Erdélyi Napló, 2000. július-augusztus (10. évfolyam, 27-35. szám)

2000-08-22 / 34. szám

8 erdők koszorúzta hely Erdélyi Napló MÚLT ÉS JÖVŐ SZORÍTÁSÁBAN Erdőszentgyörgy a Felső Kis-Küsküllő mente egyik legjelentősebb települése, a kisrégió gazdasági-kulturális életének központja. A hatvanas évek elején vég­zett régészeti ásatások során feltárt bronz- és vaskori leletek azt bizonyítják, hogy már az őskorban lakták. Az etimológusok szerint neve az erdők koszo­rúzta helyből és a Szent György lovag tiszteletére felszentelt templomából származtatható; a legrégibb írásos dokumentum, amelyben említés esik róla, 1333-ból való. A második világháború után egy ideig járási (rajoni) központ volt. Bár gazdasági potenciál, de főleg az infrastruktúra tekintetében távol állt attól, hogy megfeleljen a követelményeknek, a nyolcvanas esztendők vége felé mégis felkerült a városi rangra emelendő települések lajstromára. A rendszer­­váltás óta eltelt tíz esztendő alatt, az állandósulni látszó gazdasági válságban nem sok előrehaladás történt e téren. A Rhédey-kastélytól a Buckingham-palotáig Marosvásárhely felől enyhe e­­melkedőn vezet a 13-as országút a település központjába, annak aljá­ból először a református templom tornyát, majd a vele átellenben álló Rhédey-palotát pillanthatja meg az utazó. A hajdani Kornis-birtok Bethlen Gábor fejedelem adománya­ként került a Rhédey grófok tulaj­donába. A ma is álló késő barokk díszítésű kastélyt a 9. századi utód, Rhédey László - aki Inczédy Ágnes grófkisasszonyt vette feleségül - 1807 és 1809 között építtette. A kastély az első világháború után egy Schuller nevű kereskedő tulajdoná­ba került, majd 1935-től admi­nisztrációs célokra használták, je­lenleg a helyi általános iskola mű­ködik benne.­­ A Rhédey család révén Erdő­szentgyörgy hírneve messze túlnő a régió, de még az ország határain is - meséli Bartos Miklós történelem szakos tanár, az iskola igazgatója. - A kastélyépítő Rhédey László leá­nya, Claudia 1835-ben férjhez ment Würtembergi Sándorhoz. Eb­ből a frigyből született az a Ferenc nevű fiú, aki aztán benősült az an­gol királyi házba, s akinek lánya, Mary - Rhédey Claudia unokája - az 1910-ben megkoronázott V. György király felesége lett. 1936-ban VI. György néven másodszülött fiuk, Albert herceg lett Nagy-Britannia királya, akit 1952-ben a jelenlegi u­­ralkodó, II. Erzsébet követett a tró­non -­ foglalja össze Bartos mind­azt, amit az angol királyi ház szent­­györgyi kapcsolatairól tudni illik. Az 1841-ben elhunyt Rhédey Claudia koporsóját a református templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. A '89-es fordula­tot követő években valóságos kultu­sza lett a Rhédey családnak. 1994- ben emlékszobát rendeztek be, a­­melyben a családhoz kötődő doku­mentumok, okmányok, fényképek, valamint a Székelyudvarhelyen élő, de szentgyörgyi születésű művész, Székely József Rhédey Claudiát áb­rázoló mellszobrát állították ki. Bartos tájékoztatása szerint az 1997-ben készült szobrot szeret­nék mihamarabb méltó helyén, a palota előtti parkban felállítani. Szintén erdőszentgyörgyi szüle­tésű a múlt század legendás életű műszaki zsenije, Bodor Péter is, aki a helyi Zeyk család pártfogoltja­­ként került a marosvásárhelyi re­formátus kollégiumba. Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, on­nan került vissza Vásárhelyre. Első megbízatásként egy olyan hidat épí­tett, amelynek rácsos faszerkezeté­hez egyetlen fémszeget sem hasz­nált, s amely mintegy száz eszten­deig állta az időjárás viszontagsága­it. 1820-22 között építette a híres vásárhelyi zenélő kutat, amelynek mása Budapesten a Margit-szigeten látható. A háromezer veder űrtar­talmú medence fölött egy pódium állt, az azt fedő kupolában pedig az óra zenélő szerkezete volt elrejtve, amelyet a víz hajtóereje működte­tett, s hatóránként játszott el egy­­egy dalt. A legendás hírű Bodor Pé­ter 1823-27 között pénzhamisítás miatt a szamosújvári börtönben ra­boskodott. A szabadságharc idején gyutacsgyárat működtetett Kolozs­váron, itt érte a halál 1849-ben. Helyhatósági választások - bonyodalmakkal Erdőszentgyörgynek - a köz­igazgatásilag hozzá tartozó Bűzöd­del együtt - jelenleg közel hatezer lakója van, nyolcvan százalékuk magyar. A romák száma - bár so­kan közülük nem vállalják nemze­tiségüket - becslések szerint az ez­ret is eléri. A különböző nemzetisé­gű és vallású emberek itt békésen megférnek egymás mellett. Helyi sajátosság, hogy a temetéseken min­den harangot meghúznak, az el­hunyt vallásától függetlenül.