Erdélyi Lapok, 1935. április-június (4. évfolyam, 75-128. szám)

1935-05-18 / 103. szám

IV. évt., iOS. sz. — Szombat, 1935. május 18 .—............................. -J­ — IMIIII—I— Erdélyi Lapok KÖZGAZDASÁG a „Székely Fa" Szövetkezet egyévi eredménye Mercurea-Ciuc. Saját tud. A Székely fa­vermeid és értékesítő szövetkezetnek egy évi­­eredményéről számolt be az igazgatóság a na­­pok Ioan Ineu községben megtartott közgyűlé­sében. Dr Pitner Árpád elnök megnyitójában ismételten megragadta az alkalmat, hogy a nagyszámú hallgatóság előtt a szövetkezés elő­nyeit fejtegesse. Utána Sztankó Zoltán erdő­­m­érnök, a szövetkezet üzemvezető-igazgatója ismertette az üzleti év számszerű adatait. A szövetkezet a múlt évben mintegy 37 ezer köbméter fűrészárunak alkalmas fát és 80­0 ezer folyóméter rudat termelt ki. A termelési munkák a hitelesített mérleg tanúsága szerint huszonkilenc millió lejt tettek ki. Hat millió lej pénztárforgalom mellett az évi tiszta nyereség 250 ezer lejt tesz ki. A szövetkezet az elmúlt év folyamán 602 új taggal gyarapodott. Jelenleg a­­szövetkezetnek 855 tagja van. Előnyös versenye következtében a múlt évi faárak 50—60 lejről 110 léig szöktek fel. Sztankó mérnök meg­említi, hogy a szövetkezet kereteinek kibővítése folyamatban van. Csak rövid idő és formalitá­sok kérdése, hogy­­ megyéből újabb nyolc-tíz birtokosság bekapcsolódik. Tárgyalta a közgyűlés a 250 ezer lej tiszta nyereség felosztását is. A tagok között húsz százalék osztalékot oszt fel, míg a tartalék­alapra tíz, szövetkezeti és kulturális propagan­dára öt, az előre nem látható veszteségek szám­lájára tíz, a tagokként szereplő közbirtokossá­gok részére, elért eredmény alapján harminc, a felügyelőbizottság és igazgatóság tagjai között jutalom címén hat és a jövő évi nyereség­­számlára tizenkilenc százalékot rendel átvinni, illetve fordítani. A hatszázalékos jutalmat az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok nem fogadták el, a szövetkezeti nevelési alap javára lemondottak. A tiszújítás során nagy lelkese­déssel újólag elnökké választották dr Pitner Árpádot, míg a megyéből eltávozott Kertész István felügyelőbizottsági tag helyébe Szekeres Balázs gazda került. Magyarország megszorította a pengő­­kivitelt Budapestről jelentik. A minisztertanács legújabb rendelete szerint külföldre utazók ma­gyar valutában legfeljebb harminc pengőt vi­hetnek ki az ország területéről, a kivitelre szánt külföldi valuta pedig nem tehet ki többet ötven pengő értéknél. Az utasoknak útleveleikben igazoltatniuk kell, hogy a külföldi pénzt a Ma­gyar Nemzeti Banktól vagy valamelyik meg­bízott pénzintézettől vásárolták. A rendelet legkülönösebb intézkedése az, miképp az országba a külföldről visszatérő utasok igazolni tartoznak, hogy a magukkal­­vitt fizetési eszközöket mire használták fel és külföldön hogyan szereztek maguknak esetleg újabb fizetési eszközöket. Ez a rendelet május 20-án lép életbe. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Buda­pesti Közlöny május 15-iki számában meg­jelenő 4490/1935. számú kormányrendelet 1. §-a szerint az utasforgalomban a Magyar Nem­zeti Bank külön engedélye nélkül külföldre ki­vihető: a) 30 pengő értékű magyar fizetési eszköz, Vagy külföldi váltópénz (fémpénz); b) egyéb külföldi fizetési eszköz legfeljebb 60 pengő értékben abban az esetben, ha a Ma­gyar Nemzeti Banknak vagy valamely meg­bízott pénzintézetnek az útlevélbe vezetett iga­zolása szerint az útlevél birtokosa a külföldi fi­zetési eszközöket a Magyar Nemzeti Banktól,­­illetve valamelyik megbízott pénzintézettől vá­sárolta. