Erdélyi Lapok, 1935. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)
1935-03-24 / 69. szám
2 Wurst Utóda még Oradea, uiv. Reg. Ferdinand 7 b. gén múlik, de ez az egy betű világokat választ el egymástól. E betű ilyen fontosságának a figyelmen kívül hagyása semmiesetre se dicséri a Ghibu-féle elméletek tudományosságát. A konkordátum szerint nem maradt fenn a múltból semmiféle kegyúri jog, az egykori magyar királyok főkegyúri joga sem. A katolikus rendeltetésű vagyonokra pedig az államutódlás csakis e főkegyúri jog révén tudott volna átszállani. Ezért is akarta Ghibu úr azt a bizonyos egy betű különbséget belezavarni a maga elméletébe, s azzal bizonyítani, hogy a királyi főkegyúri jog ma is megvan és azon a címen az államutódlás a katolikus vagyonokra is kiterjed. Csakhogy amennyit ér az a bizonyos hamis betű, annyit ér Ghibának ez a „tudományos“ elmélete is. És ezen az alapon akarja most ő a szerzetesrendeket vagyonukban zaklatni. A történeti, jogi és erkölcsi helyzet az, hogy a katolikus célú vagyonok a katolikus közönséget ileltik, s így a szerzetesrendek vagyona is csak e közönségre szállhat, ha a szerzetesrendek valamely okból azt tovább nem birtokolhatnák. Még a múltbeli királyi főkegyúri jog idején is a feloszlatott jezsuita rend vagyonát úgynevezett „vallási és tanulmányi alapiként egyesítve, a kormányok a katolikus közönség javára kezelték tovább. Ezen a címen tehát nem Ghibu úrnak, hanem az erdélyi és nyugati határmenti római katolikusoknak van igénye azokra az iskolajavakra és egyéb vagyonokra is, melyek az államváltozás előtt még a vallási és tanulmányi alap tulajdonában állottak. Ghibu úr kicsinyeskedő és elfogult harcával szemben a katolikusoknak ezzel a jogos és alapos igénynyel kell válaszolnuk. Egyébként pedig tartozunk annak a megmondásával, hogy Ghibu Onisifor egyetemi tanárnak ezt a katolikusellenes hajszáját az állam szempontjából se tartjuk szerencsésnek. Az állam nemcsak az alkotmány írása szerint, Kánéra tényleg is a vallások békéje alapján áll és állott. Ghibu úr azonban a maga nyugtalankodásával és mondvacsinált, célzatos tudományoskodásával nem egyébre törekszik, mint e vallásos béke megzavarására. Ha Ghibu úr igazán tudós akar lenni, ak- Fűszer- és csemegekereskedésében legolcsóbban szerezhető be mindennemű bojtos és fűszeráru. Azuga ruszli 1 hordó 130.—, 1 drb 1.50, 2.—. Oste óriás 14.—, 16—. Bismark óriás 15.—. Majonézes halsaláta, zacusca, olajos főzelék-konzervek, sajtok, valódi lika túra, friss étolaj 1 liter 40.— lei. py Aradhegyaljai borok, 1 liter rizling 16.— lei. AZ EGYSZERI FÖLDOSZTÁS — Elbeszélés — írta: Fazekas Sándor. — Itt van Rehák! — szaladt végig a hír a meglapult hivatalnokok során. — Tőlünk lehet, — mondták, akik a bátorig magas iskolájából csak nem régen kerültek haza. De, akik itthon tüdővészelték át a hősi időket, összébb húzódtak. Rehák elvtárs úr a munkástanács félelmetes elnöke. Már egy ízben kijelentette, hogy amelyik hivatalnok félórát késik, annak rendje és módja szerint ki lesz rúgva. Vége a burzsuj-világnak s vele együtt a hivatalnoki önkénykedésnek is. Hivatalnokokra különben sem lesz szükség, csak azért tűrnek meg bennünket, hogy időnk legyen a fizikai munkára való átnyergeléshez. A vasalt nadrág és kemény gallér korszaka lejárt. Első a földön a proletár. Az égről nem esett szó. A dologban a legfurcsább az volt, hogy eme kemény kijelentéseket az elnökelvtárs szintén vasalt nadrágban és kemény gallérban tette. Rehák tehát itt van. A munka vontatottan megindult, abban a tudatban, hogy mindez hiábavaló energiapazarlás, mert ezentúl minden másképp lesz. Valószínűleg a fejünk tetején fogunk járni, mint ahogy az egész vajúdó eszményi állam a feje tetején állott. Ősszel gyakran lehet látni, — különösen Erdőszélen — kitaposott hangyaösvényeket, .................................................................. ! ""■! P.!BBP amelyeken látszólag minden cél nélkül tolonganak a jövő-menő hangyák. Útjuk néha felvezet egy fára egészen a koronáig, hogy a másik oldalon megint lemásszanak. Sokat gondolkoztam rajta, de csak nem tudtam rájönni, hol van abban a logika. Ez jutott eszembe, mikor láttam, hogy az új államalkotó elem is hangyamódra hömpölyög az utcákon, onnan be a város házára, fel az emeletre s a másik kijárón megint ki az utcára. Ebben sem volt logika. Fürdés volt a diadalmámorban. Dolgozni nem dolgozott senki, pedig öles plakátok égő betűkkel ordították, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. A