Erdélyi Lapok, 1936. január-március (5. évfolyam, 1-74. szám)

1936-01-11 / 8. szám

6 Erdélyi Lapok V. évf., 8. szám. — szombat, uzeö. Január 1) ÚTI JEGYZETEK * Budapesten az utcaforgalom némely ponton szinte szédületes. A forgalmi rendőrök alig bírják az ideggyilkos munkát. Érdekes alakjai Budapestnek ezek a nagyobbrészt nagyalföldi származású, tagbaszakadt, egyenruhás, fehér lovagkesztyűs legények. A berlini ,.Schupo“, a „Schutzpolizei“ emberei mogorvák és merevek. A londoni Tommy valóságos gentleman és melegszívű emberbarát. A gyermekek kedvence, nem egyszer játszótársa. A párizsi rendőr előzékeny, szellemes és joviális. Ha egyszer szóba állsz vele, pontosan eligazít s nyomban személyes ismerősöddé válik. Legközelebb már ő szólít reg: — 11 fajt csendopás? Bézsben a rendőr kérdésedre nem ad hoszszadalnas útbaigazítást. Ellenben karonfog s elkísér a kérdezett helyre, de az posztjától nem esik túl messzire. A budapesti rendőr ezzel szemben hallattaim! fegyelmezett. Bizalmaskodni nem lehet vele. Viszont a leható legudvariasabb formában, minden bőbeszédűség nélkül abszolút pontos felvilágosítást nyújt, úgy a legkomplikáltabb, mint a legegyügyibb kérdezősködésekre. Aztán katonásan tiszteleg és komoly nyugalommal végzi tovább szolgálati kötelességét. Nem derűs figura, ám közeliben a tökéletes biztonság kellemes érzése fogja el az embert. A lefogató járművek elszaporodása szembeszökő. Hiába: magasak a takszák és drága a mérsékelten népszerű ,motalkód, mely üzemi anyag a benzines alkohol eléggé sikertelen keveréke. Azonban igen sok pompás, legújabb típusú ,,áramvonalas" luxuskocsival is találkozik a járókelő. Nagy népszerűségnek örvendenek mellettük a „Fiatal gyár ,,Balilla“ néven forgalombahozott — viszonylag igen olcsó — törpekocsijai, melyek oly kecses könnyedséggel cikáznak az utcák forgatagában, mint megannyi fürge gyík. Szilveszterkor tetőfokét érte anagyvígasság". Minden lokál megtelt s a vendégek özöne kivilágus,kivirradttig mustonott. Rengeteg pezsgő fogyott. Nem mintha az emberek anyagi helyiig javult volna, hanem, mert egy ceglédi gyár 1 peng® 80 fillérért szállított egészen tűrhető készítményt. Elvégre ez is illúzió kérdése: pezsgő-pezsgő! Nagyot pukkan. Feltűnést kelt. És a pesti kispolgár előtt ez a legfontosabb. Mit számít, hogy egy kissé lőre-szerű ,,mellékzamfla" van?... Az „egri norma“ eltűntette a koldushadat az utcákról. Az „egri Bema“ így hangzik: koldulni dologház terhe alatt szigorúan tilos. Ehelyett minden tisztviselőtől, minden munkástól fizetésének, illetve bérének félszázalékát, — a szabadfoglalkozásúaktól pedig adóköteles jövedelmük bizonyos hányadát a megszervezett szegény- és munkanélküli segélyezés céljaira közteherként levonják- Azért hívják a bevált új rendszert „egri normáknak, mert legelőször Eger városa alkalmazta. Követésre méltó példa. Az új „csendrendelet“ hatása meglepő. Az autók és autóbuszok az a legszükségesebb esetben s akkor is diszkréten tülkölnek. A villamosok kocsivezetői nem élhetik ki többé zenei ambícióikat éktelen csengetések velőtrázó és idegborzoló hangzavarában. A dió nem bömböl s a grammofon nem nyivákol a nyitott atokban. Mind nagyobb túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy fővárosi viszonyatokhoz mérten szményi a csönd. A vonatok — akárcsak nálunk — fütyülés és trombitálás nélkül a forgalmi tiszt tárcsajelzésére indítanak. Ezért kishíjján