Erdélyi Szemle, 1936 (21. évfolyam, 1-8. szám)
1936 / 1. szám
Az elmúlt hetek halottai Az elmúlt hetek újból hatalmas rendet vágtak az élők sorában. És e halottak között nagy számmal akadnak kimagasló egyéniségek.A magyarság szempontjából súlyos veszteséget jelentettek Erdélyben dr. Szddeczky Gyula egyetemi tanár halála, amelyről külön is megemlékezünk, és testvérének dr. Szádeczky Lajosnak, a cluji egyetem volt tanárának, később pedig budapesti egyetemi tanárnak, a kitűnő történésznek elvesztése. Több, mint félszáz nagyértékű históriai munka, főleg a székely nép múltjáról, a Báthoryakról és Bocskayakról jelzik Szádeczky Lajos lelkes magyarságú tevékenységének és életének alkotásokban gazdag fázisait. Búcsúztatót sírjánál Ravasz László püspök és Dimény Mózes ny. postafőigazgató tartottak. Ugyancsak súlyos magyar veszteség garamszegi Géczy István színműíró halála. Géczy: A gyimesi vadvirág és az Ördög mátkája című rendkívül népszerű népszínművén kívül mintegy 40 darabbal írta be nevét a magyar irodalomtörténetbe. Egyébként a színészi pályáról lépett az ívópályára. Mély részvét és gyász kísérte sírba dr. Cozmutza Béla orvos-ezredest, a Cozmutza-szanatórium főorvosát és alapítóját. Nevét főleg, mint Ady Endre orvosa, tette irodalmi körök előtt ismertté. A külföldi irodalomban pótolhatatlan űrt hagyott hátra Paul Bourget, a neves francia realista regényíró, aki istentagadóból lett hívővé és megtérésének történetét írta meg „A tanítvány“ című munkájában. Egyébként rengeteg regényt és színdarabot irt. Angliában a dzsungel-történetek világhírű írójának, Rudyard Kipling-nek, a koszorús angol költőnek és Nobel-díjas írónak, azután pedig a nemeslelkű és rendkívül humánus uralkodónak V. György királynak halála okozott mély megrendülést és nemzeti gyászt. A Halál Őfensége tehát túlságosan is aratott. (I.) Egy mintaasszony halála. Néhány héttel ezelőtt — dec. 7.-én — hunyta le örök álomra szemeit Zrkélyi Mihályné, szül.: Neff Ilka, életének 71-ik évében kínos, de végtelen türelemmel viselt szenvedés után. A megboldogult egyike volt városunkban azoknak, akik a szó legteljesebb értelmében mintaasszonynak lehetett nevezni. Az a sok száz ember, akik az évek felsokasodásával a köztiszteletnek és közszeretetnek örvendhető Zikéli-házban, a Str. Elisabetan megjelent, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül, mindenkor meleg otthonra talált. Őnála a szív és lélek jó tulajdonságainak aranysugarai harmóniában olvadtak össze és e harmónia adta lelkének tisztaságát, puritán, szerfölött szerény, nemes egyéniségét. Midőn halála előtt 6 nappal a Magyarországon élő egyetlen fia meglátogatta, a másnapi bucsúzáskor ezeket mondotta: „Köszönöm édes fiam,hogy meghoztad nekem ezt az áldozatot.“ A családi tűzhely szentségének ápolása, lelkiismeretes és példát mutató gondossága közepette nem ért reá, hogy jóságos szívének melegségét a házon kívül, valamely nemes egyesület élén is érvényre juttassa, de mindezeket sokszorosan pótólta hitvesi, anyai, nagyanyai, testvéri, rokoni és emberbaráti szeretetének hűséges, állandó megőrzésében. A háztól, mint a családnak régi tisztelője Maksay Albert, theológiai magántanár, ima keretében búcsuztatta el meghatóban, mig a temetésen Jár ősi Andor theol. m. tanár mondott a bibliai igazgyöngy alapján a megboldogult jellemét hűen visszatükröző, gondolatokban gazdag beszédet és imát. Azt a fáradságot és kitartó lelkesedést, amit Zikélyi Mihályné gazdag életének folyamán a családért és embertársaiért áldozott, viszonozta az a bensőségesen mély részvét, mely temetésén megnyilvánult s az a temérdek koszorú, mely sirkantját teljesen elfedte s virágerdővel borította be. (Dr. G. E.) Meghalt Némedy Mátyás. Némedy Mátyás a cluji Magyar Színház kedves öreg könyvtárosa hétfőn reggel hosszas szenvedés után a klinikán meghalt. Színészi pályafutását a budapesti Népszínházban kezdte, innen Szegedre került, ahonnan Janovits Jenő akkori színigazgató magával hozta Clujra. — Mindannak ellenére, hogy Némedy itt Clujon csak mint segédszínész működött, mégis epizódszerepeiben szép sikereket ért el. (Vengerkában mint a herceg inasa, Kis gróf Kosonya szerepében, stb.) Temetésére felvonult a mostani színház igazgatósága és a tagok, hogy méltó keretet adjanak szegény megboldogult Némedy Mátyás elhantolásának. (m. e.) ERDÉLYI SZEMLE II I. Nagy László: Lélekharcok. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.t. előállításában s az Erdélyi Szemle könyvsorozatában rövid időn belül értékes irodalmi mű kerül könyvpiacra. S. Nagy László: Lélekharcok. Regény a magyar újjászületés korából. A Lélekharcok igazi erdélyi regény. Cselekménye a magyar történelem legszebb korszakában, az 1800-as évek első évtizedeiben játszik, az úgynevezett reform-korban, a magyar nemzeti újjászületés, a magyar színjátszás és magyar regény születésének hősi korában. Hősei: báró Jósika Miklós, a nagy történeti regényíró és neje, Kállay Erzsébet, hetedhét országok ragyogó szépsége, Wesselényi Miklós báró és a kor többi híres szereplője. Jósika Miklós és neje tragikus szerelme körül megelevenedik a regényben az 1800-as évek minden magyar sóhaja, álma, az elnyomatással való küzdelem, a napóleoni idők reménysugarai, a magyar színjátszás kezdete, a bécsi világkongresszus, a tragikomikus udvari bál, Napóleon bukása és mindez Erdély történelmi jelentőségének szemszögéből nézve Jósika Miklós és nagy barátja, Wesselényi Miklós szerepével, az Erdélyi és királyhágón túli magyarság egész külön lelkivilágának éles megvilágításával. Arra kérjük az erdélyi magyar irodalom barátait, hogy megrendelésükkel, előjegyzésükkel, ismerőseik által való jegyeztetéssel szíveskedjenek maguk is hozzájárulni a könyv mielőbbi megjelenhetéséhez. Egy kötet mintegy tizenkét évnyi, 180—200 oldal terjedelemben, az Erdélyi Szemle 20 éves jubiláris kiadásában 100 lej, kötött amatőr kiadásban 150 lej. Az Erdélyi Magyar Könyvek kiadóhivatala. Heresdelmi Hitelbank R.T. Cluj, Piaţa Unirii 20. Az Állami Osztálysorsjáték erdélyi és bánáti főelárusítója * Szerencsés sorsjegyek még kaphatók a február 15-i húzásra HÖLGYEK JELSZAVA: Legolcsóbb a Heller és Molnár női divatáruháza, Cluj, Calea Regele Ferdinand No. 15.