Erdélyi Napló, 1992. július-augusztus (2. évfolyam, 26-34. szám)
1992-08-06 / 31. szám
4. Béke az olajfák alatt? Az izraeli-palesztin béke esélyei a zsidó államban történt kormányfordulat után erőteljesebben körvonalazódnak. A Bush kezdeményezte - és már hónapok óta hol langyosan, hol biztatóbban folyó - egyezkedések új fordulatot nyerhetnek s ezzel a Közel-Kelet viharzónájában (is?) talán lecsillapodnak a kedélyek. Ez azonban még most is csupán a messzi távlatokról szóló prognózis. A jelen - biztatásai ellenére is - komplikáltabb. A Samir örökébe lépő Rabin következetes ugyan és hajlik a "Területet a békéért" általa rég hangoztatott elvének megvalósítására, de az egykori tábornok mai ellenzéke is erősen védi saját - háborúkban kivívott - pozícióit. De némi apró lépések azért vannak. A miniszterelnök már bejelentette, hogy nincs szándékában további települések építésének finanszírozása, s azt is kilátásba helyezte, hogy közvetlen tárgyalásokat kezd szomszédaival. Ez a tény némiféle tapogatózás és taktikázás után a palesztinoknál is kedvező fogadtatásra talált - s, hallj Uram csodát! - Arafat is azt nyilatkozta, hogy hajlandó a párbeszédre! Hogy mindebben Baker talán utolsó közel-keleti "zarándoklatának" is szerepe van, az kétségtelen. A Bush kormányzat külügyminisztere, aki feltevések szerint a régi elnök új választási kampányának főnöke lesz, s ezért megválik hivatalától, apaitanyait beletett megbízatásának sikere érdekében, s komoly diplomáciai sikerrel tarsolyában tért vissza Washingtonba. A nyitás tehát megtörtént, s a válaszlépés is adott. A folytatást pedig borítékolták. A pillanatnyi szélcsend talán az ötkarikás játékoknak is köszönhető, de mindenképpen örvendetes. Mert a bibliai tájakon is nagyon áhítoznak már a nyugalomra. De mi a helyzet az Öböl környékén? Háromhetes huzavona után az irakiak végre beleegyeztek abba, hogy az ENSZ-delegátusok beléphessenek a Mezőgazdasági Minisztérium hivatalába. Igaz, kompromisszum született: az őket megfenyítő szövetségesek képviselői nélkül alakult újabb "vizsgálóbizottság", s hogy ez már semmit sem fog találni, az szinte bizonyos. Mert ha volt is terhelő, az iraki fegyverkezést illusztráló dokumentáció abban az álcázott épületben, azt már rég biztonságosabb helyekre menekítették Szaddam illetékesei. S így hiába is minden. Az "amik" őrködnek az épület előtt, a vallási fanatikusok szorgalmasan és hevesen tüntetnek ellenük s közben az iraki diktátor azt hiszi, hogy ideiglenes győzelmet aratott. Pedig téved. Megint téved. Bush és tanácsadói egyre többször fontolgatják az újabb megleckéztetés lehetőségét, s erre a megoldásra a szenátus is bólogatni látszik. A pohár ismét betelt, s az ENSZ-határozatokat semmibevevők ellen ismét bármikor bevethetik a bombázókat. A törékeny és ingatag béke itt bármikor felborulhat, s akkor talán a sokat szenvedett iraki nép is belátná, hogy menesztenie kell fanatikus diktátorát. A Közel- és Közép-Kelet tájain tehát régi konfliktusok fészkében parázslik a lehetőség. Amott a béke esélyei, itt az újabb háború esetlegessége a láthatáron, s alant, hol az egyszerű emberek élik mindennapjaikat, még mindig nincs béke az olajfák alatt. Indig Ottó Mirsafi ERDÉLYI NAPLÓ AЩМЛбтШЛ0 Lett let A lett Nemzeti Bank bejelentette, hogy szakít a rubellel. A gumirubelnek nevezett orosz pénz a helyi oroszok nagy bánatára külföldi pénz lett. Beszélgetés Tereze Svilans-szal, a londoni lett nagykövetség munkatársával. - Szóval önök véglegesen szakítottak a rubellel? Milyen lehetőségekre számítanak ettől a lépéstől? - Igen, ez így van. Az, hogy az ország kicsi, szerintem előny. A kicsi egyébként is szép. Ez a lépés segíteni fogja kereskedelmünket és a befektetéseket, így összhangba kerülhetünk az európai folyamatokkal. A rubel-zóna olyan hatalmas, hogy igen nehéz összetartani. - A lett gazdaság az elmúlt évtizedek miatt komoly gondokkal küzd. Ilyen