burzsuj világból való tanácsot kitanácsolták a városházáról s beült egy tíztagú munkástanács. Szemenszedett szegény emberek voltak, akik úgy az egyszerű, mint az összetett nyomorúság doktorátusát régen letették. Képesítve voltak. Köztük akárhányat szemmel láthatóan feszélyezett a szokatlan méltóság. Hja, aki eddig krumplin élt, annak idő kell, míg belejön a tortaevésbe. A különféle népbiztosokból összefércelt intéző bizottság már jobban beletalálta magát a helyzetbe. A polgármesteri szobába raktak fészket s onnan repítették ki a korszakalkotó rendeleteket. Tejföles szájú fiatal akarnokok voltak. — Maga mit dolgozik most hivatalnok elvtárs? — kérdezték tőlem egy alkalommal. — Valami hatszáz darab adó- és értékbizonylatot kell kiállítanom azokról az ingatlanokról, amelyek a háború alatt gazdát cseréltek. . Ez szükséges az adóhivatalnak, az illetékkirováshoz. — Adóhivatal?! — horkant fel Helprin elvtárs. — Ezt a nyazdát be kell csukni. Az elvtársnak nyilván szomorú tapasztalatai lehettek az adóhivatallal kapcsolatban. Pordor elvtárs azonban védelmére kelt a szegény hivatalnak. — Világért sem. Csak hadd szedjék a hurzsujok pénzét, kell nekünk. — Na ná, nem kell! — szólt közbe Goldfisch elvtárs. Ebből megtudtam, hogy az adóhivatal csak akkor ellenszenves, ha pénzt követel tőlünk. De ha ő ad, akkor nagyon édes kis hivatal. A jó Isten tartsa meg ez utóbbi szokását. Az előbbit elveheti. — Micsoda borzalmas paksamétát hoz hivatalnok elvtárs? — szörnyedt el a munkástanács, mikor az adóbizonylatokkal beállítottam. — Adóbizonyilatok. Alá kell írni — Mindet? — Az utolsó szálig. — No, dűljék neki Kesely elvtárs, — biztatta Mocó elvtárs. — Dűljék a jó fene. Ibolya elvtárs, kend pennás ember! A nemes házaskodás vége az lett, hogy az elnöknek kellett két áldozatot kijelölni. A két halálraítélt dühösen köpött a markába s nekibúsulták magukat az aláírásoknak. Kilenc óra felé már gyöngyözött a homlok. Erdélyi Lapok IV. évf., 69. sz. — Vasárnap, 1935. március 24. kor nem szabad a tudós hírnevéhez méltatlan könyvírásokra és történelemferdítésekre ragadtatnia magát. Ha pedig nemzetének hű és nagy fia akar lenni, akkor nem szabad nemzetének gondot okoznia a vallások közötti békétlenség előidézésével. Tehát még Ghibu professzor egyéni szempontjából se lesz szerencsés, ha ő a katolikusellenes harcot folytatni akarja. Igazi érdemeket semmiesetre se szerez vele. faié Sándor „Keresztény Nemzeti Parasztpárt46 címen alakítja meg új pártját Bucureşti. Saját tud. Vaida hívei értekezletet tartottak Sinaian, amelyen Vaida kijelentette: — Boldog vagyok, hogy akcióm visszhangra talált. Mi is alakítunk majd egy pártot, mint annyian mások. Nagyot, vagy kicsit, mindegy, de hagyjátok, hogy folytassam előbb propaganda-utamat az egész országban. Az új párt neve „Keresztény Nemzeti Parasztpárt“ lesz, mert Vajda úgy a parasztpárti, mint a nemzeti jelleg mellett szigorúan ki akar tartani. A magyarországi választások utolsó kori Budapestről jelentik: Szombaton déli egy óráig 176 választókerületben be kell nyújtani az ajánlásokat. Ezzel legtöbb helyen a választások első fejezete le is záródik. Jövő héten a válasz- Hépes Marim a legnívósabb szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes folyóirat. Irelemes, szórakoztató olvasóányok, hasznos tudnivalók háziasszonyok részére, koz uttica, divattár ,sicisoi sto A gazdag szépirodalmi részt a legnevesebb írók szerkesztik. Megjelenik minden második vasárnap. Előfizetési ára: negyedévre ..... 100 feL félévre ..... 180 „ egész évre ... 350 „ Előfizetési hely: az ERDÉLYI LAPOK kiadóhivatala, Oradea, Strada Regele Carol S. táei napot megelőző úgynevezett „néma hét“ kezdődik, amikor kortesgyűléseket többé nem szabad tartani. Vasárnap még Bethlen István nagykanizsai programbeszéde folytatását várják nagy érdeklődéssel. Az utóbbi napok választási beszédei között Bornemissza Géza kereskedelemügyi miniszter beszéde volt feltűnőbb. Az ifjú nemzedék nevében vitázott Bethlen István gróffal. Nagykátán Kozma Miklós belügyminiszter hangoztatta, hogy a kormány csak annyit ígér, amennyit meg tud tartani. Lengyelország a tekintélyuralom útján Varsóból jelentik. A nemzetgyűlés hosszas vita után nagyjelentőségű törvényt hozott, amely az ellenzék nagy ellenzése mellett tudott csak létrejönni. Az új törvény felhatalmazza a köztársasági elnököt, hogy törvényrendeleteket tudjon kibocsátani minden olyan ügyre, amelynek megoldása sürgősnek mutatkozik.