Erdélyi Riport, 2006. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

2006-07-27 / 30. szám

B­ár nem érdektelen a filozófiai meg­közelítés sem (képes-e megismerni önmagát a gondolkodás, a megis­merés szerve?), az agykutatás első indítéka gyakorlati, abban az érte­lemben is, hogy eredményeit az orvostudo­mány és a lélektan hasznosítja, s abban az értelemben is, hogy az agy funkcióinak jobb megismerése hozzásegíthet nagyobb teljesít­ményű számítógépek kidolgozásához. Ah­hoz, hogy számítógép-tervezők tíz vagy húsz év múlva emberi módon érvelő számítógépe­ket tervezhessenek, először saját agyunk működésének megértésére lesz szükség. Az emberi agy. Ez a közel másfél kilónyi sejt és folyadék háromszor akkora, mint legköze­lebbi evolúciós rokonainké. A fejlődés sok millió éve folyamán az agy magasabb rendű központjai az alacsonyabb rendű, ősibb állo­mányból ágaztak tovább. Legprimitívebb ré­giója a gerincoszlop tetejét körülvevő agy­törzs. Ez szabályoz olyan funkciókat, mint a légzés, a többi szerv anyagcseréje, a sztere­otip mozgások. Az agytörzs nem gondolkodik vagy tanul. Inkább egy előre beprogramozott szabályozó készülék, amely a szervezetet üzemelteti, az alapfunkciókról gondoskodik. Az agytörzsből sarjadtak ki az érzelmi köz­pontok és az érzelmi agy kulcsfontosságú ré­tegei, melyeket limbikus rendszernek neve­zünk. Ha elhatalmasodik rajtunk a vágy, a düh vagy az izzó szerelem, limbikus rendsze­rünk tart a markában. Évmilliókkal később az evolúció során ezekből a korai agyi régiókból alakult ki a gondolkodó agy (neocortex), azaz a legfelsőbb rétegeket alkotó tekervényes gömb, amely a magas szintű szellemi funkci­ókért felel. Evolúciós értelemben mind a mai napig a limbikus struktúrák végzik az agyban a tanulást és az emlékezést. Az a tény, hogy a gondolkodó agy az érzelmi agyból nőtt ki, sokat elárul a gondolkodás és az érzelem vi­szonyáról - a gondolkodás sehol sem volt még, amikor az érzelem évmilliók óta létezett. Ez az oka, hogy racionalitásunk gyakran gyengébb, mint érzelmeink. Érzéseinknek kü­lön gondolkozásmódjuk van, aminek semmi köze a gondolkodó agy racionális elméjéhez. Agy és számítógép. Logikusnak tűnhet a kérdés, hogy ha a földi élet fejlődése során az értelem és érzelem kettőssége ilyen haté­konynak bizonyult, nem lehetne-e ezt a mo­dern számítástechnikában is felhasználni. A legújabb kutatások alapján valósággá válhat az emberi agy összekötése a számítógépek­kel, és a gondolatok segítségével szörfölhe­tünk egy virtuális világban vagy irányíthatunk tárgyakat. A Brown Egyetemen nemrég sike­resen teszteltek egy olyan készüléket, ame­lyet két évvel ezelőtt már majmokon is kipró­báltak, és amely képes a gondolatirányítás megvalósítására. A szakemberek egy elekt­ródákkal teli csipet ültettek be egy bénult em­ber agyába, és azt összekötötték egy számí­tógéppel. A huszonöt éves személy a gondo­latai segítségével mozgatni tudta például az egérkurzort, meg tudta nyitni az e-maileket, képes volt pingpongozni a PC-vel és távirá­nyítóval kezelni egy televíziót. Ez az első eset, amikor sikerült létrehozni egy valóban működő agy-számítógép interfészt. „Lehető­vé válhat majd, hogy hónapok vagy évek múl­ Nem kell antropocent­rikus FELFOGÁSÚNAK LENNI AHHOZ, HOGY BE­LÁSSUK: A TERMÉSZET LEGTÖKÉLETESEBB KÉP­ZŐDMÉNYE AZ EMBERI agy. Annyira bonyolult, hOGY TUDATUNKKAL NEM IS VAGYUNK KÉPESEK FEL­FOGNI. Ebben az érte­lemben AZ AGYKUTATÁS AZ EMBERI ELME LEGME­RÉSZEBB VÁLLALKOZÁSA. Ha a gondolatainkkal irányítsuk például az iz­mainkat. Lehetséges lenne a különböző ideg­protézisek vagy akár a tolószékek irányítása” - mondta a kísérleteket irányító tudós. A ké­szülék lelke a Cyberkinetics cég által kifej­lesztett rendszer, amelynek