Erdélyi Riport, 2006. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
2006-07-27 / 30. szám
Bár nem érdektelen a filozófiai megközelítés sem (képes-e megismerni önmagát a gondolkodás, a megismerés szerve?), az agykutatás első indítéka gyakorlati, abban az értelemben is, hogy eredményeit az orvostudomány és a lélektan hasznosítja, s abban az értelemben is, hogy az agy funkcióinak jobb megismerése hozzásegíthet nagyobb teljesítményű számítógépek kidolgozásához. Ahhoz, hogy számítógép-tervezők tíz vagy húsz év múlva emberi módon érvelő számítógépeket tervezhessenek, először saját agyunk működésének megértésére lesz szükség. Az emberi agy. Ez a közel másfél kilónyi sejt és folyadék háromszor akkora, mint legközelebbi evolúciós rokonainké. A fejlődés sok millió éve folyamán az agy magasabb rendű központjai az alacsonyabb rendű, ősibb állományból ágaztak tovább. Legprimitívebb régiója a gerincoszlop tetejét körülvevő agytörzs. Ez szabályoz olyan funkciókat, mint a légzés, a többi szerv anyagcseréje, a sztereotip mozgások. Az agytörzs nem gondolkodik vagy tanul. Inkább egy előre beprogramozott szabályozó készülék, amely a szervezetet üzemelteti, az alapfunkciókról gondoskodik. Az agytörzsből sarjadtak ki az érzelmi központok és az érzelmi agy kulcsfontosságú rétegei, melyeket limbikus rendszernek nevezünk. Ha elhatalmasodik rajtunk a vágy, a düh vagy az izzó szerelem, limbikus rendszerünk tart a markában. Évmilliókkal később az evolúció során ezekből a korai agyi régiókból alakult ki a gondolkodó agy (neocortex), azaz a legfelsőbb rétegeket alkotó tekervényes gömb, amely a magas szintű szellemi funkciókért felel. Evolúciós értelemben mind a mai napig a limbikus struktúrák végzik az agyban a tanulást és az emlékezést. Az a tény, hogy a gondolkodó agy az érzelmi agyból nőtt ki, sokat elárul a gondolkodás és az érzelem viszonyáról - a gondolkodás sehol sem volt még, amikor az érzelem évmilliók óta létezett. Ez az oka, hogy racionalitásunk gyakran gyengébb, mint érzelmeink. Érzéseinknek külön gondolkozásmódjuk van, aminek semmi köze a gondolkodó agy racionális elméjéhez. Agy és számítógép. Logikusnak tűnhet a kérdés, hogy ha a földi élet fejlődése során az értelem és érzelem kettőssége ilyen hatékonynak bizonyult, nem lehetne-e ezt a modern számítástechnikában is felhasználni. A legújabb kutatások alapján valósággá válhat az emberi agy összekötése a számítógépekkel, és a gondolatok segítségével szörfölhetünk egy virtuális világban vagy irányíthatunk tárgyakat. A Brown Egyetemen nemrég sikeresen teszteltek egy olyan készüléket, amelyet két évvel ezelőtt már majmokon is kipróbáltak, és amely képes a gondolatirányítás megvalósítására. A szakemberek egy elektródákkal teli csipet ültettek be egy bénult ember agyába, és azt összekötötték egy számítógéppel. A huszonöt éves személy a gondolatai segítségével mozgatni tudta például az egérkurzort, meg tudta nyitni az e-maileket, képes volt pingpongozni a PC-vel és távirányítóval kezelni egy televíziót. Ez az első eset, amikor sikerült létrehozni egy valóban működő agy-számítógép interfészt. „Lehetővé válhat majd, hogy hónapok vagy évek múl Nem kell antropocentrikus FELFOGÁSÚNAK LENNI AHHOZ, HOGY BELÁSSUK: A TERMÉSZET LEGTÖKÉLETESEBB KÉPZŐDMÉNYE AZ EMBERI agy. Annyira bonyolult, hOGY TUDATUNKKAL NEM IS VAGYUNK KÉPESEK FELFOGNI. Ebben az értelemben AZ AGYKUTATÁS AZ EMBERI ELME LEGMERÉSZEBB VÁLLALKOZÁSA. Ha a gondolatainkkal irányítsuk például az izmainkat. Lehetséges lenne a különböző idegprotézisek vagy akár a tolószékek irányítása” - mondta a kísérleteket irányító tudós. A készülék lelke a Cyberkinetics cég által kifejlesztett rendszer, amelynek csipjébe