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank a fél részére külföldi fizetési eszközök kivite­lére külön engedélyt adott, úgy az engedélyben megjelölt összegeken kívül az utasnak csak az a) alatt fentebb megjelölt összegeket szabad ki­vinnie. Fentiekből következik, hogy oly szemé­­­lyek, akik nem rendelkeznek útlevéllel, hanem csupán határátlépési igazolvánnyal, a Magyar Nemzeti Bank külön kiviteli engedélye nélkül csupán az a) alatt felsorolt fizetést eszközöket­­■vihetik ki magukkal.* A fiumei magyar vámhivatal megnyitása a Levante-ra terelte a tőzsde figyelmét, mert ezt az aktust, amelyen Fabinyi Tihamér pénz­ügyminiszter részt vett, a magyar tengerhajózás új korszakának megnyitásaként fogták fel. Ez a vélemény nyilvánult meg a Levante árfolya­mának 2.70 pengőről 3.10 pengőre való javu­lásában. JUaM is fa»*** ton­ L • Piaci és terményárak az Érmelléken. Sa­cueni. Saját tud. A hetivásár forgalma csekély volt. Búza 410—420, rozs 350—300, árpa 400, Zab 320, tengeri 280—300, köles 500, nullásliszt 8, fő­ző 7, kenyérliszt 5.50, fehér kenyér 5.50, barna 5, tej literje 3, tejfel 12, tehéntúró 4, teavaj 70, to­jás 0.90—1, tyúk kg. 20, csirke párja 28—40, ruca sovány 20—30, hizott kg. 20—22, liba sovány db 50—55, hizott kg. 23—25, hal 1 köteg 20—25, mar­hahús 10, borjú 14, sertéshús 18, szalonna zsír­nak 32, hál 34, paprikás szalonna 36, zöldség kö­­teg 3-13, vörös­hagyma kg. 20, fokhagyma db. 1, burgonya kg. 3, szárazbab literje 3, dió literje 7, házipaprika kg. 40—50, méz 36 lej. Állatvásáron fejős tehén 3500—4000, üszőborjú 2000—2500, bika 3500—4000, sertés hizott 17—18, süldő 18—20. Sătmár. Saját tud. A 15-iki, szerdai hetipiac nagy tömegeket vonzott. Kínálat és kereslet nagy volt. Élénk volt a forgalom a terménypiacon, szárnyasokat is kerestek az ókirályság részére. A kialakult árak a következők: búza 390—410, ár­pa 300—310, rozs 320—340, zab 260—270, kukorica 250—270, muharmag 350—360, tökmag 360—380, lucernamag 410—420, napraforgó 350—360, nul­lásliszt 8, főző 7,50, kenyér 7—6,50—6, kukorica­­liszt 4 lej. Tejtermékek: tej literje 4—5, tejfel 20, túró 21—22, teavaj 60—70, piaci vaj falusi kis­termelőktől 45—50, keverttúró 17—18, juhtúró 28 —30, juhsajt 27—29, orda 32, ementhali 65—70, tojás darabja 1 lej. Állatvásár: élőmarha kilója 7—8, növendékmarha darabja 000—750, sertés so­vány élősúlyban 14—15, sertés hizott 19—22, I. oszt. ló 7500, 11. oszt 5500, III. oszt. 3—4 ezer, hí­zott ökör párja 18 ezer, kecske 200—210, juh 210 —220, bárány 130—140, szalonna zsírnak 32, sza­lonna sózott­ 32, szalonna paprikás 36, háj 35, füstölt kolobász 38, marhahús 10—12, borjú 16, sertés 24, bárány 24. Baromfi­­tyuk darabja 40 —50, csirke párja 35—45, ruca sovány 60, ruca hizott 70—80, lúd sovány 70—80, lúd hizott 100— 110, pulyka 60—65. A sztrnari mészárosok pa­naszkodnak, hogy nem tudják szükségleteiket fedezni, mert a gazdák nem hajtanak fel elegen­dő állatot. Növendékmarhában nagy volt a fel­hajtás, sertést azonban nem volt elég.__________ Megjeleni­kA szövetkezés szervezéséről szóló törvény Az érvényben levő tel­jes román szöveggel, ma­gyar fordításával és tar­talomjegyzékkel. Kiadta és fordította: Dr Borbély Lajos, ügyvéd Ara 125 let és porta. Kapható : könyvosztályunkban. A közgazdaság apró hírei (Bucureşti.) Antohescu pénzügyminiszter rendeletet írt alá, amely megállapítja az állam­kincstári adósságok rendezésének elveit, amely szerint az 1934—35. évi kincstári adósságokat június 1-től számított 6 hónap alatt a követ­kező sorrendben likvidálják: a hadsereg élel­mezése, takarmány, tüzelőanyag, fizetések, napidíjak, stb.