Erdővidéki Hírlap, 2014 (2. évfolyam, 1-50. szám)
2014-09-18 / 37. szám
II. évfolyam, 37. (49.) szám 8 oldal Aralej Erdővidéki Hírlap Becsengettek BÖJTE FERENC • Baróton a megszokott forgatókönyv szerint szeptember 15-én 9 órakor, a Baróti Szabó Dávid Líceum és a Gaál Mózes Általános Iskola közös épületének udvarán megtartott ünnepséggel vette kezdetét a 2014-15-ös tanév. A felsorakozott tanulókat Farkas Boglárka diákverssel köszöntötte, ezután Zajzon Csaba és Dimény János igazgatók mondtak beszédet. Zajzon Csaba, az általános iskola vezetője a szolgálni és működni jelszót véve alapul az iskola szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, közös áldozatvállalással, akaraterővel érhető csak el, hogy az iskolapadokban tálentumot is szerezhessenek a diákok a pedagógusok segítségével, akik ebben a tanévben is fáradtságot nem kímélve azon lesznek, hogy törekvésüket támogassák. . . „ „. . . ” • Folytatás a 3. oldalon MEGKEZDŐDÖTT AZ ISKOLA Mire jó az egyetemi oklevél? LÁZÁR ZOLTÁN • Hál’ istennek abban a korban élünk, amikor az egyetemi képzés mindenki számára elérhető. Ezelőtt huszonöt évvel nagyon keveseknek adatott meg ez a kiváltság és még kevesebben éltek vele. Most már bárki lehet egyetemista, és októberhez közeledve az újdonsült erdővidéki gólyák is készülnek az indulásra, oldalukon a degeszre csomagolt utazótáskával melyben alig maradt hely a gúnyaféléknek az édesanya által legalább három hétre felpakolt kajától. Sokak számára ismeretlen még az egyetemista élet, ami tulajdonképpen külön világ. Rengeteg újdonságot meg lehet ismerni általa, újabb ablakokat lehet nyitni a világra, be lehet fogadni a nagyvárosokból érkező kultúrahullámokat, és természetesen lehet tanulni. Nyilvánvaló, hogy nem maradhatnak el a fiatalsággal együtt járó bulik sem, de ezek csak néha olyan drasztikusak, mint ahogyan a hozzá nem értők lefestik. Ilyen előítéletekből ered az a vicc is, amikor a hazalátogató egyetemistától azt kérdezi az édesanyja: levágott egy csirkét, mit főzzön belőle? A sokat látott diák azt feleli: pálinkát. Az egyetemi élet nem csak züllés és tekergés, bár való igaz, hogy ilyenre is akad példa: miután a nagyvilági életbe belekóstolt egyetemista szülei megelégelik, hogy gyermekük harmadjára járja a másodévet, hazahozzák, a csemete pedig félévi semmittevés után beáll aprómunkásnak, és hopp, ki is siklott az élete. Ettől függetlenül egy kis odafigyeléssel bárkinek lehet diplomája. Arra most nem térek ki, hogy itthon a szülők szó szerint nyögik gyermekük oktatásának költségeit, de erről senki sem tehet, sem a fiatal, sem más. Másfél év múlva, a második, vagy épp utoló, harmadik végén feltevődik a kérdés: mire jó a diploma, és mit lehet kezdeni vele. Igazán peszszimista, magukat realistaként beállító emberek erre rögtön rávágják, hogy a mellékhelységben dolgunk végezte utánra. A szomorú valóság közelít valamelyest a borúlátók álláspontjához, mert ama papír tényleg nem sokat ér, kivéve az orvosi és a teológiai végzettséget igazoló okleveleket. Egyetemi diploma birtokában csak nagy szerencsével találunk azonnal és főleg a végzettségnek megfelelő munkát, ez nem csak Romániában, de szerte a nagyvilágban is nehéz feladat. De az egyetemi, főikolai oklevél azon túl, hogy felbecsülhetetlen értékű emlékeztetője annak a pár évnek, amelyek felnyitották a szemünket, és kiráncigáltak a kisváros egyhangúságából, egyszersmind és legfőképpen arra jó, hogy versenyvizsgákon vagy/és állásinterjúkon esélyt adjanak a bebocsátáshoz. Ezért merem ajánlani mindenkinek: megéri, soha senki ne bánja, hogy továbbtanulásra adta a fejét. EGYED ÁKOS: A SZÉKELYEK RÖVID, KÉPES TÖRTÉNETE MEGVÁSÁROLHATÓ BARÓTON ÉS SEPSISZENTGYÖRGYÖN A TORTOMA KÖNYVESÜZLETEKBEN. 23993928 Bárót - 2014. szeptember 18., csütörtök Aktuális Rövidesen nyit a baróti mozgáspark Közélet Még idén hozzáláthatnak az utcák felújításának Aktuális • Elköltözött a bolhapiac Kétnapos ünnep Székelyszáldoboson Köszöntötték a falu legfiatalabb és legidősebb lakóit BÖJTE FERENC • Székelyszáldoboson kétnapos faluünnepet tartottak a hétvégén. Amint a szombati megnyitón Kolumbán Sándor alpolgármester elmondta, a hatodik alkalommal megszervezett rendezvény célja ezúttal sem lehetett más, mint hogy lehetőséget adjon a helyieknek az egymással való találkozásra, a beszélgetésre, arra, hogy a küzdelmes, olykor gyötrelmes hétköznapok után kikapcsolódhassanak, és szórakozva eltölthessenek néhány órát a színpadi fellépők társaságában. Megköszönte ugyanakkor a helyi közbirtokosságnak, a Dobos Ifjúsági Csoport tagjainak, Farkas Mózes magánszemélynek, de a támogató cégeknek is, hogy munkájukkal, adományaikkal hozzájárultak a falunapok sikeres megszervezéséhez. • Folytatás a 5. oldalon Erdővidékiek a nagyvilágban Ez a vidék aranyrögön tétlenkedik DOBAI MÁRIA • Sütő Levente Lehel 1954-ben született Vargyason, a bútorfestő és fafaragó mesterséget nagyapjától és édesapjától örökölte. Új Mexikótól Japánig számos nemzetközi hírű fesztiválon vett részt, népszerűsítve és bemutatva ezt a népművészeti ágazatot..A jelenleg Vargyason tartózkodó Leventét kérdezte lapunk a munkásságáról, Erdővidékkel kapcsolatos véleményéről. A bútorfestés, a fafaragás megjelenése Vargyason Sütő Levente Lehel így emlékszik: „A Sütő család felfedezését az 1972. év hozta el, amikor dr. Kós Károly néprajzkutató megírta a Vargyasi festett bútor című könyvet, és ebben megjelenítette a családom történetét a bútorfestés és a fafaragás vonatkozásában. • Folytatás a 4. oldalon