték a szerzeteseket. Castaldo meg a protestánsokkal szemben hasonló erőszakoskodásokra vetemedett. A kolozsvári polgárokat megfékezte, a szerzeteseket visszahelyezte, a nagybányaiakat keményen megbüntette. Ez olaj volt a tűzre. Ez atrocitásoknak tulajdonítandó, hogy a reformáció követői rátámadtak Medgyesire Kolossmonostorán és kidWU&fc elején. * * Nogy hazaárulási és kémkedési per főtárgyalását kezdték meg Temesváron — A vádlottak között van egy kapitány is — Temesvár. Saját tud. A hadbíróság nagy kémkedési pert tárgyalt pénteken délelőtt. A vádlottak Renei Mihály 37 éves kapitány a bánsági 5-ös vadászezredben, Stirmer Gizella, 31 éves temesvári lakos, özv. Penkala Ferencné, született Gerendás Mária 58 éves úriaszszony, Herschdorfer József 52 éves belvárosi szabó. A temesvári térparancsnok, Sombateanu ezredes a hadbíróság elnöke. Magának Renoi Mihálynak 11 védője jelent meg, köztük Renoi bogsani bíró, a vádlott fivére. A dolog ott kezdődött, hogy Seresler Anna feljelentette Penkalánél, hogy titkos leveleket visz Magyarországra. A vád Renoi Mihály százados ellen: kémkedés, vagyis, miután békében követte el, hazaárulás. A vádirat szerint Renoi 1929 óta állt a magyar vezérkar szolgálatában. Mikor a hatóság is tudomást szerzett erről, Rendi, akit már költekezése miatt felfüggesztettek, szabadságot kért, Bukarestbe utazott és a román vezérkar előtt felfedett mindent. Előadása szerint azért követte el tettét, hogy a kémszolgálatba beleélje magát, bizalmat keltsen személye Magyarországon és ezt Románia javára kihasználhassa. Akkor rögtön letartóztatták. A hadbíróság pénteki főtárgyalásán a katonai ügyész zárt tárgyalást kért, amelyen csak katonai személyek lehetnek jelen. A védők nem tiltakoztak ellene, hanem a katonai hallgatóság kizárását is kérték. A bíróság csak a vádirat felolvasása után határozott, ami egy óra hosszáig tartott. Rendi az 5-ös vadászezred információs irodájának volt a főnöke és a hadkiegészülés ügyeit is vezette, így sok fontos irat ment keresztül a kezén. Stirmemé rokonának, Pichl Istvánnak, aki magyar külügyminisztériumi tisztviselő Pesten, levelet küldött, amelyben kémszolgálatra ajánlkozik. Stirmemét a kémiroda két emberével hozták össze, akik speciális papíron vegyi tintával írott választ adtak át és egy kazettát, amelyben hasonló levélpapír - és kölnivizes üvegben vegytinta volt. Az aszszony másodszor 250 dollárt hozott a kapitánynak. A további iratokat már Penkalánéra bízta Renoi, akinek bátyja állami tisztviselő. Ez próbálta nénijét Pencalánét lebeszélni a levélhordozásról, de nem hallgatott rá, hanem továbbította rendeltetési helyükre az iratokat. Később Rendi nem bízta személyekre, hanem a gyorsvonat üléspárnái alá rejtette a másolatokat. A vádirat egy esetet említ, mikor félreértés támadt, mert Budapesten nem vették ki a levelet az ülés alól. Mikor a magyar hatóságok erre rájöttek, a magyar határon feltartóztatták a vonatot, az utasokat leszállították, átkutatták a kocsikat és megtalálták az iratot, amely az első gyalogezred divíziójának akciójáról szólt s ezt Renoi kopirozta le, aki azonban három példányt készített és egyiket Magyarországra küldte. Szolgálataiért eddig 315 ezer lejt kapott. A vádirat felolvasása után a bíróság zárt tárgyalást rendelt el. A tárgyalás folyik. Dr Luput tíz napra kizárták a képviselőházitól Bukarest. Saját tud. A kamara fegyelmi bizottsága 10 napi kizárásra ítélte Luput, aki nem is jelent meg a fegyelmi bizottság előtt. A kizárás oka az, hogy Lupu a Ház legutóbbi ülésén tiszteletlen, volt az elnökkel szemben.