* A Reşiţa-mélvek háromezer vagon kiselej­tezett autót vásárolt Amerikában, amelynek vasanyagot acélgyártásra használja fel. A vé­telt szakkörökben előnyösnek mondják. Az első szállítmány — hatszázötven vagont kitevő hajórakomány — már útban van. * (Bucureşti.) A pénzügyi kormányzat ren­delete szerint az „idegen nyelvű“ (?) könyvek a vezető vállalatoknál a pénzügyigazgatóságok kimutatást készítenek s ezek alapján állapitja meg a pénzügyminisztérium azt a pótdíjat melyet az ilyen cégek adójukon felül „fordí­tási díj“ címén lesznek kötelesek fizetni. Az érdekeltségek akként vélekednek, hogy egyszer már törvényhozási úton kellene megállapítani: voltaképpen melyek is azok a nyelvek, amelyek Romániában „idegeneknek“ tekinthetők? * (Prága.) A cseh-orosz pénzügyi tárgyalások nem jártak kedvező eredménnyel s ez a körül­mény nagy veszteséget jelent Csehszlovákia ki­vitelének eredményszámláján. Érdekes tünet, hogy Németország, bár feszült diplomáciai vi­szonyban van a Szovjetunióval, külkereske­delmi szempontból hasonlíthatatlanul eredmé­nyesebben dolgozik az orosz piacokon. * (Belgrád.) A jugoszláv búzakivitel 1934 augusztusától 1935 márciusáig, a szezon első nyolc hónapjában 973.000 métermázsát tett ki és Jugoszláviában még körülbelül egymillió métermázsa búzafelesleg vár kivitelre. Ten­geriből Jugoszlávia az idény első hat hónapjá­ban, márciusig 3.888.000 métermázsát expor­tált és ugyancsak körülbelül egymillió méter­mázsára tehető a még kivitelre váró készlet. . * A munkaügyi minisztérium, 14.348. szám alatt rendeletet adott ki, amely a külföldieket alkalmazó vállalatokra igen fontos intézkedése­ket tartalmaz. A rendelet szövege a következő: — Felhívjuk mindazokat a vállalatokat, amelyek idegen állampolgárságú alkalmazot­taik részére a tartózkodási engedélyek meg­hosszabbítását kérelmezték, azonnal mellékel­jék a kérvényekhez személyzetük numerikus táblázatán kívül még az ipari és kereskedelem­ügyi minisztériumnak, vagy az ipar­felügyelő­ségeknek azon „dovadáját“, amelyekkel igazol­ják, hogy felterjesztették az iparügyi miniszté­riumba a névsoros személyzeti tisztát is, ame­lyet a nemzeti munka védelméről szóló törvény alapján kellett minden vállalatnak, ahol kül­földi munkás dolgozik, összeállítani. Mindazok a vállalatok, amelyek ezt a legújabb kimutatást a bizottságnak be nem mutatják, elvesztik azt a jogukat, hogy külföldi állampolgárokat al­kalmazhassanak.* (Bucureşti.) Az „Astra Romana“ petróleum­­vállalatot tízmillió lej pénzbüntetéssel sújtot­ták, mert nem mutatta be az alkalmazottairól és munkásairól szóló nép eredeti kimutatást. Rajta kívül még egész sorát a vállalatoknak büntették meg, mert a törvény rendelkezései­nek nem tettek eleget.* (Budapest.) Az állam 1929-ben és 1930-ban­­1,6­ millió pengő kölcsönt bocsátott a hegyaljai szőlőtermelők rendelkezésére, felújítási és be­ruházási célokra. A kölcsönök egy részének tör­lesztését már tavaly meg kellett volna kezdeni, de a kormány egy évi haladékot adott. Baross Gábor képviselő most arra kérte a kormányt, hogy az 1,9 millió pengős kölcsönt engedmé­nyezze a Tokajhegyaljai Bortermelők Pince­szövetkezetére olyképpen, hogy a szövetkezet a tőketörlesztést és a kamatokat fogadja el ter­mészetben, vagyis az adósok 20% cukortar­talmú musttá­ tehessenek eleget fizetési kötele­zettségeiknek.

Next