Erdélyi Lapok, 1935. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)
1935-03-17 / 63. szám
dr Főszerkesztő: Paál Árpád KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAINAPILAP IV. évfolyam. 63(931) szám. * Vasárnap, 1935 március 17 Főmunkatárs dr Gyárfás Elemér A képviselőház a szövetkezeti törvény vitájában elfogadta a régi szövetkezetek önállóságára vonatkozó módosításokat Szabó Béni nagyhatású bejelentésben ismét szóvá tette az iparosok elleni túlzott adóvégrehajtási intézkedéseket Fénykép a lefoglalt munkagépről Bucureşti. Saját tud. A képviselőházban folytatták a Skoda-ügy vitáját, amely már nagyon kevés érdeklődést vált ki. A bejelentések során Szabó Béni a brasovi adóközegek túlkapásait panaszolta fel a pénzügyminiszternek. Azonnali intézkedést sürgetett, hogy a végrehajtókat tiltsák el a munkaeszközök lefoglalásától, mert az törvénytelen is, meg lehetetlenné teszi a kereset folytatását, tehát végeredményben az adózóképességet teszi tönkre. A sok elképzelhetetlen eset közül felsorolta a Kovács János és társa brasovi asztalos kisiparosok elleni elbánást. Ezeknek 14 ezer lejes adóhátralékuk volt. 7000 lej befizetését fölajánlották, azt is kölcsön kérték össze. A többi összegre március 20-ig kértek haladékot. Kovács János falun lakó szülei ugyanis megígérték, hogy addig az ideig előteremtik a fiuk részére szükséges összeget. A pénzügyigazgatóság azonban nem fogadta el a 7000 lejt, s a haladékot se adta meg. Ellenben az asztalosműhelyben a munkagépet hajtó négy és fél lóerős motort lezároltatta s ezzel teljesen megszüntette a munkát. A nevezett kisiparosok hosszas munkanélküliség után most kaptak egy jégszekrényre és egy hálószobára megrendelést, amit április elsejéig kellene szállítaniuk, azonban gépük lezárulása miatt nem tudnak kötelezettségüknek eleget tenni. Szabó Béni bemutatta a gép lepecsételését igazoló fényképet is és megrendítő hatású bejelentését a következő szavakkal végezte: A pénzügyminiszter nem volt jelen, mikor Szabó Béni elmondta a panaszt s így nem válaszolhatott reá. Az elnök vette tudomásul és ígéretet tett arra, hogy továbbítani fogja az illetékes helyre. Ezután Serdici tiltakozott a mód ellen, ahogyan a Banca Naţionala az egyes magán pénzintézeteknek a konverzióval kapcsolatos kárait megtéríti. , Herzog Ottó németpárti elkésett fecskeként tiltakozott az ostromállapot meghosszabbítása ellen. Végül sorra került a szövetkezeti törvény szakaszonkénti vitája is, amelynek során teljesülésen is elfogadták a magyar uniók önállóságára vonatkozó módosító indítványokat. A vita ma délután folytatódik. A Magyar Párt parlamenti csoportja a miniszterelnöknél Emlékiratot terjeszt elő az olyan sérelmekről, melyek orvoslása már pár napig sem halasztható Bucureşti. Saját tud. A Magyar Párt parlamenti csoportjának nagy küldöttségét szombat délután három órakor fogadja Tatarescu miniszterelnök. A küldöttséget Bethlen György gróf, a Magyar Párt elnöke vezeti és terjedelmes emlékiratot fog benyújtani, amely a magyarság legégetőbb panaszait és sérelmeit tartalmazza. A párt csak a kihallgatás megtörténte után hozza nyilvánosságra az emlékiratot, amelyre vonatkozólag Willer József, a magyar parlamenti csoport főtitkára csak a következőket mondotta munkatársunknak: — Természetesen, lehetetlen minden sérelmet fölsorolni ebben az emlékiratban. Csak azokra szorítkozunk, amelyeknek orvoslása már napokkal sem mulasztható el. Ezek között szerepelnek különösen az adósérelmek s az utcára tett tisztviselők sorsa, akiknek nyugdíjaztatása iránt ismételten közbenjárunk ez alkalommal. Kihalllgatások a közoktatásügyi, vallásügyi és igazságügyi minisztereknél Bucureşti. Saját tud. A Magyar Párt parlamenti csoportjának