­­ Az idei helyhatósági választá­sokon a változásra szavaztak az er­­dőszentgyörgyiek - mondja Mester Benjámin, az RMDSZ által támoga­tott alpolgármester. - Az igaz u­­gyan, hogy az új polgármester, Tar András az idén függetlenként in­dult, de róla azt is tudni kell, hogy miután az előző két ciklusban al­polgármesterként a szövetséget képviselte, az idén a helyi szervezet elnökével támadt konfliktusa miatt nem vállalta az RMDSZ-jelölést s­­kalauzol a helyi politikai élet út­vesztőiben az alpolgármester. Molnár Józsefnek, a helyi szer­vezet exelnökének teljesen más er­ről a véleménye.­­ Tar András, bár felkértük rá, határozottan visszautasította, hogy az RMDSZ színeiben induljon. Tet­te ezt annak ellenére, hogy élvezte a helyi szervezet bizalmát - mondta. A volt elnök szerint az ő félreállítá­­sát szolgálta az egész manőver. - Tar és azok, akik őt tanácsokkal el­látták, biztosak lehettek abban, hogy simán elnyeri a polgármesteri tisztséget, aminek következménye­ként - az SZKT vonatkozó határo­zata szerint - kötelező módon tiszt­újítást kell tartani. Véleményem szerint a megyei szervezeten belül dúló hatalmi harc egyik epizódja zajlott le Erdőszentgyörgyön, amely­nek során az országos és megyei vezetést bírálók csatát veszítettek ugyan, de háborút még nem - zárja helyzetértékelését Molnár. A tizenöt tagú erdőszentgyörgyi önkormányzati testületben nyolcan az RMDSZ-t - a régiek közül mind­össze három tanácsosnak szavaz­tak újra bizalmat­­, négyen a De­mokrata Pártot képviselik, hárman pedig függetlenként kerültek a ta­nácsba. Tennivaló sok, pénz kevés Az újonnan megválasztott alpol­gármestert a legsürgősebb tenniva­lók felől kérdeztük. Mester szomo­rúan állapította meg, hogy a tavalyi 2,7 milliárd lejes költségvetési ke­rethez képest az idei jóval szűkö­sebbnek ígérkezik, megközelítőleg 2,1 milliárd áll majd a rendelkezé­sükre. A jelentős csökkenés oka, hogy azok a vállalatok, amelyeknek Szentgyörgyön is működik kiren­deltségük - például a gázkitermelő (Romgaz) és a gázszolgáltató (Dis­­trigaz) - a törvény értelmében ezen­túl ott adóznak majd, ahol a köz­ponti székhelyük van. - Mondanom sem kell, mennyi­re érzékenyen érint ez bennünket - jegyzi meg az alpolgármester. - A gazdasági válság e vidéket sem ke­rül­te el. A legfontosabb szentgyörgyi gazdasági egységnél, a Küküllő Kis­ipari Szövetkezetnél, ahol még nem is olyan régen az 1600-at is elérte az alkalmazottak száma, jelenleg mindössze 350-en dolgoznak. S bár az utóbbi években nálunk is szép számmal indultak magánvál­lalkozások, az elbocsátások nyo­mán keletkezett munkaerő-fölösle­get egyelőre még nem képesek le­kötni - magyarázza Mester. Az Er­­dőszentgyörgyre érkező idegent kellemetlenül érinti az utak, külö­nösen a Bözöd felé vezető megyei út kritikán aluli állapota. Talán nincs is községközpont Maros megyében, ahol rosszabbak lennének, mint itt. Az idei költségvetésből mindössze 50 milliót sikerült útjavításra elkü­löníteniük, ami elenyésző része a szükségesnek. Abban reményked­nek, hogy a szászmedgyesi gázki­termelő vállalat talán hozzájárul majd a bözödi út javításához. Meg­tehetnék, hiszen főleg az ő járműve­ik használják azt. A település elöl­járói a közművesítési munkálatok folytatását tartják legfontosabb cél­juknak. Jelenleg egy 27 milliárd lejes beruházás folyik, amelynek célja: a teljes vízvezeték-hálózat ki­cserélése és bővítése. Megjegyzen­dő, hogy az Alszegen kívül minde­nütt folyik a vezetékes víz. Korsze­rű szennyvíztisztító- és szemétte­lepre is égető szükség van. A tele­pülés Szováta felőli kijáratánál ép­pen a községi vásárteret építik. Er­dőszentgyörgy a megye egyik legna­gyobb mezőgazdasági területtel rendelkező községe. Az államosí­tott erdők visszaszolgáltatásában komoly előrehaladást értek el. Ed­dig 460 hektár került vissza ma­gánszemélyek tulajdonába, 200 hektár az önkormányzat, felekeze­­tenként 30-30 pedig az egyházak birtokába. A templom és az iskola - Az erdőszentgyörgyi műemlék­templomot valószínűleg a 14. szá­zadban