Erdélyi Lapok, 1934. július-szeptember (3. évfolyam, 131-204. szám)
1934-07-01 / 131. szám
III évf., 131. szám. — Vasárnap, 1934. Julius 1. Erdélyi Lapok Az ország legelső Kis Szent Teréztemplomának ünnepélyes fölszentelése Pénteken reggel kilenc órakor óriási tömeg lepte el az oradeai Josia (Ossi) telepi nagy térséget, amelynek közepén ragyogó szépségben áll az új kéttornyú templom. Erdélynek, sőt az egész országnak első Liziói Kis Szent Terézről elnevezett temploma. Pontosan kilenc órakor megjelent Fiedler István sátmár-oradeai megyéspüspök. Molnár Kálmán pápai prelátus, püspöki helynök, dr Pataky Arnold egyetemi tanár, dr Némethy Gyula prelátus-kanonok, dr Scheffler János és dr Nemecsek József teológiai tanárok, Csillag Nándor papnöveldei lelkiigazgató, Zitzmann Ferenc püspöki titkár, dr Lestyán Endre prelátus-plébános, dr Tombory Béla, Josia (össi) telepi plébános, Halász Gyula veneţiai esperes, apát-plébános, címzetes kanonk, Bröszter Lajos apát-plébános, Tóth Kálmán tariani c. esperes-plébános, Singer Dömötör irgalmas-rendi páter, Páter Norbert szalvatoriánus atya, Páter Horváth Sylveszter kapucinus tartományfőnök. Megszólalt az új harang ezüstösen csengő hangja és Fiedler István megyéspüspök lélekemelő, szép beszédét áhitatos lélekkel hallgatta az összesereglett néptömeg. Szentbeszéd után a püspök kíséretével körüljárta a templomot és a falat meghintette szenteltvízzel, miiközben gyönyörű zsoltárokat énekeltek. A templom belsejében is hasonló szertartással történt a templom felszentelése, majd kezdetét vette az ünnepi szentmise, amely alatt három áldozópapot, két alszerpapot és egy szerpapot szentelt fel a püspök. A három újonnan felszentelt áldozópap a szentmise második felét, az úrfelmutatástól kezdve a püspökkel együtt mondotta. A szentmise befejezésével Lizici Kis Szent Teréz ereklyéjét mutatta meg a püspök a népnek, amelyet áhitatos tiszteletben sorban megcsókoltak. Szentmise után a josia (őssi) telepi kultúrházban villásreggelire hívták meg a szentmisén résztvevő egyházi méltóságokat, a vendégpapokat és az újonnan felszenteltek hozzátartozót, vendégeit. A háziasszony szerepét dr Tombory Béla édesanyja töltötte be, aki rendkívüli kedvességével emelte az ünnepi hangulatot. Délután négy órakor a josia (őssi) telepi Mária Kongregáció hölgyei előadást rendeztek a kultúrház nagytermében. A „Szenvedés koronája“ című színdarabot adták elő nagy sikerrel. A főbb szerepekben Kovács Józsefné, Triboli Pálné, Mamenyák Jánosné, Szemedi Imréné, Kovács Magda, László Józsefné, Szemedi Gizella, Tarsoly Ilona és Böske, Kelle István, Székely Irén, Bartos Irén, Bartos Irma, Borsi Margit, Borsi Ilona, Gerlach Ica, Krauser Ilona és Kecskés Józsefné minden dicséretet megérdemelnek, de az énekszámok is nagy sikert arattak. A szép színdarabot vasárnap délután megismétlik a Katolikus Körben. Este kilenc órai kezdettel a Katolikus Kör nagytermében a „Kis Szent Teréz élete“ című színdarabot adták elő a Katolikus Kör ifjúsági szakosztályának rendezésében. Vezető szerepeket játszottak Volnár Teréz, Tóth Laci, Lakatos Ilona, Lakatos Klári, Irinyi Ilona, Volnár Duci, Antal Icu, Lakatos Sándor és Tarsoly István. Va- S Parfömöt helyettesít a Molnár-Moser kölnivíz ,amennyien igen ügyesen játszottak. Ezzel a jól sikerült előadással zárult a jelentőségteljes nap, amelynek emlékét szeretettel őrzi meg mindenki, aki Kis Szent Teréz ünneplésére Szent László városába érkezett. A német kisebbség szónoka elégedetlenségét fejezte ki a költségvetés tárgyalásakor Egymilliárdra számította azt az összeget, amit egyházaiktól és iskoláiktól a köteles államsegély elmaradásával elvontak Bucureşti. Saját tud. Pénteken egész nap folytatódott a képviselőházban a költségvetési vita. Délelőtt Hermann Plattner bírálta a költségvetést a német párt nevében. — Kifogásolnunk kell, — mondotta, — hogy a közterhek nincsenek arányosan elosztva az ország lakosai között. ' ) V ’ ! t ~ 1 1 '! ’i f 'Vi i'’' 1 j J J „ , i h « 4 ■' • ' ! V ? ,................ . , . ! i ‘ i . . k. . . i . ITi rí' í ’i i , í i r. Kérjük a kormányt, hogy különösen a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel, az ország minden polgárára egyenlő mértékben rójjon ki adót, nemzeti hovatartozóságára való tekintet nélkül. Ugyanezt az egyenlő elosztást kérjük az államsegély tekintetében is. Ezután a német jellegű kisebbségi egyházak és iskolák államsegélyéért emelte fel szavát. Elmondta, hogy az arányos segélyezést a kisebbségi egyezmény kötelezően előírja. Eddig 4 és félmilliónyi külön iskolai segélyük volt, ezt is másfélmillióra csökkentették, ázaz nagyobb arányú, mint a költségvetési tételek egyéb csökkentései. — Egymilliárdra rúg az az összeg, — mondotta Plattner, — amire eddig a nemzetközi egyezmények értelmében jogunk lett volna, de amit elvontak iskoláinktól. Ezt az igazságtalanság és barátságtalanság tényének kell tekintenünk, amiért elégedetlenségünket fejezzük ki. Délután Madgearu volt pénzügyminiszter két óra hosszánál továbbtartó beszédben bírálta a költségvetést, amelyben ötmilliárdnyi lappangó deficitre mutatott reá. A folytonos leépítésekkel való fenyegetés demoralizálja a tisztviselőket, — mondotta a volt miniszter. Slavescu pénzügyminiszter szerette volna még pénteken éjjel befejeztetni a költségvetési vitát. Azonban határozatképtelenség miatt este tíz órakor kénytelenek voltak a vitát abbahagyni, s így az még szombaton délelőtt is folytatódott. Magyarország virágai az elesett német diákok emlékszobrán. Dr Szily Kálmán magyar államtitkár (középen cilinderrel) berlini tartózkodása alkalmával koszorút helyezett az elesett német diákok emlékszobrára. Mellette balról Fischer professzor, a berlini egyetem rektora, jobbról Jäger ttnisztari igazgató állanak. (Tudósításunk folytatása az első oldalról) Az ülésen jelen volt szenátorok nyugodtan hallgatták végig ezt az érvelést és láthatóan mindenki meg volt győződve annak igazáról. Teodorescu miniszter és a mellette ülő Constantinescu pénzügyi alminiszter azonban közbeszólásaikkal a Vaitoianu tábornok által képviselt merev álláspontot foglalták el s azért senkinek se volt annyi polgári bátorsága, hogy a páratlan intézkedés ellen szót emeljen. Egyedül Manoilescu volt miniszter merte megtenni ezt. Manoilescu volt miniszter: Amit ez a szakasz előír, az egyenesen abszurdum. — Sajnálom, hogy ezúttal szembe kell fordulnom román szenátortársaim véleményével, — mondotta, — de amit ez a szakasz előír, az egyszerűen abszurdum. Tessék csak elgondolni, honnan indultunk ki ezzel a törvényjavaslattal és hova jutottunk. Munkásokról volt szó eredetileg s most nyelvhasználatról vitatkozunk. Hát ez lehetetlen állapot. Hogy a marosvásárhelyi kis cipész ne írhasson a temesvári gyárosnak s a kolozsvári gyáros a beszarábiai kiskereskedőnek olyan nyelven, amilyen nyelven neki tetszik, az mégis csak igazságtalan követelés. Teodorescu: A törvényben nincs szó a kis cipészekről. Manoilescu: Dehogy nincs. A törvény azt mondja: mindennemű vállalatok. S ebben bennfoglaltatnak a legkisebb iparosok és a legkisebb kereskedők is, akiktől román levelezést nem lehet követelni Különben is az egész intézkedés alkalmas arra, hogy megbénítsa a kereskedelmi forgalmat. A szakaszt mégis megszavazta a szenátus, azzal a módosítással, hogy a belföldi levelezésben románul kötelező minden levelezés.A románul vezetendő üzleti könyveket pedig új formájában felsorolja a munkavédelmi törvény negyedik szakasza. Eszerint románul vezetendők a napló, a főkönyv és a leltár. Abrudbányai Ede képviselő felszólalása: A szövetkezeti könyvvezetés állami ellenőrzésére alkalmazzanak olyan tisztviselőt, aki érti a kisebbségek nyelvét Bucureşti. Saját tud. A szenátusban megszavazott szövetkezeti törvényjavaslatot most tárgyalja a képviselőház bizottsága, ahol Abrudbányai képviseli a magyar álláspontot. A magyarpárti képviselő jogi és gyakorlati indokokra hivatkozva, igyekezett elérni a javaslat ama szakaszának megváltoztatását, amely előírja, hogy a szövetkezetek román nyelven vezessék könyveiket. — Magyar községekben — mondotta, — sokszor nem is igen akad olyan egyén, aki az üzleti könyveket románul vezetni tudná. Románul tudó tisztviselők alkalmazása pedig felemésztené e kis szövetkezetek egész jövedelmei s a költség ügykezelés ellenkezik a szövetkezeti eszmével, amit pedig a javaslat pártolni kíván. — Jogi szempontból pedig elemi s a nemzetközi egyezményekben is gyökerező jog, hogy gazdasági tevékenységében kiki anyanyelvét használhassa. Az állami ellenőrzés megkönnyítése indokából, — mondotta Abrudbányai, — nem lehet megsemmisíteni ezt a nemzetközileg garantált jogot. ^ i i 1 ' / j1 ' ■