körülmények között mi lesz az önök pénzével? - Ez egy átmeneti lépés, előbb a lett rubel lesz a hivatalos pénz. A latot csak később, az év végén vagy a jövő év elején vezetjük be. Ez egy átmeneti lépés, amellyel ellenőrizhetjük a rubelmennyiséget Lettországban. Az észtek új pénze óta rengeteg orosz rubel áramlik be az országba. - Beszéljünk még a rubelről. Az önök lakosságinak 40 százaléka orosz, ők nem nagyon örülnek ennek a lépésnek, igaz? - Az oroszok számaránya inkább 50 százalék Lettországban. Nem hiszem, hogy az emberek nemzetiségének bármi köze lenne a pénzváltozáshoz. - ők nem akarják azt, hogy továbbra is a rubel-zónához tartozzanak? - Jelenleg az orosz rubel és a lett rubel teljesen egyenlő egymással szemben. Ők bármikor beválthatják orosz rubeljeiket a nemzeti bankokban, így tehát semmiféle kárt nem szenvednek. - Ám itt van az új állampolgári törvény, amely igen kemény. Nem jelenti ez a nemzetiségekkel szembeni fellépést? - Ez egyáltalán nincs így, noha ez most egy divatos elképzelés. Valójában mindenki számára elérhető az állampolgárság Lettországban. Igaz, néhány embernek kérvényeznie kell, de nincs semmiféle megkülönböztetés. Az Európa Tanács küldöttsége nem talált semmi kivetnivalót a dologban. Szerintem ezt néhányan csak hangulatkeltésre használják fel. (Financial Times) ■ A csehek és a szlovákok szétválása több beruházást elriasztott. ■ Ám a Rockwell International amerikai óriáscég itt készül első keleti vállalkozására, alkatrészgyárat telepít ide. ■ A Jaguar szintén be akar törni a kelet-európai autópiacra. Szerviz- és eladási hálózatot épít a térségben, aggódik a japánok növekvő itteni érdeklődése miatt. ■ Oman 200 millió dollárral segíti az azeri olajipar fejlesztését. ■ Hamarosan elkezdődik az olajkutatás a szárazföldön és a tengeren is. ■ Az omaniak a kazahoknak is segítenek egy olajvezeték építésében. ■ Kijött az első orosz bankjegy, amelyen nincs rajta Lenin arcmása. ■ Az új 5000 rubelesen csak a Kreml tornyai látszanak. Új gyarmatosítás Kelet-Európában III. ÉRDEKSZFÉRÁK A gazdasági nagyhatalmak - az Egyesült Államok, az Európai Gazdasági Közösség és japán - politikailag is számottevő erők és kettős erejükkel befolyásolni tudják Európa jövőbeli képét. Ami Közép-Kelet-Európa Karnouh által említett "újgyarmatosítását" illeti, kezdenek körvonalazódni az érdekszférák. A Visegrádi hármak - vagy már négyek? - (a Cseh és Szlovák Köztársaság, Magyarország, Lengyelország) a tőke beáramlását és beruházásokat illetően német és osztrák érdekeltségbe tartoznak, s bár más beruházások is "tanyát vertek", ezek sem méreteikben, sem mennyiségükben nem számottevőek. Érdekesség, hogy Magyarországon egyre inkább jelen van az amerikai és a japán tőke is. Ez annak tudható be, hogy ez az ország nyitott a leghamarabb a külföldi nagy beruházások felé, elsőként alakított ki működő bankrendszert. Ezért egyfajta központtá válhat, ahonnan tovább áramlik a tőke, valamint összekötő szerepet tölthet be Nyugat- és Kelet-Európa között. Az is érdekes, hogy ez az egyetlen ország, ahol már Japán is szerephez jutott. Bulgária, úgy tűnik, nem akarja megtagadni balkáni státusát. Ingadozik. Eleinte régi "patrónusa" maradványától várt segítséget, ám - mint ez kiderült - sem Oroszország, sem Ukrajna nem képes a gazdasági beavatkozásra. Tekintetbe véve, hogy az Európai Tn..............a, Szófia érdekszférában marad. Valószínűleg török, esetleg az sem kizárt, hogy idővel az Egyesült Államok tőkéje is megjelenik majd. Mi történik a szovjet birodalomban? A FÁK-ban jelenleg Oroszország és Ukrajna között folyik a hatalmi harc. Jelcin már Gorbacsov elnöksége idején kezdte kialakítani kapcsolatait a tőkés világgal, majd a múlt év augusztusi puccs után egyértelművé vált, hogy ő lesz az Egyesült Államok egyes számú támogatottja. De Anglia Oroszország felé kacsingat. A FÁK államai közül Jelcin birodalma a legerősebb