száz elektródát integráltak, és ezt ültették be az agynak abba a területébe, amely az egészséges embereknél a testmozgások irányításáért felel. A béna páciensnek el kellett képzelnie, hogy a kezével mozgatja az egeret. Az elektródák eközben feljegyezték a működésbe lépő neuronok tevékenységét. A szoftver egy algoritmus segítségével létrehozott egy szűrőt, amely le tudja fordítani az agytevékenységet a számítógép számára, és mozgásba lendülhetett a kurzor. A kutatók meglepetésére az alany gyorsan képes volt elsajátítani az új módszert. Az illető 75-95 százalékos pontossággal képes volt a kívánt helyre mozgatni a kurzort. Ráadásul az agy képes volt azonnal reagálni az új gondolatokra. Érdekes az interfész adatátviteli sebessége is. A Stanford Egyetem kutatócsoportjának korábban sikerült úgy tökéletesítenie a szoftvert, hogy az percenként 390 bitet tudott továbbítani. Agyerősítő meditáció. Az agykutatás másik, „puha" végletét a tudati beavatkozások tanulmányozása jelenti. Azt tudtuk, hogy a meditáció maradandó változásokat is előidézhet az agyban, egy új tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy az agy kulcsfontosságú részei megerősödnek a gyakorlatok során. A tanulmányban hétköznapi emberek vettek részt, akik rendszeresen meditálnak. A Harvard Egyetem kutatóinak sikerült elváltozást, vastagodást kimutatniuk az agy olyan kéregi területein, amelyek az érzékelési, hallási és látási, valamint a belső észleléshez kapcsolhatók, mint a szívritmus vagy a légzés automatikus ellenőrzése. A tanulmány szerint a rendszeres meditáció egyben lassíthatja az agy strukturálisan legfejlettebb része, a frontális kéreg idősödéssel összefüggő elvékonyodását is, ami szerteágazó kapcsolódásai révén az élő szervezet minden lényeges funkciójában részt vesz. A tanulmányban húsz fő vett részt, akik jól ismerik és átlagban kilenc éve alkalmazzák a buddhista meditáció gyakorlatát, azonban a kutatók ezzel a kis csoporttal is jelentős eredményeket értek el. A szakemberek szerint a vizsgálatokban az a legmeglepőbb, hogy egy meditációs gyakorlat képes megváltoztatni bárki szürkeállományát, különös tekintettel arra, hogy a résztvevők nem buddhista szerzetesek, hanem hétköznapi, dolgozó, családos emberek voltak, akik naponta átlagosan mindössze negyven percet töltenek meditálással. A meditáció során megváltozott agyterületek többsége a jobb féltekén helyezkedik el, amely a figyelem fenntartásában játszik kulcsszerepet, a figyelem pedig a meditáció középpontja. Folyamatos fejlődés. Az agykutatásból nem maradhatott ki a genetika sem. A biológusok szerint az elmúlt évezredekben az emberiség nagy részén az agy fejlődését szabályzó két gén új variánsai söpörtek végig. Ezek szerint az emberi agy még fejlődésben van. A Chicago Egyetem munkatársai az agyban aktív mikrocefalin és az ASPM gén szekvenciaváltozásait elemezték. Mindkettő az agyméretet szabályozza. Akiknél ezekkel a génekkel gond van, azok az átlagosnál kisebb aggyal rendelkeznek, ez a mikrocefália, azaz kisfejűség. Korábban megállapították, hogy a szóban forgó két gén jelentős változásokon ment át a természetes kiválasztódás hatására az emberi evolúció során. Most azt vizsgálták, hogy a modern emberi népesség körében is tovább fejlődik-e a mikrocefalin és az ASPM. Ennek érdekében a kutatók nyolcvankilenc, etnikailag különböző embernél szekvenálták a két gént, majd ugyanezt elvégezték a csimpánzzal is, hogy megállapítsák a gének „ősi” állapotát, illetve felmérjék az ember és a csimpánz közötti eltérésüket. A génváltozatok elemzése szerint mindkét variáns jóval a modern ember felemelkedése után alakult ki. Az új mikrocefalin variáns 37 