csipjébe száz elektródát integráltak, és ezt ültették be az agynak abba a területébe, amely az egészsé­ges embereknél a testmozgások irányításáért felel. A béna páciensnek el kellett képzelnie, hogy a kezével mozgatja az egeret. Az elekt­ródák eközben feljegyezték a működésbe lé­pő neuronok tevékenységét. A szoftver egy algoritmus segítségével létrehozott egy szű­rőt, amely le tudja fordítani az agytevékeny­séget a számítógép számára, és mozgásba lendülhetett a kurzor. A kutatók meglepetésé­re az alany gyorsan képes volt elsajátítani az új módszert. Az illető 75-95 százalékos pon­tossággal képes volt a kívánt helyre mozgat­ni a kurzort. Ráadásul az agy képes volt azonnal reagálni az új gondolatokra. Érdekes az interfész adatátviteli sebessége is. A Stan­ford Egyetem kutatócsoportjának korábban sikerült úgy tökéletesítenie a szoftvert, hogy az percenként 390 bitet tudott továbbítani. Agyerősítő meditáció. Az agykutatás má­sik, „puha" végletét a tudati beavatkozások tanulmányozása jelenti. Azt tudtuk, hogy a meditáció maradandó változásokat is elő­idézhet az agyban, egy új tanulmány azon­ban azt is kimutatta, hogy az agy kulcsfontos­ságú részei megerősödnek a gyakorlatok so­rán. A tanulmányban hétköznapi emberek vettek részt, akik rendszeresen meditálnak. A Harvard Egyetem kutatóinak sikerült elválto­zást, vastagodást kimutatniuk az agy olyan kéregi területein, amelyek az érzékelési, hal­lási és látási, valamint a belső észleléshez kapcsolhatók, mint a szívritmus vagy a légzés automatikus ellenőrzése. A tanulmány szerint a rendszeres meditáció egyben lassíthatja az agy strukturálisan legfejlettebb része, a fron­tális kéreg idősödéssel összefüggő elvéko­­nyodását is, ami szerteágazó kapcsolódásai révén az élő szervezet minden lényeges funkciójában részt vesz. A tanulmányban húsz fő vett részt, akik jól ismerik és átlagban kilenc éve alkalmazzák a buddhista meditáció gyakorlatát, azonban a kutatók ezzel a kis csoporttal is jelentős eredményeket értek el. A szakemberek szerint a vizsgálatokban az a legmeglepőbb, hogy egy meditációs gyakor­lat képes megváltoztatni bárki szürkeállomá­nyát, különös tekintettel arra, hogy a résztve­vők nem buddhista szerzetesek, hanem hét­köznapi, dolgozó, családos emberek voltak, akik naponta átlagosan mindössze negyven percet töltenek meditálással. A meditáció so­rán megváltozott agyterületek többsége a jobb féltekén helyezkedik el, amely a figyelem fenntartásában játszik kulcsszerepet, a figye­lem pedig a meditáció középpontja. Folyamatos fejlődés. Az agykutatásból nem maradhatott ki a genetika sem. A bioló­gusok szerint az elmúlt évezredekben az em­beriség nagy részén az agy fejlődését sza­bályzó két gén új variánsai söpörtek végig. Ezek szerint az emberi agy még fejlődésben van. A Chicago Egyetem munkatársai az agyban aktív mikrocefalin és az ASPM gén szekvenciaváltozásait elemezték. Mindkettő az agyméretet szabályozza. Akiknél ezekkel a génekkel gond van, azok az átlagosnál ki­sebb aggyal rendelkeznek, ez a mikrocefália, azaz kisfejűség. Korábban megállapították, hogy a szóban forgó két gén jelentős változá­sokon ment át a természetes kiválasztódás hatására az emberi evolúció során. Most azt vizsgálták, hogy a modern emberi népesség körében is tovább fejlődik-e a mikrocefalin és az ASPM. Ennek érdekében a kutatók nyolc­vankilenc, etnikailag különböző embernél szekvenálták a két gént, majd ugyanezt elvé­gezték a csimpánzzal is, hogy megállapítsák a gé­nek „ősi” állapotát, illetve felmérjék az ember és a csimpánz közötti eltérésü­ket. A génváltozatok elem­zése szerint mindkét vari­áns jóval a modern ember felemelkedése után alakult ki. Az új mikrocefalin vari­áns 37 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A