Transsylvania - Erdélyi Tájékoztató, 1961 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1961-04-30 / 1. szám

TELEKI PÁL EMLÉKEZETE Az alábbi megemlékezés Tollas Tibor NEMZETŐR című félhavi szemléjében jelent meg a tragikusan elhalt magyar miniszterel­nökről, fiának, dr. Teleki Géza egyetemi tanár, az Amerikai Erdélyi Szövetség tagjának tollából. Néhai gr. Teleki Pált az erdélyi magyarsághoz soha meg nem szűnő kapcsolatok fűzik. Származása mellett az ő miniszterelnökségéhez fűződik Észak- Erdély visszatérése a magyar anyaországhoz, annak közigazgatá­si, kulturális és gazdasági újjászervezése, az Erdélyi Párt megalakulása. Öngyilkossága előtt 24 órával Teleki Pál még az Erdélyi Párt vezetőinek társaságában vacsorázott. A NEMZETŐR bevezető sorai ezek: Most van húsz esztendeje, hogy a második világháború vihara elő­ször csapott át a magyar határon. Magyarországnak mindez időpontig sikerült megtartania semlegességét, Teleki Pál miniszterelnök még erő­síteni akarta e semlegességet s az ország függetlenségét azzal, hogy a jugoszlávokkal örökbarátsági szerződést kötött. A hitleri hadsereg balkáni terveihez, Jugoszlávia lerohanásához azonban Magyarországot­ súlyos diplomáciai és katonai nyomással átvonulási területnek használ­ta fel. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságával demonstrálta a vi­lág előtt, hogy az ország erőszak áldozatává vált. Teleki Géza cikkéből az alábbi részleteket idézzük: "Teleki Pál életének középpontjában ez a kérdés állt. Hogy tudom hazámat és nemzetemet legjobb tudásom szerint szolgálni és a nemzetek összeségében magasra emelni? Erre a kérdésre kívánt megfelelni élete alkotásaival. Ezért kereste az igazságot, ezért hirdette a szeretetet és ezért lett nevelője nemzetének. Az első világháború előtti Nagyma­­gyarországban még a tudomány vonalán hitte erejének alkalmazását leg­hasznosabbnak. De amikor az országot szétdarabolták, odaállt, ahol semmi kedve sem volt szerepelni: a politikai élet porondjára. Odaállt hogy itt védje meg hazáját a megcsonkítástól, és hogy visszaadja hi­tét nemzetének. Ebben a hivatásában a tudós jellegét viselte magán, ha párosította is a nevelőével. Realitásokban gondolkozott,­minden té­telt alaposan megvizsgált,számbavette és átgondolta a lehetőségeket és csak azután látott neki a megvalósításnak. Politikájának alaptételét nem egyszer, világosan és röviden, így szabta meg: "Keresztény nemzeti és egyben szociális politika". És po­litikájának jelszava ez volt: "A mi politikai jelszavunk a becsület." Keresztényen a krisztusi erkölcs és világnézet alapján való állást értette. Sajnos ennek ma sokféle értelmezést adnak, aszerint, hogy ki mely valláshoz tartozik, mily testamentum-interpretátorok műveit ol­vasta és a testamentumok mely kiadását... A nemzet számára a múltját és őseit tisztelő, a hagyományokban gon­dolkodó és cselekvő, a tisztességet magában hordozó, a becsületét nem szégyenlő, de egyben összefogó és összeforró társadalmat jelentette. Ezért ítélte el és bélyegezte meg a locsogást, amely árulásba csúcso­sodik... Szociálisan nem a cukorkaosztogatást, a segélyezést és az el­méleti emberbaráti szeretetet értette. Távol állott tőle. De értette azt, hogy a munka elosztandó, mert mindenkinek kell munkájának és fog­lalkozásának lennie ahhoz, hogy elégedetté váljék... íme saját szavai "Ami a szociális Magyarországot illeti, abban a mi feladatunk lényege és alapgondolata olyan szempont, amelyet a politikában nagyon ritkán szoktak hangoztatni. És talán különösnek fogják tartani, hogy én ...

Next