Transsylvania - Erdélyi Tájékoztató, 1963 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1963-12-01 / 4. szám
Egy szára 2 dollár, négy szám 6 dollár. Megrendelhető a Középeurópai Kutató Intézetnél /2077 lest 41 Street, Cleveland 13, Ohio/. Dr. Szász Béla történész előző számunkban ismertetett erdélyi kérdésekkel is’ foglalkozó tanulmánya a Magyar Nemzetiségpolitikai Intézetnél /2077 W. 41 St. 13 Ohio/ 2,50 dollárért kapható. A Bernben megjelenő DER BUND tekintélyes svájci napilap 1963 november 17.-i számában Trosszur cimet közöl az erdélyi magyar és német kisebbség elnyomásáról, kiemelve a katolikus és protestáns egyházak kétségbeesett helyzetét. "Az ország magyar katolikus egyháza gyakorlatilag meg van semmisítve. Egyetlen idős püspöke, Martonváron, sok évet töltött különböző kényszertáborokban és jelenleg erős őrizet alatt él. A kálvinista egyház, mely valamikor oly szoros kapcsolatokat ápolt Svájccal, csak lelkészi tevékenységét folytathatja. Valamennyi iskoláját, melyek gyakran évszázados tradíciókkal rendelkeztek, elkonfiskálták. A kilenc ősrégi kálvinista kollégiumból, melyek a legrégibbek voltak Keleteurópában, ma egy sem áll fenn. A magyar unitárius egyház püspöke, Józan Miklós, belehalt sérüléseibe, melyeket a román sziguranca kínzásai következtében kapott. A magyar lutheránus egyház főlelkészét, Járosi Andort, letartóztatták és azóta nyoma veszett.” "A romániai németek sorsa nem sokkal jobb, mint a magyaroké. Településeikből, melyeknek a magyar királyok jóvoltából 300 éven keresztül örvendhettek, a második világháború óta teljesen eltüntették őket. A második világháborúban a népcsoport nagy része elhagyta hazáját és az orosz seregek elől nyugatra menekült, amint sok tízezer magyar is. "Jóllehet az Erdélyben lakó magyaroknak legnagyobb része izzó nacionalista, akik szívesebben kiirtatják magukat, mintsem magukat egy idegen népségbe tereltessék, a németeknek és magyaroknak az elnemzetlenítése lassan és csendben folyamatban van. A németek kevésbé összetartók, mint a magyarok, és sokkal könnyebben is kötnek vegyes házasságot, mindazonáltal a románság mindkettőt egyre jobban beolvasztja." A svájci lapok és közvélemény tájékoztatása terén buzgó munkát végez a Zürichben élő székely csoport Erőss István vezetésével, a DUNA félhavi svájci magyar tudósítón keresztül is. A Buenos Airesben megjelenő LA PRENSA, Délamerika legtekintélyesebb napilapja, 1963. június 4.-i számában vezércikkben foglalkozott az erdélyi magyarság elnyomásával. A cikk azonban azt is írja, hogy Erdély mindig Romániához tartozott, s nem látszik tudni, hogy Erdély ezer éven át magyar uralom alatt állott, a románok csak a XIII. században kezdtek betelepedni. A lap eme súlyos tévedése ellen, mely a csaló román propaganda behatolásának bizonyítéka, az AESz egyik spanyolul jól tudó vezető tagja megfelelő cáfolatot küldött be az újság főszerkesztőjéhez. A NEW YORK TIMES 1963 szeptember 10.-i száma közölte Vörös-Kína 1951-ben,Pekingben kiadott "irredenta" térképét, mely az egykor Kínához tartozott, de tőle kényszerszerződésekkel elvett területeket is mutatja. Ebből világosan látható, hogy Kína a jelenlegi Szovjetuniótól hatalmas területeket igényel vissza, köztük a Balkas tó keleti, északkeleti és déli vidékét Alma Ata várossal, Mongóliát és az Amur területet Vladivosztokkal, sőt még Szakhalin szigetet is. Egy emberöltő alatt megtörténhet a nagy leszámolás köztük. Halálozások: Csifó Nagy László, az erdélyi unitárius egyház főtitkára/ 1903 szeptemberében 57 éves korában Déván elhunyt. A kiváló egyházi vezető éppen a dévai várat látogatta meg, Dávid Ferenc ottani emlékművének helyreállítása céljából,amikor váratlanul szívszélhídés érte. Boga István,Csíkszentdomokos egykori plébánosa, Budapesten elhunyt. Mindketten nagy veszteségei az erdélyi magyarságnak.