Erdélyi Lapok, 1936. április-június (5. évfolyam, 75-144. szám; 124. számtól Uj Lapok néven)

1936-04-01 / 75. szám

4 HEYMAN SZÍNKÖR! Csak április 1-én és 2-án! Cecil B. de Mille mesteri rendezése! KIRÁLYOK KIRÁLYA Jézus kiűzi a templomból a kufárokat. Utolsó vacsora, ludas elárulja Jézust. Jézus elitéltetése, keresztrefeszítése és feltámadása. A Liszt Ferenc Zenekar jubileumi hangversenyének sikere Vasárnap délután a Katolikus Körben ren­dezte meg a Liszt Ferenc Zenekar első jubi­leumi hangversenyét, a nagy zeneköltő születé­sének 125-sik, halálának pedig 50-ik évforduló­ja alkalmából. Műsoron dr Krüger Jenő elnök bevezető beszéde és öt magyar rapszódia szere­pelt, Wechsler TV zongoraművésznő és a zene­kar előadásában. Dr Krüger emlékbeszédében kihangsúlyozta Liszt Ferenc magyar mivoltát Húsz rapszódiájával egy csapásra nemcsak ismertté tette a­ magyar dalt a külföld előtt, ha­nem az olaszhoz hasonló népszerűségre emelte. Lehárnak és a többi nagy zeneszerzőnek muzsi­kája szép, de nem olyan magyaros, mint a­ Liszt szerzeményei. Ez az izig-vérig magyar muzsika legfényesebb bizonyítéka Liszt Fe­renc magyar érzületének. Beszéde után Andrássi mester lépett a zenekar elé és Liszt 2-ik rapszódiájának előadásával valósággal el­bűvölte hallgatóságát. Majd Wechsler Ili zongorművésznő játszotta el remek techniká­val a halhatatlan zeneköltő 13. és 6-ik rapszó­diáját. Percekig ünnepelték. A negyven­öt tagú zenekar pedig a 14. és 12-sik rapszódia előadá­sával szerzett felejthetetlen élményt. Andrássi Ede zenetanár, országos karnagy e hangverse­nyével nemcsak Lisztnek, hanem önmagának is maradandó emléket állított. A 2-ik és 12-ik rapszódia kádenciáját Popity Baba játszotta finom átérzéssel és ragyogó technikával. A hegedűszólókat Kertész József hangverseny­­mester adta elő. Ma szerdán este 9 órakor ünnepi dísz­előadás keretében hozza színre a THALIA cluji magyar színház A CIGÁNY örökbecsű népszínművet. Bevezető beszédet mond: báró Kemény János Elővételi pénztár 1001-ig, d. u. 4-től. Rendőri szemle az összes gépjármű­vek felett. Az oradeai rendőrkresztúra a közutakon való közlekedésre vonatkozó tör­vény 27-ik paragrafusa és ugyanezen­­ törvény végrehajtási utasításának 42-ik paragrafusa alapján 1936 április hó 12., 3., 4., 6., 7. és 8-ik napjain délelőtt 9—13 óraikor a rendőrkvesztúra épületében általános szemlét tart az Oradea és Bíhor vármegye területén nyilvántartott összes gépjárművek felett. Valamennyi forgalomban levő gépjármű, autóbusz, személyautó, teher­autó, motorbicikli tulajdonosa köteles a fenti időpontban járművével együtt ezen szemlén jelentkezni. A szemle alkalmával köteles a gép­jármű forgalmi engedélyét és a pénzügyi ható­ság engedélyét is annak igazolására bemutatni, hogy adója ki van fizetve. Akik teherszállítás­­sal foglalkoznak, kötelesek úgy iparengedélyü­ket, valamint a közmunka és közlekedésügyi minisztériummal kötött megállapodást is be­mutatni. Nyomatékosan felhívjuk a gépjármű­tulajdonosok figyelmét arra a körülményre, hogy csak azon járművek tekintetnek forgal­mon kívülinek, melyek forgalmi engedélye a rendőrkvesztúra közlekedésügyi ügyosztályánál letétbe lett helyezve. Mindazok, akik jelen fel­hívásnak az előírt időben nem tesznek eleget, a fent idézett­ törvény alapján 2000 lei pénzbün­tetéssel és forgalmi engedélyük bevonásával lesznek sújtva. A jelentkezési kötelezettség a traktorok tulajdonosaira nem vonatkozik. Chestorul Politiei ss. Popoviciu. Az építőiparosok szövetsége közli tagjaival, hogy Oradea város viz- és csatornázási üzemé­nek működési szabályrendelete hiteles magyar fordításban megjelent s az a tagok részére kap­ható az építőiparosok szövetsége Jordániában, Str. General Mostoiu Mo. 4. A VILLAMOSMŰ BÁLJA. A villa­­mosmű­ alkalmazottainak sportegyesülete április 13-án, húsvét másodnapján este 10 órakor a Kereskedelmi Csarnok helyi­ségeiben bált rendez. Védnökök: dr Ble­­dea László polgármester, Cristescu Sán­dor, az egyesület elnöke és Bazilli Mihály a villamosmű igazgatója. A bálon műsor nem lesz. Belépődíj személyenként 40 lei, családjegy 100 lei Erdélyi Lapok V. évf., 75 szám. — Szerda, 1936. április 1. Nyugalomba vonult leitner, az országos hírű „Kék Macska" vendéglő tulajdonosa Nemcsak Oradeán és Erdélyben, hanem az ország egész területén, sőt külföldön is a leg­jobb hírnévnek örvendett a „Kék Macska“ ven­déglő, amelyet