az életemmel — legalább is a testi épségemmel — sírlettem. Szolnokon a virstkurva pultja előtt állott meg a Debrecenbe tartó gyorsvapat Megkívántuk a friss tormás csemegét. Leszállok. Megrendelem. Kifizetem. Átveszem. — A gyorssal tetszik utazni? — kérdi a virsztis. — Azzal én— Hű, a fenébe! Már megy is... Hát csakugyan. A vonat már ügetésbe kezdett. Hirtelen ..Marathóni Futó"-vá virgoncodéul- Megkapom a lépcső kapaszkodóját. A bal kezemmel. A jobbal a vizslát egyensúlyozom. Három-négy elszánt ugrás. Mindannyiszor visszaesem. A vonat már csaknem vágtat Ekkor hátulról erélyes lökést kapok s arcrabukva kerülök be a Pullmann-kocsi perronjára. Az ügyes és elszánt kalauz gyönyörű lendülettel besegített. Aztán zordonan összeszidott. Igaza volt. Ám sem a felajánlott „borravalót“, sem a cigarettát nem fogadta el. — Köszönje az úr, hogy meg nem büntettetem. — Szólt és távozott. A magyar film végképp meghódította a magyar közönséget. Eddig huszonnyolc darab készült. Jelenleg a „Szent Péter esernyője“, meg az „Új földesúr“ a „fősláger". A jegyeket napokkal előbb kell megrendelni. Még így is belefutsz a szörnyű tolongásba. Az ugráló paszulg Egyenesen boszorkányságnak tetszik. Eléd teamek egy marok közönséges babot. Nem látsz rajta semmit. Még sérülést sem. És mégis*• a következő pillanatban a szemek ugrálni kezdenek. Mi ez? Boszorkányság? Dehogy? Egy új kártevő, egy féreg beágyazza magát a babszemekbe. És a szoba melegében fészkelőim kezd. ött hat centiméter magasságba löki a szemeket A gazdák dühöngenek. A közönségnek azonban legkedvesebb játékszere az „ugráló panzuly“. Valósággal ázsiója van, mert minden második ember szerez magának egy marokra valót.. Az üzletek külön hirdetik. A „Marokkó“ játék mérhető csak össze az „ugráló bab" népszerűségével. Negyvenegy darab — mintegy 20 centiméteres pálcikát fog össze a játékos s azokat az asztalon — tenyere szétnyílásával — elteríti. A pálcikák természetesen egymásra borulnak. Most egymásután szét kell szedni őket, de úgy, hogy a fekvő pálcáknak nem szabad megmozdulniok. Az ember azt hinné: egyszerű ügy. Pedig milyen komplikált! Hazárd játékig lehet fokozni s magam is láttam, hogy egy pesti úr 1300 pengőt veszített rajta— másfél óra alatt Mert természetesen fogadások történnek. Minden pálca — a jelzések szerint — bizonyos pontszámot képvisel. Legnagyobb érték a „Négus“ elnevezésű, külön díszített pálca, gmely a játékos részére szerencsés kihalászás esetén, igen nagy előnyöket biztosít. Száz kávéházi és klubasztal közül legalább kilencvenen „Marokkó“-játék folyik. tokaji Oláh Bála- Fölszabadulva köszönti az egész emberiség dr Verebély Tibor egyetemi tanár A rákbetegségekről írt, most megzjelent művét Mindnyájunkat eszyformán fényévét ez a rettegett betessée! Olvassuk el világhírű orvosprofesszorunk kitűnő felvilágositó művét Hogy e tignyiontosságu ma mindenk számára beszerezhető legyen, ára csekély 30 lejben nyert megállapítást. Beferezhető: F’rtáhivetalnnkhrn Beller német képviselő arcul ütött egy német katolikus papot Timisoara. Saját tud, Nagy és kínos feltűnést keltett a városban, hogy egy ismert német képviselő tettleg inzultált az utcán egy katolikus papot. A kínos ügy a kiéleződött atmoszférából pattant ki, amely a németség körében bizonyos harcok következtében tapasztalható. Beller Hans képviselő, a német „megújítómozgalom" egyik vezetője két barátjával megjelent Eisele