építették, és Szent György tiszteletére szentelték fel. Külső fa­lán még mindig felfedezhető a védő­szentet ábrázoló falfestmény. A ka­tolikus falu a reformáció idején e­­lőbb az unitárius vallásnál állapo­dott meg, 1640-ben tértek át a re­formátus hitre. A reneszánsz virág­díszekkel ékesített szószéket Sipos Dávid faragta 1738-ban. A temp­lom 1935-ben történt felújításának költségeihez az angol királyi ház kétezer fonttal járult hozzá - magya­rázza Bartos tanár úr, aki 1977-től tanít Erdőszentgyörgyön és '90-től az általános iskola igazgatója. Az általános iskolában az elmúlt tanévben 29 - egy román és három, illetve négy magyar tannyelvű - osz­tály működött. Az idén vizsgázó 93 nyolcadikos tanuló közül mindösz­­sze tízen nem érdemelték ki az át­menő jegyet. A végzettek zöme a he­lyi középiskolába iratkozik be, hi­szen a szűkös anyagiak miatt ma­napság kevés szülő engedheti meg magának azt a luxust, hogy valame­lyik vásárhelyi iskolába járassa a gyermekét. Az is igaz viszont, hogy a helyi líceumnak is igen jó híre van manapság. Itt három-három - két magyar és egy román - párhuza­mos osztály működik évfolyamon­ként. Beindult végre a posztliceális képzés is, ami az annyira hiányolt továbbtanulás lehetőségét is bizto­sítja az arra vágyók számára.­­ Remélem, nem tűnik szerény­telenségnek, de ha már a színvonal is szóba került, hadd említsem meg, hogy mi is kiérdemeltük a ki­emelt minősítést, ami egyebek mel­lett azt a jogunkat is biztosítja, hogy itt helyben szervezhessük meg a megüresedett helyekre a verseny­­vizsgát - mondja az igazgató. Megtudtuk, hogy idén sikerült felújítaniuk a tornaterem tetőszer­kezetét, jelenleg pedig az iskolának otthont adó Rhédey-palota festése és egyéb karbantartási munkálatok folynak. Sajnos a plafon restaurálá­sára nincs elegendő pénz, s úgy tű­nik, saját erőforrásból egyhamar nem is lesz. A település közművelődési éle­tét a Bodor Péter Művelődési Egye­sület próbálja megszervezni, össze­fogni. Az évente megrendezésre ke­rülő amatőr színjátszó csoportok fesztiváljára messze földről érkez­nek a részvevők. Az idén vezetővál­tás történt az egyesület élén, a le­mondott Dabóczi Éva - aki elévül­hetetlen érdemeket szerzett az e­­gyesület létrehozásában és vezeté­sében - helyére Zár­ Csilla került, aki fiatalos lendületet próbál vinni a munkába, egyébiránt elődje nyomdokain kíván haladni a továb­biakban is. A turizmus jelenthetné a kiutat A rendszerváltás után az erdő­­szentgyörgyiek is nekiláttak a kül­földi kapcsolatok kiépítéséhez. Próbálkozásaik a magyarországi Baja és a svájci Plan-les-Quates-tel jártak sikerrel. Ez utóbbival már elkezdődtek a testvértelepülési szerződés aláírását előkészítő tár­gyalások. Reményeik szerint idén már alá is írják. A svájciak évek óta segítik az árva gyerekeket és rászo­rulókat. Idén is sor került az im­már hagyományossá vált nyári ten­gerparti táborozásra, ahová tizenöt gyereket vittek, szintén svájci segít­séggel, a Pro Família Alapítvány közreműködésével. Utóbbi egyéb­ként havonta 50 dollárt küld a rá­szoruló apróságok támogatására. A gazdasági válságból való kilá­balás lehetőségeit illetően egybe­hangzó volt a vélemény: a legna­gyobb és egyben legkézenfekvőbb e­­sélyt erre a turisztikai adottságok kihasználása jelentené. A bözödúj­­falusi víztároló a falu egykori lakói számára kétségtelenül felért egy ka­tasztrófával, soha be nem gyógyuló lelki sebeket ejtett. De az immár lé­tező 160 hektárnyi vízfelületű gyűj­tőtó egyben olyan lehetőségeket is rejt, amiket kihasználatlanul hagy­ni több mint hiba lenne. Okos ter­vezéssel és célirányos anyagi befek­tetéssel messze földön irigyelt tu­ristaparadicsomot lehetne itt létre­hozni. Egyelőre azonban az a szo­morú helyzet, hogy a víztároló és annak környéke, a zavarosban ha­lászoknak kedvező joghézagok foly­tán, nem a szentgyörgyi önkor­mányzat, hanem az Állami Vízügyi Hivatal tulajdonában van, tőle bérli a vadászok és sporthorgászok egye­sülete. Amíg ezen a helyzeten nem sikerül valamiképpen változtatni, hiú ábrándnak bizonyul minden tu­rizmusra vonatkozó elképzelés. Ab­ból pedig amúgy is annyi van már, hogy nemcsak Kis-Küküllőt, de a­­kár Dunát is lehetne rekeszteni ve­lük. Szentgyörgyi László A református templom A Rhédey-palota

Next