mutáció az európai, a közel-keleti, az amerikai és a szaharai né­peknél gyakori. A becslések szerint az ASPM új változa­ta 5800 évvel ezelőtt jelent meg az emberekben. A ma élő emberek közel negye­dénél van jelen, és Európában, valamint a Közel-Keleten gyakoribb, mint a világ többi tá­ján. Az új variánsok megjelenése mindkét esetben az emberiség történetének egy je­lentős állomásához köthető. Az új mikroce­falia megjelenése egybeesik a kulturálisan modern ember megjelenésével, míg az új ASPM a mezőgazdaság, a városalapítások és az első írásos emlékek idejében bukkant fel. Feltehetően a változások előnyhöz juttat­tak minket, vélekedtek a tudósok, az azonban nem világos, hogy a felfedezett új genetikai alkalmazkodás hatással van-e az agy mére­tére vagy az intelligenciára. Mi több, nem min­denki rendelkezik az új génvariánsokkal, azok az emberek mindössze hetven százalé­kának az agyában találhatók meg. Ez a tény újra felerősítheti az amúgy is ellentmondá­sokkal teli vitát arról, hogy a különböző em­bercsoportok agya különbözőképpen műkö­dik-e. A mutáció mindenképpen nemrég ke­letkezett, és nagyon gyorsan terjedt az embe­ri fajok között valamilyen kiválasztódási kény­szer hatására. Munkáját ma is végzi, s ki tud­ja, milyen más mutációk vannak kialakulóban a földlakók mostani nemzedékeiben? Összeállította Ágoston Hugó Egy me­ditációs gyakor­lat képes megvál­toztatni bárki szürke­­állomá­nyát iT­ sarel Hacker-egyetem Skóciában Mivel a számítástechnikában keresettek a HÁLÓZATBIZTONSÁGI SZAKEMBEREK, EGY SKÓ­CIAI EGYETEM „SZÁMÍTÓGÉPES FELTÖRÉS" SZA­KOT INDÍT, ÉS EBBŐL DIPLOMÁT IS AD, Szőke Szabolcs írása. A Dundee-ban levő Abertay Egyetem az októberben kezdődő tanévtől indítja a kurzust, amelynek a neve „Ethical Hacking and Coutermeasures”, vagyis „A szá­mítógépes kalózkodás erkölcsössége és ellenlépések”. Ez a képzés négyéves lesz és harminc diákkal indul. Megtanulják, hogyan lehet illetéktelenül behatolni más számítógépébe, és azt is, hogyan lehet ezt megakadá­l_________________­lyozni. A végzősöknek lehetőségük lesz elhelyezkedni sok­féle cégnél, ahol éppen szükség van jó szakemberekre a hálózatok biztonsága terén. Ez egy olyan terület, ahol min­dig szükség van valakire, aki okosabb, mint az ellenfél. Az egyetem közleménye szerint, ahogy a jó detektívnek is kell tudni, hogyan hajtják végre a betöréseket, így egy rendszermérnöknek is kell tudnia, hogyan hatolnak be a rendszerekbe a hackerek, és így megakadályozhatja ezt. A diákok a négy év alatt hardver, és programozási isme­retekre tesznek szert, fejlesztik tudásukat a számítógépes hálózatokról, operációs rendszerekről, mobiltelefonok tech­nológiájáról, és jogot is tanulnak. Az első két évben általá­nos ismeretekre tesznek szert, a harmadik évben számító­gépek feltörését, valamint ennek megakadályozását sajátít­ják el, Microsoft és Linux környezetben is. A negyedik év­ben gyakorlatot szereznek hálózatok irányításában, veze­ték nélküli (wireless) hálózatokban és törvényszéki számí­tástechnikában­­ a nyomok felderítése érdekében. Az egyetem figyelmesen megválogatja, kiket vesz fel erre a kurzusra, és figyelemmel kísérik a diákok tevé­kenységét. Az egyetem képviselője kijelentette, hogy fo­kozatosan vezetik be a hallgatókat a számítógépek feltö­résének rejtelmeibe. Léteznek különböző magánkurzusok is, amelyek hason­ló témakörben adnak képzést, de egyik sem egyetemi szintű. Noha más egyetemek kurzusai is tartalmaznak ré­szeket ezekből a tantárgyakból, az Abertay az első olyan egyesült királyságbeli egyetem, amely „hacker” szakban el­ismert diplomát ad. Bővebb információk angolul az egyetem weblapján: http://www.abertay.ac.uk/Courses/CDetails.cfm?CID=363& Key=002.001.

Next