gazdaságilag, hiszen a volt Szovjetunió "központjait" mondhatja magáénak.. Ez pedig egyfajta ellenőrzést biztosít számára a többi köztársaság gazdasága fölött. Nem véletlenül vont orosz ellenőrzés alá szinte minden konfliktus-zónában levő hadtestet, és jelent meg a békéltető szerepében ott, ahol a gazdasági válság és a nemzetiségi ellentétek által előidézett feszültségek növekednek. Az sem véletlen, hogy bár az Európai Közösség és az Egyesült Államok elismerték a FÁK köztársaságait, sőt diplomáciai kapcsolatot is létesítettek velük, gazdasági helyzetükön - mely még mindig függ Moszkvától - egyáltalán nem igyekeznek segíteni. Ezek szerint Oroszország gazdasági fellendülése elsősorban az Egyesült Államok és Anglia érdeke. Érdekszférákról szólva, ez főleg amerikai és kisebb mértékben angol. Ha Moszkva gazdasági stabilitása elkezdődik, elkezdődik gazdasági terjeszkedése is, a FÁK többi köztársasága fölött. Ennek egyedül Ukrajna állhatná meg útját, ám Kravcsuk saját állama boldogulása érdekében valószínűleg "békét” köt Jelcinnel, hogy Ukrajna is részt kapjon a gazdasági hatalomból, ami ez esetben politikai hatalmat is jelent. Az Egyesült Államok tehát "gyarmatosítja" volt ellenfeleit, hagyja, hogy Moszkva - esetleg Kijev társaságában - megerősödjék. Ezáltal piacot és munkaerőt biztosít magának, valamint közelről fi gyelheti a hatalmas és Egyelőre valahogy így gyengén őrzött atomarze- ШШ illusztrálható a kelet-európai fiait* c. 1 ... 15 %, új rend "teremtése" írj VAJDASÁGI Nemrégiben, zürichi tartózkodásom idején részt vettem a Svájci magyar irodalmi és képzőművészeti szövetség összejövetelén. Tollas Tibor és Saáry Éva költők mellett előadást tartott dr. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Demokrata Közösség egyik vezetője. Miután néhány példányt átadtam a magammal hozott Erdélyi Naplóból, sikerült elbeszélgetnem a rokon hivatású dr. Hódi Sándor pszichológussal, aki pedagógus feleségével és lányával azért érkezett az alpesi országba, hogy nép- ■ csoportjának üzenetét hozza. A választékos, színes nyelvezettel előadó politikus néhány kötet szerzője, így az önmagunk vallása és Sokáig éltünk némaságban című könyveknek, de szerkesztője a Hírmondó című folyóiratnak és oroszlánrészt vállalt a VDMK programja és a magyar önkormányzatról szóló memorandum megszerkesztésében. Bevezetőjében elmondta, svájci küldetésének az a célja, hogy világnyelveken kiadják a vajdasági magyar közösség törekvéseit ismertető tervezetet. Erre a célra kérte a nyugat-európai magyar csoportok anyagi támogatását, valamint azt, hogy a személyes kapcsolatok révén"segítsék elő a kapcsolatfelvételt jelentős nyugatiszemélyiségekkel és újságírókkal. Hódi Sándor lebilincselő előadásban ismertette a jelenlegi jugoszláviai politikai helyzetet, ezen belül a vajdasági magyarságra leselkedő veszélyeket. Elmondotta, hogy a magyar kisebbség gondja most: a túlélés. A VMDK fő törekvése a magyar népcsoport politikai kimentése a zűrzavaros háborús helyzetből Mint hangsúlyozta, a népirtást a hatalomhoz ragaszkodó kommunisták robbantották ki, és a világ, a civilizált Európa szeme láttára a legvadabb öldöklés folyik a széthullott Jugoszlávia nagy területein. A múltban az a közhiedelem terjedt el, hogy Jugoszlávia valóságos csodaország, ahol a kisebbségek irigylésre méltó helyzetben élnek. Ezt hitték évtizedeken át a viszonylag liberálisabb kommunista rendszer idején az elaltatott vajdasági magyarok és a környező országok kisebbségi sorsban élő magyarjai is. A magyarság hosszú időn át zsibbadt bénultságban tengette életét, s jellemzője az önpusztító magatartás, a depresszióba süllyedt, távlatot vesztett fogyó nemzet képe - mondotta az előadó. Bácskában tízévenként a népesség tíz százaléka tűnik el: meghal, kivándorol vagy beolvad. Régebben a nemzeti identitás feladása volt a tét a boldogulásra. '. • /' V Jelenleg amagyarság is a mészárlás