Erdélyi Lapok, 1936. április-június (5. évfolyam, 75-144. szám; 124. számtól Uj Lapok néven)
1936-04-01 / 75. szám
4 HEYMAN SZÍNKÖR! Csak április 1-én és 2-án! Cecil B. de Mille mesteri rendezése! KIRÁLYOK KIRÁLYA Jézus kiűzi a templomból a kufárokat. Utolsó vacsora, ludas elárulja Jézust. Jézus elitéltetése, keresztrefeszítése és feltámadása. A Liszt Ferenc Zenekar jubileumi hangversenyének sikere Vasárnap délután a Katolikus Körben rendezte meg a Liszt Ferenc Zenekar első jubileumi hangversenyét, a nagy zeneköltő születésének 125-sik, halálának pedig 50-ik évfordulója alkalmából. Műsoron dr Krüger Jenő elnök bevezető beszéde és öt magyar rapszódia szerepelt, Wechsler TV zongoraművésznő és a zenekar előadásában. Dr Krüger emlékbeszédében kihangsúlyozta Liszt Ferenc magyar mivoltát Húsz rapszódiájával egy csapásra nemcsak ismertté tette a magyar dalt a külföld előtt, hanem az olaszhoz hasonló népszerűségre emelte. Lehárnak és a többi nagy zeneszerzőnek muzsikája szép, de nem olyan magyaros, mint a Liszt szerzeményei. Ez az izig-vérig magyar muzsika legfényesebb bizonyítéka Liszt Ferenc magyar érzületének. Beszéde után Andrássi mester lépett a zenekar elé és Liszt 2-ik rapszódiájának előadásával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Majd Wechsler Ili zongorművésznő játszotta el remek technikával a halhatatlan zeneköltő 13. és 6-ik rapszódiáját. Percekig ünnepelték. A negyvenöt tagú zenekar pedig a 14. és 12-sik rapszódia előadásával szerzett felejthetetlen élményt. Andrássi Ede zenetanár, országos karnagy e hangversenyével nemcsak Lisztnek, hanem önmagának is maradandó emléket állított. A 2-ik és 12-ik rapszódia kádenciáját Popity Baba játszotta finom átérzéssel és ragyogó technikával. A hegedűszólókat Kertész József hangversenymester adta elő. Ma szerdán este 9 órakor ünnepi díszelőadás keretében hozza színre a THALIA cluji magyar színház A CIGÁNY örökbecsű népszínművet. Bevezető beszédet mond: báró Kemény János Elővételi pénztár 1001-ig, d. u. 4-től. Rendőri szemle az összes gépjárművek felett. Az oradeai rendőrkresztúra a közutakon való közlekedésre vonatkozó törvény 27-ik paragrafusa és ugyanezen törvény végrehajtási utasításának 42-ik paragrafusa alapján 1936 április hó 12., 3., 4., 6., 7. és 8-ik napjain délelőtt 9—13 óraikor a rendőrkvesztúra épületében általános szemlét tart az Oradea és Bíhor vármegye területén nyilvántartott összes gépjárművek felett. Valamennyi forgalomban levő gépjármű, autóbusz, személyautó, teherautó, motorbicikli tulajdonosa köteles a fenti időpontban járművével együtt ezen szemlén jelentkezni. A szemle alkalmával köteles a gépjármű forgalmi engedélyét és a pénzügyi hatóság engedélyét is annak igazolására bemutatni, hogy adója ki van fizetve. Akik teherszállítással foglalkoznak, kötelesek úgy iparengedélyüket, valamint a közmunka és közlekedésügyi minisztériummal kötött megállapodást is bemutatni. Nyomatékosan felhívjuk a gépjárműtulajdonosok figyelmét arra a körülményre, hogy csak azon járművek tekintetnek forgalmon kívülinek, melyek forgalmi engedélye a rendőrkvesztúra közlekedésügyi ügyosztályánál letétbe lett helyezve. Mindazok, akik jelen felhívásnak az előírt időben nem tesznek eleget, a fent idézett törvény alapján 2000 lei pénzbüntetéssel és forgalmi engedélyük bevonásával lesznek sújtva. A jelentkezési kötelezettség a traktorok tulajdonosaira nem vonatkozik. Chestorul Politiei ss. Popoviciu. Az építőiparosok szövetsége közli tagjaival, hogy Oradea város viz- és csatornázási üzemének működési szabályrendelete hiteles magyar fordításban megjelent s az a tagok részére kapható az építőiparosok szövetsége Jordániában, Str. General Mostoiu Mo. 4. A VILLAMOSMŰ BÁLJA. A villamosmű alkalmazottainak sportegyesülete április 13-án, húsvét másodnapján este 10 órakor a Kereskedelmi Csarnok helyiségeiben bált rendez. Védnökök: dr Bledea László polgármester, Cristescu Sándor, az egyesület elnöke és Bazilli Mihály a villamosmű igazgatója. A bálon műsor nem lesz. Belépődíj személyenként 40 lei, családjegy 100 lei Erdélyi Lapok V. évf., 75 szám. — Szerda, 1936. április 1. Nyugalomba vonult leitner, az országos hírű „Kék Macska" vendéglő tulajdonosa Nemcsak Oradeán és Erdélyben, hanem az ország egész területén, sőt külföldön is a legjobb hírnévnek örvendett a „Kék Macska“ vendéglő, amelyet évtizedeken át a rendkívül népszerű Leitner Ferenc vezetett. Kitűnő konyhája, pincéje, az intim helyiségek és a mindig figyelmes, pontos kiszolgálás valósággal fogalommá nemesítették a „Kék Macskát“ az úri társaságok e kedvelt étkező és szórakozó helyét. Lettner Ferenc igazi megtestesülése volt annak a vendéglős-típusnak, aki foglalkozását nem tekinti közönséges hasznot hajtó üzletnek, hanem minden szaktudásával arra törekszik, hogy a vendégek igényeit a lehető legtökéletesebben elégítse ki. A „Kék Macskádban törődtek a vendéggel, az előzékeny, mindig és mindenütt jelenvolt gazda is, meg a nagyszerűen begyakorolt személyzet is. Most mint sajnálattal értesülünk Leitner Ferenc korára tekintettel végleg viszszavonult a magánéletbe. Az üzemet új gazda vette át. Jellemző Leitnerre, hogy a szerződésben kikötötte az üzemnek az ő hagyományai szerint való vezetését. — Leitner Ferenc visszavonulása ismét letörül egy színfoltot a város társadalmi életének képéről. Az építőiparosok szövetsége felkéri a festő és mázolómesterek szindikátusának összes tagjait, hogy április 1-én délután 6 órakor az ipartestület földszinti helyiségében megtartandó rendkívüli közgyűlésen megjelenjenek. Temetés: Kiss Elemér 23 éves kisgazda Oradeán meghalt. Temetése szerdán délután 3 órakor lesz Sámpanon. (Erdélyi „Concordist“). SZÍNHÁZ Nyolcvanhárom éves a „Cigány“ Április elsején ismét a Thália-színtársulat kezdi meg előadásait városunkban s már az első estén irodalmi csemegével szolgálnak: új rendezésben, gondosan összeválogatott zeneszámokkal szinte hozzák Szigligeti Ede egyik legszebb színművét, a Cigány-t, amelyet 83 évvel ezelőtt írt városunk nagy szülöttje, Szigligeti Ede. 1853 óta sem öregedett meg ez a kedves, szép népszínmű. Sokszor és sok társulat játszotta a régi Magyarországon, Pesten is, a vidéken is és minden színész ambíciója volt hogy az első budapesti előadás nagy színészeihez megközelítő jó előadást nyújtsanak. 1853 december 17-én volt az első előadása Pesten a Cigány-nak. Ekkor Zsiga cigányt Szentpétery Zsigmond és Rózsit Bulyovszkyné játszotta, mellettük Füredy Mihály és Eötvös Borcsa voltak a főbb szereplők. 1924-ben a budapesti Városi Színház felújította Rózsahegyivel a címszerepben. Külföldön legelőször Belgrádban mutatták be a Cigány-t, 1874 júliusában, Várhidy Sándorral a címszerepben s olyan sikere volt, hogy Szimics Milán Jusztus szerb nyelvre is lefordította. A Cigány-ban énekelték azt a kedves, szép magyar dalt is, amelynek kezdő sorai legénykedők között szállóigévé váltak: „Vagyok olyan legény, mint te. Vágok olyan rendet, mint te ...“ A Cigány oradeai felújítása elé igen nagy érdeklődéssel tekinthetünk. A címszerepet a mi drága Tóth Elekünk fogja játszani. Neki ez régi, híres szerepe s a mostani előadásra különösen nagy kedvvel készül. A többi szerepek is jó kezekben vannak s így a Cigány reprize bizonyára ünnepi hangulatban fog lezajlani. (..) HETI MŰSOR: Április 1-én, szerdán este 9 órakor ünnepi megnyitó előadás: A cigány. Szigligeti örökbecsű népszínműve, Kádár Imre teljesen új átdolgozásában. Bartók-Kodály-féle székely népdal zenével. Teljesen új átdolgozásban. Uj díszletekkel. Eredeti betétekkel. Vezényel: Csíki Endre. Bevezető beszédet mond: báró Kemény János. Rendes helyárakkal. Csütörtökön délután 5 órakor: Érettségi. Olcsó helyárakkal. — Este 9 órakor: Esernyés király. Rendes helyárakkal. Pénteken délután 5 órakor: Gül baba. Olcsó helyárakkal. — Este 9 órakor premier: A vihar. Shakespeare vigjátéka. Babits Mihály fordításában. Beethoven VI. szimfóniájának kíséretével. Bánffy Miklós gróf tervei alapján készült díszletekkel. Kádár Imre rendezésében. Károlyi Leona kosztümjeivel. Rendes helyárakkal. Szombaton este: Csárdáskirálynő. Rendes helyárakkal. Vasárnap este 9 órakor: Marica grófnő. Rendes helyárakkal. — Jegyek elővételben már válthatók a színház előcsarnokában lévő pénztárnál naponta délelőtt 11—1-ig és délután 4—7-ig. Szombaton ápr. 4-én nyílik meg LaaraTafolio étterem és kerthelyisége Oradea, Regele Carol II. No. 5. Elsőrendű kiszolgálás, mérsékelt ár mellett úgy az étlapnál, mint italoknál. Tisztán kezelt tájborok, úgy a kerthelyiségben, mint a téli fedett helyiségben modern teke sportpálya áll a nb. közönség rendelkezésére. Szíves pártfogást kér TORÖK ANTAL, volt törvényszéki tisztviselő.