Transsylvania - Erdélyi Tájékoztató, 1961 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1961-04-30 / 1. szám
TELEKI PÁL EMLÉKEZETE Az alábbi megemlékezés Tollas Tibor NEMZETŐR című félhavi szemléjében jelent meg a tragikusan elhalt magyar miniszterelnökről, fiának, dr. Teleki Géza egyetemi tanár, az Amerikai Erdélyi Szövetség tagjának tollából. Néhai gr. Teleki Pált az erdélyi magyarsághoz soha meg nem szűnő kapcsolatok fűzik. Származása mellett az ő miniszterelnökségéhez fűződik Észak- Erdély visszatérése a magyar anyaországhoz, annak közigazgatási, kulturális és gazdasági újjászervezése, az Erdélyi Párt megalakulása. Öngyilkossága előtt 24 órával Teleki Pál még az Erdélyi Párt vezetőinek társaságában vacsorázott. A NEMZETŐR bevezető sorai ezek: Most van húsz esztendeje, hogy a második világháború vihara először csapott át a magyar határon. Magyarországnak mindez időpontig sikerült megtartania semlegességét, Teleki Pál miniszterelnök még erősíteni akarta e semlegességet s az ország függetlenségét azzal, hogy a jugoszlávokkal örökbarátsági szerződést kötött. A hitleri hadsereg balkáni terveihez, Jugoszlávia lerohanásához azonban Magyarországot súlyos diplomáciai és katonai nyomással átvonulási területnek használta fel. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságával demonstrálta a világ előtt, hogy az ország erőszak áldozatává vált. Teleki Géza cikkéből az alábbi részleteket idézzük: "Teleki Pál életének középpontjában ez a kérdés állt. Hogy tudom hazámat és nemzetemet legjobb tudásom szerint szolgálni és a nemzetek összeségében magasra emelni? Erre a kérdésre kívánt megfelelni élete alkotásaival. Ezért kereste az igazságot, ezért hirdette a szeretetet és ezért lett nevelője nemzetének. Az első világháború előtti Nagymagyarországban még a tudomány vonalán hitte erejének alkalmazását leghasznosabbnak. De amikor az országot szétdarabolták, odaállt, ahol semmi kedve sem volt szerepelni: a politikai élet porondjára. Odaállt hogy itt védje meg hazáját a megcsonkítástól, és hogy visszaadja hitét nemzetének. Ebben a hivatásában a tudós jellegét viselte magán, ha párosította is a nevelőével. Realitásokban gondolkozott,minden tételt alaposan megvizsgált,számbavette és átgondolta a lehetőségeket és csak azután látott neki a megvalósításnak. Politikájának alaptételét nem egyszer, világosan és röviden, így szabta meg: "Keresztény nemzeti és egyben szociális politika". És politikájának jelszava ez volt: "A mi politikai jelszavunk a becsület." Keresztényen a krisztusi erkölcs és világnézet alapján való állást értette. Sajnos ennek ma sokféle értelmezést adnak, aszerint, hogy ki mely valláshoz tartozik, mily testamentum-interpretátorok műveit olvasta és a testamentumok mely kiadását... A nemzet számára a múltját és őseit tisztelő, a hagyományokban gondolkodó és cselekvő, a tisztességet magában hordozó, a becsületét nem szégyenlő, de egyben összefogó és összeforró társadalmat jelentette. Ezért ítélte el és bélyegezte meg a locsogást, amely árulásba csúcsosodik... Szociálisan nem a cukorkaosztogatást, a segélyezést és az elméleti emberbaráti szeretetet értette. Távol állott tőle. De értette azt, hogy a munka elosztandó, mert mindenkinek kell munkájának és foglalkozásának lennie ahhoz, hogy elégedetté váljék... íme saját szavai "Ami a szociális Magyarországot illeti, abban a mi feladatunk lényege és alapgondolata olyan szempont, amelyet a politikában nagyon ritkán szoktak hangoztatni. És talán különösnek fogják tartani, hogy én ...