több tagja Bethlen György gróf elnök vezetésével kihallgatáson jelent meg pénteken Anghelescu és Lepedatu minisztereknél. Anghelescu ez alkalommal is kijelentette, hogy azok a kisebbségi tanerők, akik elbuktak a nyelvvizsgán, vagy pedig az inspektorok nem találták nyelvtudásukat kielégítőnek, tovább taníthatnak s a nyár folyamán nyelvtanfolyamon fognak résztvenni, amelynek elvégzése után újból vizsgáznak. (Tudósításunk folytatása a 2-ih aliin.nn . Európa-haza A legújabb fővárosi lapok részletesebb közléseket hoznak arról az előadásról, melyet Bucarest válogatott közönsége előtt egy Barnoski nevű író tartott az európai nemzeteszméről. Nem az Európában levő különböző nemzetek eszméjének a közös vagy eltérő jellemvonásáról, hanem arról, hogy Európa egyetlen hazaként és egyetlen nemzetként hogyan összegezi a rajta élő embereket. Az európai fehér faj művelődési közössége volna az az összegező, mely ezt az egységes európai nemzetet létrehozná. Mert ez a művelődési közösség,ez az úgynevezett „európai civilizáció“ egyébként olyan roppant fordulóhoz érkezett, hogy már maga a létezése van veszélyben. Barnoski azt mondja, hogy a társadalmi válságok megoldása olyan új eszme föllépése útján történik, mely sodró belső erőként hat a középosztályok meggyőződésében, vagy titokzatos elragadtatássá (misztikummá) válik a népben. És tovább úgy gondolja még az előadó, hogy ilyen hivatásra váró eszme az európai államok egyesülése egy kormányok fölötti genfi kormány alatt. De ennek az egyesülésnek olyan mélynek kell lennie, hogy egy új hazafiságot adjon, az európai hazafiságot. Az amerikai, a hindu, a kínai hazafiság olyan nagy tömegerejti, hogy annak nem tud sokáig Európa ellenállani a maga huszonhét hazafiságra osztott szétdaraboltságával. Csak egy egyedüli, egységes európai hazafiság tudja állandósítani a világ egyensúlyát. Az előadó aztán arra mutatott reá, hogy az európai egyesült államok gondolata régi. Még a pax romana-ból, a keresztény békéből, a középkori egyetemek nemzetköziségéből, az akkori humanizmusból (a görög és latin ókori művelődés föltámasztásából) származik, s Hugo Viktor és Lamartine is álmodozott róla. A mai európai gondolkozók legjelesebbjeiből is 95 százaléknak ez a meggyőződése. És mégse tud titokzatos elragadtatássá válni. Miért? Mert még uralkodik a nemzetenkénti „szent önzés“-nek a rajongása. Azonban ez a nemzeti rajongás lezárta már a maga életkorét. Született 843-ban, mikor Nagy Károly birodalma Verdunnél felosztódott, véget ért 1919-ben a Versaillesben létrejött békerendszerben. Ezer éves háború után a nemzeti önszeretet (nacionalizmus) végtére olyan eszmévé vált, amely megvalósult. Továb lehet menni. De az elmúlt ezer év nemzeti rajongásai még fogva tartják a lelkeket, s még ezek szabják meg a politikai gondolkozást és tevékenységet. Európának most már olyan vezetőkre vanszüksége, — folytatja gondolatfűzését az előadó, — hogy azok ne politikai felfogásunk legyenek, hanem „erasmusi gondolkozásunk". (Erasmus a 16-ik század leghíresebb humanista tudósa volt, sok országban kóborló, mindenütt a szellemi felső osztály eszmevilágát élénken befolyásoló, latin nyelvű író, ki egyébként hollandi eredetű) Az ilyen legújabbkori Erasmusok kell hogy leszálljanak a légkörön túli magasságokból, s az emberiség eszméjét az élet küzdőterére kell hogy lehozzák. Ilyen fajképi megelevenedést lát az előadó Titulescu egyéniségében is, ki a határok átszellemítésének jelszavával legidőszerűbben rámutatott az európai egynemzet eszméje megvalósításának az útjára. Az előadó kifejezte azt a hitét, hogy mihamar társaság fog létesülni az európai hazafiság művelésére, s útra indul az Európa-hazáért való ,misylinimms,a nának telkében tíz. a.