Erdélyi Szemle, 1932 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 1. szám
1. szám. RÖVID TÖRTÉNET EGY FIÚRÓL ELBESZÉLÉS ÍRTA: KARÁCSONY BENŐ Orosz Janival tulajdonképpen akkor keveredtem alaposabb barátságba, amikor egy derűs áprilisi délelőtt játszi ártatlansággal és igen rossz helyes írással valami megdöbbentő malacságot irt a táblára, krétával, mire becsukták. Finom, rózsaszínüs fiúcska volt, elegáns hosszú körmökkel, lábain kel-éllemesen feszült a sárga patentharisnya, álla alatt piros szallagcsokor virított. Az osztályban neki volt a legjobb szaga, nagyon sajnáltam tehát, amikor az iskolaszolga rázárta a tanterem ajtaját. De a Janiside pofácskáján — amelyen abszolút butaság honolt — nyoma sem volt a megbánásnak. Felült az ablakba én ott vártam rá az udvaron — és nyúlszájat csinált annak jeléül, hogyha netalán sajnálkoznám rajta, akkor tévedek, mert ő pazarul érzi magát így becsukva, le is vetette nyomban az egyik cipőjét és az ablakon át egy spárga segítségével leeresztette az igazgató tejeslábasába, amely a szuterén ablakpárkányán várta az ozsonnaidőt. Kísérletei eleinte csak arra szorítkoztak, hogy a tej bőrös felületének ellentállóképességét kipróbálja. Az igazgatóék akkoriban bivalytejet használtak , mert a bivalytejszín köztudomás szerint tartósabb a világ összes tejszíneinél. Jani elhatározta, hogy a kérges burkolatot áttörve, magát a tejet fogja megközelíteni és egy vakmerő harántlökéssel fedezékéből kiloccsantani. Óvatosan felhúzta a cipőt, aztán illő magasságból belecélozta az edénybe. Az áttörési tervet fényes siker koronázta, az ellenséges hadállások kiürültek és Jani boldog nyerítéssel konstatálta, hogy a cipője úgy működik, mint egy szökőkút Andersen meséiben: vékony sugarakban lövelte magából az igazgatóék uzsonnáját. Még akkor is csepegett, amikor a becsukás végeztével Janit az iskolaszolga felesége kiengedte a teremből. A kapuban egy ijedt fehérnép várta már. — Becsukás — adta meg a választ Janika a néma kérdésre. — Miért. Szűz Anyám? — hüledezett a vékony fehérnép. — Egy disznyóságot irtani a táblára — magyarázta Jani őszinte vigyorral. Roppant csend következett. — Hogyan? Milyen disznyóságot? — Grétával — hangzott a szakszerű felvilágosítás. — Egy disznyóságot. Az ismeretlen fehérnép rémülten hápogott. — Borzasztó. Megfogta a Jani kezét és sietve megindult vele. Orosz Jani hátrafordult és jóleső vigyorgással búcsúzott tőlem. — A mamád volt? — kérdeztem tőle másnap a hápogó fehérnépre célozva. — A mamám kövér . .. Az a frajlány volt. — A cselédetek? — Nem. Mondom, hogy a frajlány. Délutánra újra szóba hoztam a dolgot. — Mi az a frajlány. Jani nagy darab kristálycukrot ropogtatott. Ede képén őszinte csodálkozást láttam. — Nem hallottad még azt, hogy frajlány? Fésüli a testvéremet és engem ki szólt kérdezni az olvasásból. — Rokonod? — Nem, csak frajlány. Külön szobában lakik... Ingbe is láttam már. — Hogy ingbe? — érdeklődtem kissé nekitóduló kiváncsisággal. — Ingbe. Nem tudod mi az? — De. v — Marit is láttam már ingbe — tette hozzá egy kis idő múlva. — Az is frajlány? — Nem, Bajusz Mari. — Hogy Bajusz Mari? — így hívják. Bajusz Mari, — mondta jóízűen vakkantva utána. Én is röhögtem egy kicsit azon, hogy Bajusz Mari, de inkább azért, mert szerettem, hogy Janinak olyan jó szaga van, amely egyszerre fehér kenyér, selyemcukor és hajszesz illatára emlékeztetett. Ő vakantott, én röhögtem és nagyon jó barátságban ballagtunk hazafelé a Zárda ucca csillagmintás kövezetén. Fontos dolgokról beszélgettünk, Jani megígérte, hogy purzicsánydohányt fog lopni az apjától és kijelentette, hogy ha megnő, egészen biztosan feleségül fog venni valakit. Ajánlotta, hogyy én se mulasszam el, mert nősülés esetén úgy áll a dolog, hogy az ágyakat egymás mellé tolják, aztán éjszaka, mikor az illető nő javában horkol, az ember óvatosan felemeli a paplangyot és csípsz! — hirtelen belecsip a lábába. Aztán zsupsz! visszabujik sebesen az ágyába és a paplangyot hamar a fejére húzza. Az illető feleség meg fog ijedni, ja ja jaj és az ember jó nagyokat röhöghet a paplangy alatt. Tanít akkor igen megcsodáltam ezért a szenzációs találmányáért,s bár Bajusz Mari, akit Jani bizalmasan beavatott a titkos haditervbe, ellenezte a csípéseket és ki is jelentette, hogy az marhaság, a vár- 3 ERDÉLYI SZEMLE A lét öröme (Felvétel a K. A. R . pályáján.)