Józsefnél, a katolikus német ifjúsági szövetség s ennek otthonának vezetőjénél és kérdőre vonta, honnan vett-e azt, hogy a képviselő az intézetet s annak egyes vezetőit denunciálta a szigurancánál. Eisele József, aki különben papi ember, kijelentette, hogy ezt nem állította, ellenben előadta, hogy az intézetben két szigurancatisztviselő jelent meg, akik különböző dolgokról érdeklődtek, a kapott válaszokkal meg voltak elégedve s erre maguk között beszélgetve csodálkoztak azon, hogyhát „mit akar akkor az a Beller?“ A képviselő kívánságára Eisele hajlandónak mutatkozott vele a rendőrségre menni és megmutatni, ki volt az a két tisztviselő- Két ízben is jártak a rendőrségen, az illetőket ellenben nem találták. re ezzel szemben a szigurancán kijelentették, hogy magánügybe úgy sem avatkoztaak, hogy ki és milyen feljelentést tett, arról nem nyilatkoznak. Mikor Beller és kísérői Eisele Józseffel eltávoztak a rendőrségről, a rendőrség kapuja előtt Beller képviselő felszólította Elselét, tegyen most már megfelelő nyilatkozatot közzé. Eisele viszonti kijelentette, hajlandó nyilatkozatot adni, de abbftn kénytelen azt is közölni, amit a szigurancatisztviselőktől hallott. A képviselő erre kétszer arculütötte Eiselét s mikor ennek kísérője, Gerlach ifjúsági titkár kézbevetni akarta magát, szintén kapott egy ütést. Eisele, pap létére, tartózkodott a tettlegességektől s így az ügynek a bíróságnál lesz a folytatása. * Akinak gyakran fáj a gyomra, bélműködése renyhe, mája duzzadt, emésztése gyengült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsappant, annak a természetes „Ferenc József“ keserűvír csakhamar szabályozza a székletétét, rendbehozza az emésztését, élénkíti a vérkeringését és jó közérzetet teremt. Az orvosok ajánlják. " '! "■■■■« A ravasz filmproducer Az olasz-abesszín háború megindulása óta nagy kereslet mutatkozik az abesszín tárgyú filmdarabokban. Az a néhány Abesszíniára vonatkozó film, melyeket most mint eredeti újdonságokat mutatnak be, majdnem teljes egészében a némafilmek őskorában készültek. Ezeket most különböző eljárások segítségével hangosakká alakítanák át. A szinkronizálás természetesen elháríthatatlan akadályokba ütközik, mert az európai filmstúdiókban alig akad olyan filmszínész, aki hajlandó lenne abesszínül megtanulni. A napokban az egyik párizsi moziban nemrégiben bemutattak egy filmet amelyben az abesszín rasszok hódolatukat mutatják be a négusnak- A fimben egy hatalmas fehér szakállú herceg háborús táncot lejt a királyokkirálya előtt. Majd lándzsákkal hadonászva, — arcjátéka után ítélve, — harci beszédet mond. Az előadáson merő véletlenségből egy orientalistis tudós is jelen volt, aki nemcsak abesszínrül tudott, banpui jóformán az összes abesszín dialektusokat is kitűnően értette. A herceg beszédéből azonban egyetlen árva szót sem értett meg. Utánajárt a dolognak és kiderült hoSF, ez egész beszéd a filmrendező turpissága, aly egyszerre két gramofonlemezt szólaltatott mag ami azt a hatást keltette, mintha valami egzotikus nyelvet beszélnének a filmen. Azt is megállapították, hogy az egyik valami néger törzsnyelv, a másik kínai lemez vgy A kapott hangvegyület hivatva volt az abesszín nyelvet képviselni és valószínűleg ebben a hitben tértek volna haza a mozilátogatók, ha véletlenül a tudós nem csinál botrányt a dologból. A filmet természetesen a tömeghangulat hatása alatt levették a műsorról.