Erdélyi Napló, 1998. május-június (8. évfolyam, 18-26. szám)

1998-06-09 / 23. szám

AT UT ! uu ! polgári hetilap­­p­al 1998. június 13-tól 19-ig Sok külföldi rendező kötötte már meg alkuját Hollywooddal, de valamennyi között talán Milos Formáné a legfigyelemremél­tóbb. Nem mintha a művészi tevékenységet súlyra vagy centire lehetne mérni, de önmagáért beszél a tény, hogy ő­ az egyetlen rendező, aki kétszer is elnyerte az Oscar-díjat, ezt az ízig-vérig amerikai trófeát. Ennek ellenére sokan ítélik úgy, hogy alkotói munkássága derékba tört amerikanizálódásával. A legmélyebb értelemben gyökértelenné vált. Filmgyári alkalmazott - még ha az álomgyáré is -, ahelyett, hogy a siker jogán megrendezné a maga filmjeit. Mások szerint pedig ő a helyhez és korhoz töké­letesen alkalmazkodó művész tipikus példája. 1932. február 18-án született a csehszlovákiai Caslavban. „Szüle­im hazafias meggyőződésű csehek voltak, úgy is mondhatnám, ezért az eszméért adták az életüket." Mikor 1938-ban, a Szu­­déta-vidék bekebe­lezése után nyil­vánvalóvá vált Hit­ler telhetetlensége, családjuk régi ba­rátai külföldre köl­töztek. Apja nem akarta a legnehe­zebb órákban cser­ben hagyni hazá­ját. Később a Ges­tapo áldozata lett. Milos kezdetben diákszínjátszó, majd a Ze­nés Vígjáték Színház tagja és tévékommentátor volt. A csehszlovák újhullám egyik vezéralakját azért nem vették fel a főiskolára, mert semmi nem jutott eszébe, amikor azt kér­dezték tőle, „hogyan rendezné meg a harcot a békéért". Az elő­adóművészek akadémiájának filmdramaturgiai osztályán dolgo­zott öt éven keresztül. Barátai a csehszlovák „ellenzék" tagjai: Vávra, Kratochwil, Dániel, Milan Kundera és később a laterna Magica csapatában (a Balázs Béla Stúdió cseh megfelelője) Svo­­boda és Menzel, így vall erről a korszakról: „A szabadság érze­te, több száz film, azoknak a jelleme és kalibere, akinek és mind­ezt meg lehet beszélni, körülbelül ezek a legfontosabb dolgok, melyeket az embereknek alkotunk." Első munkáját, a Meghallgatás című dokumentumfilmet 31 évesen készítette. Második filmje, a Fekete Péter elnyerte a film­kritikusok díját, és meghívták Amerikába. Ekkor került szembe először a két filmkészítési módszer, a partnert és a pénzt kiszol­gáló alkalmazkodás és a közép-európai, elemzésekben, viták­ban formálódó szerzői forgatókönyvírás különbségével. Két kö­vetkező, egyben utolsó odahaza forgatott filmje, az Egy szöszi szerelme és a Tűz van, babám! nagy fesztiválsikereket aratott, többek között legjobb külföldi filmként Oscar-díjra is jelölték őket. A cenzúra azonban nem nézte jó szemmel a rendező ténykedését, é­s mikor eltiltották munkájától, nem tért­­ haza külföldi tartózkodásából.­­ Amerikában forgatott első alkotása, az Elszakadás elnyerte a 25. Cannes-i Filmfesztivál jubileumi különdíjainak egyikét. 1979-ben rendezte meg a nagy sikerű Hairt, s ezzel végleg szakított a szerzői filmekkel. „Olyan írókra kell hagyatkoznom akik itt szerezték maguknak az élettapasz­talataikat, ebben az országban voltak gyerekek." Forgató­könyvírói ezek után Ken Kesey (Száll a kakukk fészkére, 1975), Doctorow (Ragtime, 1981), Peter Schaffer (Amadeus, 1984). El­ső Oscar-díját a Száll a kakukk fészkére című filmjéért kapta. „Emlékemben az a ‘76-os este a benyomások és érzelmek f­ur­­csa keveréke. Ikerfiaim Petr és Matej előző este érkeztek meg repülővel, s majdnem az egész napot átaludták. Tizenkét éve­sek voltak, s számomra telje­sen idegenek. Hat éve nem lát­tam őket, épphogy kezdtem új­ra megismerkedni velük, úgy­hogy az első Oscar-díjam vala­hová a mélyebb érzelmek zűrzavarába vész." A másodikat már alaposan végigélvezte, ráadásul az Amadeus többnyire Cseh­szlovákiában készült, s így a film kapcsán megadatott neki, hogy tíz év után végre hazalátogathasson. Az MTV 1 vasárnap, június 14-én 21 órától sugározza Val­­mont című filmjét, mely Choderlos de Laclos 1782-ben meg­jelent levélregénye alapján készült. A film mérsékelt sikert ara­tott, ami részben annak tulajdonítható, hogy hat évvel koráb­ban Stephen Frears angol rendező a regény színpadi változatá­ból már készített egy pazar adaptációt Veszedelmes viszonyok címmel. Formánnak azonban volt mivel vigasztalódnia .A Val­­mont című filmemet 1989. no­vember 17-én mutatták be. Anyagilag akkora bukás volt, hogy hónapokra ágynak dől­hettem volna tőle. Csakhogy u­­gyanaznap olyasmi történt a földgolyó túlsó felén, amitől egy csapásra elmúlt minden bajom. Egy prágai diáktüntetéstől pánikba esett a begázolt kom­munista kormányzat, s ráküld­­te gorilláit a pár ezer fiatalra. A diákokat ugyan alaposan elver­ték, de ők lettek az elindítói a demokrácia "bársonyos foga­­dalmának", melynek egy hajda­ni iskolatársam állt az élére. Két hét múlva a kommunista u­­ralom már történelemnek szá­mított Csehszlovákiában...” A m a s o r - 23 elléklet Milos vagy Milos? Vajda Zoltán tiloói Műsormellékletünkben részletes televízió- és rádióműsorokat (Duna, MTV 1, MTV 2, TV 2, TV 3, MSat, RTL Klub, Szív TV, RTV 1, RTV 2, PRO TV, Acasă, Príma TV, Antena 1, Discovery Channel, PRO 7, RTL, SAT 1, Cartoon Network és TNT, Eurosport tévécsatorna, Kossuth, Petőfi, kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári rádió) kínálunk hétről hétre.

Next