Transsylvania - Erdélyi Tájékoztató, 1996 (37. évfolyam, 1-4. szám)
1996-11-01 / 3. szám
NAGY IMRE SZOBRA BUDAPESTEN ünnepélyes szoboravatás születésének 100. és kivégzésének 38. évfordulóján (részletek) Petrovay Szabolcs A mártír miniszterelnök szobrának avatására június 6-án délután kettőkor került sor az V. kerületi Vértanúk terén, a Parlament tőszomszédságában. Göncz Árpád köztársasági elnök tartotta az ünnepi megemlékezést. A kánikula ellenére több ezeren gyűltek össze. Ott voltak a kormány tagjai, Gál Zoltán az országgyűlés elnöke, Dr. Demszky Gábor főpármester, Nagy Erzsébet (Nagy Imre leánya), a francia szenátus elnöke. Nagy érdeklődést keltett Harry Wu részvétele. ( Ő az a híres kínai szabadságharcos, aki a mi 56-os szabadságharcunk melletti kiállása miatt 19 évet töltött a kommunisták börtönében. Magyar újságírók többször meginterjúvolták ottléte alatt.) Az ellenzéki pártok képviselői nem vettek részt az ünnepségen, mivel a kormányt a Nagy Imrét kivégző kommunisták jogi leszármazottjának tartják. Az ünnepi megemlékezés és a koszorúk elhelyezése után megtekintettük a szobrot, mely egy hídon áll, ami a kommunista diktatúrából a demokráciába vezető utat jelképezi. A szobor Varga Tamás szobrászművész alkotása, költségeit három külföldi magyar (Sarlós András, Demjén Sándor, Fehér Béla) és a fővárosi önkormányzat adománya fedezte. Az utolsó esemény június 15-én az Új Köztemetőben lévő Nagy Imre sír és az összes ott eltemetett ’56-os hősök emlékművének megkoszorúzása volt. Erre az alkalomra a Magyarok Világszövetsége több mint 12 autóbusszal hozta ki a magyarok világtalálkozójának résztvevőit. A köztársasági elnök és a kormány tagjai koszorúztak először, utána az összes pártok és frakciók képviselői, majd az 1956- os szervezetek képviselői rótták le tiszteletüket. A jelenlévők legtöbbje az ’56-os forradalom még életben lévő résztvevői voltak, akik nemcsak koszorúkkal, de sokan egy-egy szál virággal áldoztak Nagy Imre emlékének. Megemlítem két megfigyelésemet. Los Angeles-ben, amerikai lakóhelyemen két ’56-os szervezet van, de otthon több mint tizet számoltam össze, akiknek vezetői felvonultak és koszorúztak. Ez sajnos széthúzásra utal. Másodszor: az átlag budapesti polgár nem volt jelen a temetőben, különösen a fiatalság hiányzott. A jelenlévők legnagyobb része vagy ötvenhatos veterán vagy külföldi magyar volt. Örömünkre a résztvevők között felfedeztem Lipták Bélát, a híres amerikai környezetvédőt, aki Connecticut-i otthonából hozta el az ’56-os lyukas zászlót, és így került be a mi megtépett zászlónk is az ünneplő fényes zászlók közé. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Los Angeles, 1996. szeptember 11. Transsylvania 37. évf., 3. szám MAGYAR-ROMÁN ALAPSZERZŐDÉS Temesvár, 1996. szeptember 17. csz/kp A hiányzó aláírás Három és fél évi tárgyalás után, 1996. szeptember 17-én aláírták a román-magyar alapszerződést Temesváron, abban a városban, ahol egy magyar pap bátorsága és a zsarnoksággal szemben tanúsított makacs ellenállása kirobbantotta a forradalmat, mely elsöpörte a diktatúrát. A tárgyalások menete alatt az erdélyi magyarság vezetői többszörösen és ismételten kérték a magyar kormányt, hogy az alapszerződésbe foglalják bele az erdélyi magyarság önrendelkezésre vonatkozó jogos igényeit. Az erdélyi magyarság széles köreiben reményt keltett az a tény, hogy a július 4-5-i hétvégén Budapesten a Határon túli Magyarok Hivatala szervezésében rendezett találkozón a határon túli magyar nemzeti közösségek érdekképviseleti szervezetei, és a magyar kormány valamint a magyarországi parlamenti pártok képviselői megvitatták Magyarország és a határon túli magyar nemzeti közösségek kapcsolatának politikai stratégiai kérdéseit és célkitűzéseit, és álláspontjukat közös nyilatkozatban fejezték ki. A nyilatkozatban megállapították, hogy kiindulva a világ magyarságának nemzeti összetartozásából, szem előtt tartva Magyarország és a határon túli magyar közösségek közös nemzeti érdekeit, a határon túli magyar közösségek helyzetének minden fél számára megnyugtató tartós rendezésére törekedve, a jószomszédi viszony kialakításának, és a térség biztonsága és stabilitásának növelése érdekében, Magyarország és a térség országainak euro-atlanti integrációs folyamata elősegítésének szándékával ------ megerősítik, hogy a határon túli magyarok identitása megőrzésének, közösségként való fennmaradásának és fejlődésének érdekében — összhangban a működő európai gyakorlattal és a nemzetközi normák szellemiségével — összehangolt támogatásban részesítik a határon túli magyar közösségek ennek megfelelő autonómiatörekvéseit, mint helyzetük alkotmányos egyenjogúságon alapuló rendezésének eszközét. Egyetértettek abban, hogy Magyarország és a magyar nemzet jövője szempontjából elsőrendű érdek az euro-atlanti szervezetekhez való mielőbbi csatlakozás, de ezek a külpolitikai törekvések nem szoríthatják háttérbe a magyar nemzeti közösségek létérdekeit. Annál nagyobb megdöbbenést keltett, hogy augusztus folyamán hirtelen felgyorsult a román-magyar tágyalások üteme és bejelentették a szöveg véglegesítését és a küszöbön álló aláírást. Nyugati nyomás megváltoztatta a magyar kormány júliusban kinyilatkoztatott szándékát és döntő fontosságot kapott a NATO-hoz való csatlakozás minden érvet elsöprő prioritása. Különösen megdöbbenést keltett a szerződés záradékának egyik pontja, melyben a magyar kormány