Erdélyi Lapok, 1935. április-június (4. évfolyam, 75-128. szám)

1935-05-07 / 101. szám

fl . îr Emm Főszerkesztő: dr Paál Árpád KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam, 101 (969) szám. * Kedd, 1935 május 7 . Taxa postală plătită In numerst conform aprobării Dir. Gen. PTTnum­erar c Xp.1157.0 Hungária Egyetemi Könyvtár Erén­evek tere BUDAPEST Főmunkatárs: dr Gyárfás Elemér A „HALLGATÁS KONFERENCIÁJA VELENCÉBEN Az olasz, osztrák és a magyar megbízottak tanácskozásai hétfőn végetértek A dunai államok közötti ellentétek kérdéseiben kísérelték meg az összeegyeztetést Velencéből jelentik. A magyar—olasz— osztrák megbízottak vasárnap délelőtt fél 11 órakor folytatták a Grand Hotel különtermé­ben a szombaton délután megkezdett tanács­kozásokat. Délben 1 órakor Savich külügyi államtitkár a Palermóban villásreggelit adott az osztrák és magyar kiküldöttek tiszteletére. A három ország képviselői délután fél 5 óra­kor megtekintették a velencei Tizzian-kiállí­tást, este pedig résztvettek az olasz kormány által adott díszebéden. Az értekezlet folytatását hétfő délelőtt 10 órára tűzték ki. A vasárnapi olasz lapok a tárgyalásokról csak a külsőségeket köztik, de egybehangzóan rámutatnak arra, hogy az utolsó hónapok ese­ményei szükségesesé­ tették a három állam kö­zötti beható eszmecserét. Ezenkívül gazdasági jellegű tanácskozásokról is szó van, miután a három állam közti szoros gazdasági kapcsola­tok szükségessé tes­zik, hogy azokról időnként mérleget állítsanak fel. Velencéből jelentik. A magyar—osztrák— olasz tanácskozáson vasárnap — a jelek sze­rint — fordulat állott be. Szombaton este ugyanis még olasz részről azt hangoztatták, hogy csak minimum-egyezményre töreksze­nek, s hogy a vasárnap délelőtti megbeszélések csak másfél órát fognak tartani. Ezzel szem­ben vasárnap a hangulat megváltozott és a ki­küldöttek három óra hosszig tanácskoztak. Közben megérkezett Bécsből Leitmayer, az osztrák külügyminisztérium vezető tisztvise­lője, akit Berger-Waldenegg telefonon hívott Velencébe. Az értekezlet állásáról nehéz belső képet adni. A delegátusok hallgatásba burkolóznak. Ezért az értekezletet a kívülről figyelők „a hallgatás konferenciáid''-nak nevezték el. Annyi kiszivárgott, hogy nem dolgoznak ki semmiféle megállapodást. Ausztriának a német propagandától való védelme. A belügyekbe való be nem avatkozás és a népkisebbségi kérdés. Kölcsönös segélynyújtás kötelessége a dunai államok között Rómából jelentik. Beavatottak szerint a főkérdés a ,,be nem avatkozás“ fogalmának meghatározása, mely­ különösen Ausztria mai kormányzata szempontjából fontos a német birodalomból jövő csatlakozási propaganda el­len. Az osztrák kívánalom azonban bizonyos vonatkozásokban olyan, hogy Németország elleni barátságtalanságra is alkalmat ad, amit Magyarország elkerülni akar. Másrészt a nép­kisebbségi kérdést is érinti a „be nem avatko­zás“ fogalmának megállapítása, mert az eddigi diplomáciai tájékozódások olyan eredményre vezettek, hogy némely dunai állam az osztrák bel­ügyekbe való be nem avatkozás garantálá­sát ahhoz kívánja kötni, ha a népkisebbségi kérdés is a be nem avatkozás alá eső belügyi kérdéssé nyilváníttatik. Ezekkel aztán mind összefügg az, hogy a dunai államok értekezle­tén ez államok közötti kölcsönös segélynyúj­tást akarják egyezménybe foglaltatni. Hogy ilyen segélynyújtás egyéb előzetes politikai rendezéstől téhessék függővé, s hogy egyáltalán a segélynyújtás mikor váljék a szerződőkre nézve kötelességgé, abban a tekintetben még a velencei tárgyalók közöt is eltérők a felfogá­sok. A tanácskozások során különösen nagy munkát fordítottak arra, hogy közös nevezőre hozzák a kölcsönös segélynyújtás elvéről való kitérő értelmezéseket. A Corriere della Sera megálla­­pítja, hogy a szívélyességnek az a szelleme, mely