évtizedeken át a rendkívül nép­szerű Leitner Ferenc vezetett. Kitűnő konyhá­ja, pincéje, az intim helyiségek és a mindig fi­gyelmes, pontos kiszolgálás valósággal fogalom­má nemesítették a „Kék Macskát“ az úri társa­ságok e kedvelt étkező és szórakozó helyét. Lett­ner Ferenc igazi megtestesülése volt annak a vendéglős-típusnak, aki foglalkozását nem tekin­ti közönséges hasznot hajtó üzletnek, hanem min­den szaktudásával arra törekszik, hogy a ven­dégek igényeit a lehető legtökéletesebben elégít­se ki. A „Kék Macskádban törődtek a ven­déggel, az előzékeny, mindig és mindenütt jelen­volt gazda is, meg a nagyszerűen begyakorolt személyzet is. Most mint sajnálattal értesülünk Leitner Ferenc korára tekintettel végleg visz­­szavonult a magánéletbe. Az üzemet új gazda vette át. Jellemző Leitnerre, hogy a szerződésben kikötötte az üzemnek az ő hagyományai szerint való vezetését. — Leitner Ferenc visszavonu­lása ismét letörül egy színfoltot a város társa­dalmi életének képéről. Az építőiparosok szövetsége felkéri a festő és mázolómesterek szindikátusának összes tagjait, hogy­ április 1-én délután 6 órakor az ipartestü­let földszinti helyiségében megtartandó rendkí­vüli közgyűlésen megjelenjenek. Temetés: Kiss Elemér 23 éves kis­gazda Oradeán meghalt. Temetése szerdán dél­után 3 órakor lesz Sám­panon. (Erdélyi „Con­­cordist“). SZÍNHÁZ Nyolcvanhárom éves a „Cigány“ Április elsején ismét a­­ Thália-színtársu­­lat kezdi meg előadásait városunkban s már az első estén irodalmi csemegével szolgálnak: új rendezésben, gondosan összeválogatott zene­­számokkal szinte hozzák Szigligeti Ede egyik legszebb színművét, a Cigány-t, amelyet 83 év­vel ezelőtt írt városunk nagy szülöttje, Szigli­geti Ede. 1853 óta sem öregedett meg ez a ked­ves, szép népszínmű. Sokszor és sok társulat játszotta a régi Magyarországon, Pesten is, a vidéken is és minden színész ambíciója volt hogy az első budapesti előadás nagy színészei­hez megközelítő jó előadást nyújtsanak. 1853 december 17-én volt az első előadása Pesten a Cigány-nak. Ekkor Zsiga cigányt Szentpétery Zsigmond és Rózsit Bulyovszky­­né játszotta, mellettük Füredy Mihály és Eötvös Borcsa voltak a főbb szereplők. 1924-ben a bu­dapesti Városi Színház felújította Rózsahegyi­vel a címszerepben. Külföldön legelőször Belgrádban mutatták be a Cigány-t, 1874 júliusában, Várhidy Sán­dorral a címszerepben s olyan sikere volt, hogy Szimics Milán Jusztus szerb nyelvre is lefor­dította. A Cigány-ban énekelték azt a kedves, szép magyar dalt is, amelynek kezdő sorai legény­­kedők között szállóigévé váltak: „Vagyok olyan legény, mint te. Vágok olyan rendet, mint te ...“ A Cigány oradeai felújítása elé igen nagy érdeklődéssel tekinthetünk. A címszerepet a mi drága Tóth Elekünk fogja játszani. Neki ez régi, híres szerepe s a mostani előadásra kü­lönösen nagy kedvvel készül. A többi szerepek is jó kezekben vannak s így a Cigány reprize bizonyára ünnepi hangulatban fog lezajlani. (..) HETI MŰSOR: Április 1-én, szerdán este 9 órakor ünnepi megnyitó előadás: A cigány. Szigligeti örökbecsű népszínműve, Kádár Imre teljesen új átdolgozá­­sában. Bartók-Kodály-féle székely népdal zené­vel. Teljesen új átdolgozásban. Uj díszletekkel. Eredeti betétekkel. Vezényel: Csíki Endre. Beve­zető beszédet mond: báró Kemény János. Ren­des helyárakkal. Csütörtökön délután 5 órakor: Érettségi. Ol­csó helyárakkal. — Este 9 órakor: Esernyés ki­rály. Rendes helyárakkal. Pénteken délután 5 órakor: Gül baba. Olcsó helyárakkal. — Este 9 órakor premier: A vihar. Shakespeare vigjátéka. Babits Mihály fordításá­ban. Beethoven VI. szimfóniájának kíséretével. Bánffy Miklós gróf tervei alapján készült díszle­tekkel. Kádár Imre rendezésében. Károlyi Leona kosztümjeivel. Rendes helyárakkal. Szombaton este: Csárdáskirálynő. Rendes helyárakkal. Vasárnap este 9 órakor: Marica grófnő. Ren­des helyárakkal. — Jegyek elővételben már válthatók a szín­ház előcsarnokában lévő pénztárnál naponta dél­előtt 11—1-ig és délután 4—7-ig. Szombaton ápr. 4-én nyílik meg LaaraTafolio­ étterem és kerthelyisége Oradea, Regele Carol II. No. 5. Elsőrendű kiszolgálás, mérsékelt ár mellett úgy az étlapnál, mint italoknál. Tisztán kezelt tájborok, úgy a kerthelyiségben, mint a téli fedett helyi­ségben modern teke sportpálya áll a nb. közönség rendelkezésére.­­ Szíves pártfogást kér TORÖK ANTAL, volt törvényszéki tisztviselő.

Next