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A mutáció az európai, a közel-keleti, az amerikai és a szaharai népeknél gyakori. A becslések szerint az ASPM új változata 5800 évvel ezelőtt jelent meg az emberekben. A ma élő emberek közel negyedénél van jelen, és Európában, valamint a Közel-Keleten gyakoribb, mint a világ többi táján. Az új variánsok megjelenése mindkét esetben az emberiség történetének egy jelentős állomásához köthető. Az új mikrocefalia megjelenése egybeesik a kulturálisan modern ember megjelenésével, míg az új ASPM a mezőgazdaság, a városalapítások és az első írásos emlékek idejében bukkant fel. Feltehetően a változások előnyhöz juttattak minket, vélekedtek a tudósok, az azonban nem világos, hogy a felfedezett új genetikai alkalmazkodás hatással van-e az agy méretére vagy az intelligenciára. Mi több, nem mindenki rendelkezik az új génvariánsokkal, azok az emberek mindössze hetven százalékának az agyában találhatók meg. Ez a tény újra felerősítheti az amúgy is ellentmondásokkal teli vitát arról, hogy a különböző embercsoportok agya különbözőképpen működik-e. A mutáció mindenképpen nemrég keletkezett, és nagyon gyorsan terjedt az emberi fajok között valamilyen kiválasztódási kényszer hatására. Munkáját ma is végzi, s ki tudja, milyen más mutációk vannak kialakulóban a földlakók mostani nemzedékeiben? Összeállította Ágoston Hugó Egy meditációs gyakorlat képes megváltoztatni bárki szürkeállományát iT sarel Hacker-egyetem Skóciában Mivel a számítástechnikában keresettek a HÁLÓZATBIZTONSÁGI SZAKEMBEREK, EGY SKÓCIAI EGYETEM „SZÁMÍTÓGÉPES FELTÖRÉS" SZAKOT INDÍT, ÉS EBBŐL DIPLOMÁT IS AD, Szőke Szabolcs írása. A Dundee-ban levő Abertay Egyetem az októberben kezdődő tanévtől indítja a kurzust, amelynek a neve „Ethical Hacking and Coutermeasures”, vagyis „A számítógépes kalózkodás erkölcsössége és ellenlépések”. Ez a képzés négyéves lesz és harminc diákkal indul. Megtanulják, hogyan lehet illetéktelenül behatolni más számítógépébe, és azt is, hogyan lehet ezt megakadál_________________lyozni. A végzősöknek lehetőségük lesz elhelyezkedni sokféle cégnél, ahol éppen szükség van jó szakemberekre a hálózatok biztonsága terén. Ez egy olyan terület, ahol mindig szükség van valakire, aki okosabb, mint az ellenfél. Az egyetem közleménye szerint, ahogy a jó detektívnek is kell tudni, hogyan hajtják végre a betöréseket, így egy rendszermérnöknek is kell tudnia, hogyan hatolnak be a rendszerekbe a hackerek, és így megakadályozhatja ezt. A diákok a négy év alatt hardver, és programozási ismeretekre tesznek szert, fejlesztik tudásukat a számítógépes hálózatokról, operációs rendszerekről, mobiltelefonok technológiájáról, és jogot is tanulnak. Az első két évben általános ismeretekre tesznek szert, a harmadik évben számítógépek feltörését, valamint ennek megakadályozását sajátítják el, Microsoft és Linux környezetben is. A negyedik évben gyakorlatot szereznek hálózatok irányításában, vezeték nélküli (wireless) hálózatokban és törvényszéki számítástechnikában a nyomok felderítése érdekében. Az egyetem figyelmesen megválogatja, kiket vesz fel erre a kurzusra, és figyelemmel kísérik a diákok tevékenységét. Az egyetem képviselője kijelentette, hogy fokozatosan vezetik be a hallgatókat a számítógépek feltörésének rejtelmeibe. Léteznek különböző magánkurzusok is, amelyek hasonló témakörben adnak képzést, de egyik sem egyetemi szintű. Noha más egyetemek kurzusai is tartalmaznak részeket ezekből a tantárgyakból, az Abertay az első olyan egyesült királyságbeli egyetem, amely „hacker” szakban elismert diplomát ad. Bővebb információk angolul az egyetem weblapján: http://www.abertay.ac.uk/Courses/CDetails.cfm?CID=363& Key=002.001.