Erdélyi Lapok, 1934. július-szeptember (3. évfolyam, 131-204. szám)

1934-07-01 / 131. szám

III évf., 131. szám. — Vasárnap, 1934. Julius 1. Erdélyi Lapok Az ország legelső Kis Szent Teréz­­templomának ünnepélyes fölszentelése Pénteken reggel kilenc órakor óriási tömeg lepte el az oradeai Josia (Ossi) telepi nagy tér­séget, amelynek közepén ragyogó szépségben áll az új kéttornyú templom. Erdélynek, sőt az egész országnak első Liziói Kis Szent Terézről elnevezett temploma. Pontosan kilenc órakor megjelent Fiedler István sátmá­r-oradeai megyéspüspök. Molnár Kálmán pápai prelátus, püspöki helynök, dr Pataky Arnold egyetemi tanár, dr Némethy Gyula prelátus-kanonok, dr Scheffler János és dr Neme­csek József teológiai tanárok, Csillag Nándor papnöveldei lelkiigazgató, Z­i­t­z­m­a­n­n Ferenc püspöki titkár, dr Les­­tyán Endre prelátus-plébános, dr Tombory Béla, Josia (össi) telepi plébános, Halász Gyu­la veneţiai esperes, apát-plébános, címzetes ka­­nonk, B­r­ö­s­z­t­e­r Lajos apát-plébános, Tóth Kálmán tariani c. esperes-plébános, Singer Dömötör irgalmas-rendi páter, Páter Norbert szalvatoriánus atya, Páter Horváth Sylvesz­­ter kapucinus tartományfőnök. Megszólalt az új harang ezüstösen csengő hangja és Fiedler István megyéspüspök lélek­emelő, szép beszédét áhitatos lélekkel hallgatta az összesereglett néptömeg. Szentbeszéd után a püspök kíséretével körüljárta a templomot és a falat meghintette szenteltvízzel, miiközben gyö­nyörű zsoltárokat énekeltek. A templom belse­jében i­s hasonló szertartással történt a templom felszentelése, majd kezdetét vette az ünnepi szentmise, amely alatt három áldozópapot, két alszerpapot és egy szerpapot szentelt fel a püs­pök. A három újonnan felszentelt áldozópap a szentmise második felét, az úrfelmutatástól kezdve a püspökkel együtt mondotta. A szent­mise befejezésével Lizici Kis Szent Teréz erek­lyéjét mutatta meg a püspök a népnek, amelyet áhitatos tiszteletben sorban megcsókoltak. Szentmise után a josia (őssi) telepi kultúr­­házban villásreggelire hívták meg a szentmisén résztvevő egyházi méltóságokat, a vendégpapo­kat és az újonnan felszenteltek hozzátartoz­ót, vendégeit. A háziasszony szerepét dr Tom­bory Béla édesanyja töltötte be, aki rendkívüli kedvességével emelte az ünnepi hangulatot. Dél­után négy órakor a josia (őssi) telepi Mária Kongregáció hölgyei előadást rendeztek a kul­­túrház nagytermében. A „Szenvedés koronája“ című színdarabot adták elő nagy sikerrel. A főbb szerepekben Kovács Józsefné, Triboli Pálné, Mamenyák Jánosné, Szemedi Imréné, Kovács Magda, László Józsefné, Szemedi Gizella, Tar­soly Ilona és Böske, Kelle István, Székely Irén, Bartos Irén, Bartos Irma, Borsi Margit, Borsi Ilona, Gerlach Ica, Krauser Ilona és Kecskés Jó­zsefné minden dicséretet megérdemelnek, de az énekszámok is nagy sikert arattak. A szép szín­darabot vasárnap délután megismétlik a Kato­likus Körben. Este kilenc órai kezdettel a Katolikus Kör nagytermében a „Kis Szent Teréz élete“ című színdarabot adták elő a Katolikus Kör ifjúsági szakosztályának rendezésében. Vezető szerepeket játszottak Volnár Teréz, Tóth­ Laci, Lakatos Ilo­na, Lakatos Klári, Irinyi Ilona, Volnár Duci, An­tal Icu, Lakatos Sándor és Tarsoly István. Va- S Parfömöt helyettesít a Molnár-Moser kölnivíz ,amennyien igen ügyesen játszottak. Ezzel a jól sikerült előadással zárult a jelen­tőségteljes nap, amelynek emlékét szeretettel őrzi meg mindenki, aki Kis Szent Teréz ünnep­lésére Szent László városába érkezett. A német kisebbség szónoka elégedetlenségét fejezte ki a költségvetés tárgyalásakor Egymilliárdra számította azt az összeget, amit egyházaiktól és iskoláiktól a köteles államsegély elmaradásával elvontak Bucureşti. Saját tud. Pénteken egész nap folytatódott a képviselőhá­zban a költségvetési vita. Délelőtt Hermann Plattner bírálta a költ­ségvetést a német párt nevében. — Kifogásolnunk kell, — mondotta, — hogy a közterhek nincsenek arányosan eloszt­va az ország lakosai között. ' ) V ’ ! t­­ ~ 1 1 '! ’i f 'Vi i'’' 1 j J J „ , i h « 4 ■' • ' ! V ? ,................ . , . ! i ‘ i . . k. . . i . ITi rí' í ’i i , í i r. Kérjük a kormányt, hogy különösen a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel, az ország minden polgárára egyenlő mértékben rójjon ki adót, nemzeti hovatartozóságára való tekintet nélkül. Ugyanezt az egyenlő elosztást kérjük az államsegély tekintetében is. Ezután a német jellegű kisebbségi egy­házak és iskolák államsegélyéért emelte fel szavát. Elmondta, hogy az arányos segélyezést a kisebbségi egyezmény kötelezően előírja. Eddig 4 és félmilliónyi külön iskolai segélyük volt, ezt is másfélmillióra csökkentették, ázaz nagyobb arányú, mint a költségvetési tételek egyéb csökkentései. — Egymilliárdra rúg az az összeg, — mondotta Plattner, — amire eddig a nemzet­közi egyezmények értelmében jogunk lett vol­na, de amit elvontak iskoláinktól. Ezt az igaz­ságtalanság és barátságtalanság tényének kell tekintenünk, amiért elégedetlenségünket fejez­zük ki. Délután Madgearu volt pénzügyminiszter két óra hosszánál továbbtartó beszédben bírál­ta a költségvetést, amelyben ötmilliárdnyi lap­pangó deficitre mutatott reá. A folytonos le­­építésekkel való fenyegetés demoralizálja a tisztviselőket, — mondotta a volt miniszter. Slavescu pénzügyminiszter szerette volna még pénteken éjjel befejeztetni a költségvetési vitát. Azonban határozatképtelenség miatt este tíz órakor kénytelenek voltak a vitát abba­hagyni, s így az még szombaton délelőtt is folytatódott. Magyarország virágai az elesett német diákok emlékszobrán. Dr Szily Kálmán magyar államtitkár (középen cilinderrel) berlini tartózkodása alkalmával koszorút helyezett az elesett német diákok emlé­kszobrára. Mellette balról Fischer pro­fesszor, a berlini egyetem rektora, jobbról Jäger ttnisztari igazgató állanak. (T­udósít­ásunk folytatása az első oldalról) Az ülésen jelen volt szenátorok nyugodtan hallgatták végig ezt az érvelést és láthatóan mindenki meg volt győződve annak igazáról. Teodorescu miniszter és a mellette ülő Cons­­tantinescu pénzügyi alminiszter azonban köz­beszólásaikkal a Vaitoianu tábornok által kép­viselt merev álláspontot foglalták el s azért senkinek se volt annyi polgári bátorsága, hogy a páratlan intézkedés ellen szót emeljen. Egye­dül Manoilescu volt miniszter merte megtenni ezt. Manoilescu volt miniszter: Amit ez a szakasz előír, az egyenesen abszurdum. — Sajnálom, hogy ezúttal szembe kell for­dulnom román szenátortársaim véleményével, — mondotta, — de amit ez a szakasz előír, az egyszerűen abszurdum. Tessék csak elgondolni, honnan indultunk ki ezzel a törvényjavaslattal és hova jutottunk. Munkásokról volt szó ere­detileg s most nyelvhasználatról vitatkozunk. Hát ez lehetetlen állapot. Hogy a marosvásár­helyi kis cipész ne írhasson a temesvári gyá­rosnak s a kolozsvári gyáros a beszarábiai kis­kereskedőnek olyan nyelven, amilyen nyelven neki tetszik, az mégis csak igazságtalan köve­telés. Teodorescu: A törvényben nincs szó a kis cipészekről. Manoilescu: Dehogy nincs. A törvény azt mondja: mindennemű vállalatok. S ebben bennfoglaltatnak a legkisebb iparosok és a legkisebb kereskedők is, akiktől román levele­zést nem lehet követelni Különben is az egész intézkedés alkalmas arra, hogy megbénítsa a kereskedelmi forgalmat. A szakaszt mégis megszavazta a szenátus, azzal a módosítással, hogy a belföldi levelezés­ben románul kötelező minden levelezés.A romá­nul vezetendő üzleti könyveket pedig új formá­jában felsorolja a munkavédelmi törvény ne­gyedik szakasza. Eszerint románul vezetendők a napló, a főkönyv és a leltár. Abrudbányai Ede képviselő felszólalása: A szövetkezeti könyvvezetés állami ellenőrzésére alkalmazzanak olyan tisztviselőt, aki érti a kisebbségek nyelvét Bucureşti. Saját tud. A szenátusban meg­szavazott szövetkezeti törvényjavaslatot most tárgyalja a képviselőház bizottsága, ahol Ab­rudbányai képviseli a magyar álláspontot. A magyarpárti képviselő jogi és gyakorlati indo­kokra hivatkozva, igyekezett elérni a javaslat ama szakaszának megváltoztatását, amely elő­írja, hogy a szövetkezetek román nyelven ve­zessék könyveiket. — Magyar községekben — mondotta, — sokszor nem is igen akad olyan egyén, aki az üzleti könyveket románul vezetni tudná. Románul tudó tisztviselők alkalmazása pedig felemésztené e kis szövetkezetek egész jövedel­mei s a költség ügykezelés ellenkezik a szö­vetkezeti eszmével, amit pedig a javaslat pár­tolni kíván. — Jogi szempontból pedig elemi s a nem­zetközi egyezményekben is gyökerező jog, hogy gazdasági tevékenységében kiki anyanyelvét használhassa. Az állami ellenőrzés megkönnyí­tése indokából, — mondotta Abrudbányai, — nem lehet megsemmisíteni ezt a nemzetközileg garantált jogot. ^ i i 1 ' / j1 ' ■

Next