a három állam nemzetközi politikáját a közös érdekek tekintetében mindig áthatotta, továbbra is fennmarad s az a dunai kérdésben folytatandó tárgyalásokat is áthatja. A dunai béke megoldásával Európa békéjének reménye is nagy mértékben megerősödik. Az értekezlet kilátásai és a kisantanttal való kibékülés. Velencéből jelentik: Az osztrák és magyar delegáció szakértői vasárnap egész délután dolgoztak az eddigi tárgyalás anyagán. Pozitív remény van arra, hogy Sávich és Kánya ta­nácskozásain sikerülni fog olyan plattformot találni, mely a dunai kérdésben érdekelt vala­mennyi fél számára elfogadható lesz és amely figyelembe veszi Magyarország különleges ér­dekeit­ is. Más értesülés szerint komoly kilátás nyí­lik a magyar fegyverkezési egyenjogúság elvi biztosítására és a marseillei ügy végleges el­intézésére. Arra is számítanak, hogy Velencé­ben ismét megerősítik az olasz—osztrák—ma­gyar barátsági szerződést. Párizsból jelentik. Az „Echo de Paris“ a velencei találkozóról írván, fejtegeti, hogy a dunai békeszövetség ügyét egy Berlin—Buda­pest—Varsó közötti egyezmény lényegesen be­folyásolhatja. Egyébként azonban a dunai egyezmény nem létesülhet a most tárgyaló há­rom állam megállapodásai alapján, hanem ebben az eldöntő szerepet Franciaország, Itália és a kisantant fogják játszani. Ha nem ezt veszik irányadóul, úgy az egész mostani ta­nácskozás csak idővesztegetés. — Jó volna, — mondja a lap, — ha Musso­lini úr siettetné a dolgokat, s elkezdené a kis­­antanttal mihamarabb az eddigi tízéves barát­­ságtalanság felszámolását, ami elengedhetetlen előfeltétele a dunai megegyezésnek. Hétfő­n elutaztak a tárgyaló államférfiak Velencéből, Velencéből jelentik. A velencei tanácsko­zások — legújabb hírek szerint — valószínűleg hétfő délig befejeződnek. A megbeszélésekről előreláthatólag semmiféle zárókommüniket nem adnak ki. Egyrészt ezzel is feltüntetni kí­vánják, hogy az értekezeletet magánjellegűnek tekintik, másrészt azért is mellőzik a hivatalos közleményt, mert később még diplomáciai úton folytatják a tárgyalásokat. Kánya és Berger-Waldenegg hétfőn dél­után 5 óra 20 perckor indulnak vissza Buda­pestre, illetőleg Bécsbe. TITULESCU külügyminiszter hazaérkezett — Budapesten rövid nyilatkozatot tett a sajtó részére — Bucurestiben jelentést tesz a királynak, tárgyal a Balkán- szövetség követeivel, aztán Moszkvába utazik Budapestről jelentik. Vasárnap este Titu­­lescu, felesége és Paul­ Boncour, volt francia külügyminiszter kíséretében átutazott Buda­pesten. A vonat este 9 óra 35 perckor futott be a budapesti pályaudvarra, ahol a román követ­ség tagjai várták a román külügyminisztert. A magyar kormány részéről Horstner Pál jelent meg. A Magyar Hétfő munkatársa több kérdést intézett Titulescuhoz, aki azonban kitérő vá­laszt adott. Arra a kérdésre, hogy hogyan ítéli meg az európai helyzetet, nem volt hajlandó nyilatkozni. Arra, hogy mit vár a küszöbön ál­­ló balkáni konferenciától, így felelt: — Mindennek az első estéjén vagyunk, prognózist nem mondhatok. Titulescu félóra hosszig tartózkodott Buda­pesten. A lap munkatársától így búcsúzott: — írja meg, hogy optimista vagyok. Moszkvából jelentik. A szovjet hírszolgá­lati iroda szerint Benes és Titulescu együtt ér­keznek május 20-án Moszkvába, ahol három na­pot töltenek. Titulescu itt nem mint a román kormány, hanem mint a Balkán-szövetség és a kisantant képviselője fog tárgyalni. Bucureşti. Saját tud. Titulescu külügymi­niszter az éjjel az országba érkezett. A külügy­miniszter Sinaiában megszakítja útját, ahol je­lentést fog tenni a királynak, majd pedig Bu­­curestibe jön és Tatarescuval folytatandó ta­nácskozásai után felveszi az érintkezést a Bal­kán-szövetség államainak bucureşti követeivel, a Balkán-szövetség bucureşti tanácskozásainak előkészítésére

Next