Erdővidéki Hírlap, 2014 (2. évfolyam, 1-50. szám)

2014-10-23 / 42. szám

2 ORSZÁG-VILÁG Kelemen Hunor: nem elvárás az RMDSZ-szel szemben, hogy Pontát támogassa. Nem elvárás az RMDSZ-szel szemben, hogy az elnökválasztás második fordulójában a koalíció versenyben maradt jelöltjét támogassa, de természetes, hogy a párt egyeztessen partnereivel az első forduló után - mondta Kelemen Hunor. A novemberi elnökválasztáson induló magyar politikust azt követően kereste meg az MTI, hogy az államfői tisztség elnyerésére legesélyesebbnek tartott Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő koalíciós egyeztetést helyezett kilátásba november harmadikára (az első forduló utáni napra), amelyen a bukaresti kormánypártok eldöntik, kit támogatnak a második fordulóban, és ki lesz a miniszterelnök. A közvéleménykutatások szerint az elnöki tisztség sorsa a november 16-i második fordulóban fog eldőlni Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje között. Kelemen Hunor rámutatott: az első forduló után az RMDSZ elnöksége felméri majd a lehetőségeket, és ennek függvényében alakítják ki a szövetség álláspontját, elképzeléseikről pedig „természetesen" partnereiket is tájékoztatják. „Ha koalícióban vagyunk és kormányozni akarunk, akkor az egyik opció az, hogy Pontát támogatjuk. A másik opció pedig az, hogy Johannist támogatjuk - ha a papírformának megfelelően valóban ő kerül be a második fordulóba" - magyarázta Kelemen Hunor. Arra a felvetésre, hogy amenynyiben Johannist támogatná, az RMDSZ vajon kormányon maradhat-e a szociáldemokraták oldalán, Kelemen Hunor azt mondta, a koalícióban nem tevődött fel így a kérdés. „Minden döntésnek vannak következményei, és ez mindig is így volt az életben és a politikában, de ez így nem merülhet fel" - jelentette ki a politikus. Kelemen Hunor elzárkózott annak kifejtésétől, milyen elvárások alapján dönti majd el az RMDSZ, kit támogat a második fordulóban. „Nem szoktuk sajtón keresztül megüzenni: ez amatőrizmus lenne. Van annyi tapasztalatunk, tudásunk, hogy ezt megbeszéljük a kollégákkal, de nem üzenjük meg, hogy kitől mit várunk el" - mondta az RMDSZ elnöke. Romániában a novemberi elnökválasztáson viszonylag kiegyensúlyozott küzdelem várható a jobb és baloldal között, így előfordulhat, hogy a lakosság 6,5 százalékát kitevő magyarság döntheti el, ki lesz a következő államfő. (MTI) Jövő év végéig megépül a gyorsforgalmi összeköttetés a román határig. A jövő év végéig megépül az autópálya a nagylaki román határig, valamint 2016 végéig az észak-erdélyi autópályához kapcsolódó magyarországi gyorsforgalmi út is elkészül - közölte hétfőn Luxemburgban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután találkozott román kollégájával, Titus Corlateannal. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy meg kell teremteni az ésszerű együttműködés feltételrendszerét Romániával, amely Magyarország második legjelentősebb exportpiaca. Idén 7 milliárd euró fölött lehet a két ország közötti kereskedelmi forgalom - mutatott rá. A két politikus Magyarország és Románia energiahálózatának összekapcsolásáról is tárgyalt. A magyar tárcavezető kiemelte, hogy a gázinterkonnektoron továbbra sincs biztosítva teljes mértékben a fordított szállítás lehetősége. Szijjártó szeretné, ha az elektromos hálózat összekapcsolására is sor kerülne. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a találkozó előtt egyeztetett Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, hozzátéve: mindkettejüknek hosszú listája van arról, hogy milyen kérdéseket kellene tisztázni. Szijjártó Péter közölte azt is, hogy megállapodtak román kollégájával arról, hogy az esetleges politikai döntések előkészítése érdekében „kirángatják tetszhalott állapotából” és újra működtetni kezdik a kisebbségügyi vegyes bizottságot. (erdély.ma) 1956 Történelmünk ismerete, reális megítélése nagyon fontos a ma emberének. De ehhez szükségünk van a kordokumentumokra és szükségünk van egy-egy nagy történelmi esemény lebontására, akár egyszerű településeinkre vonatkoztatva. így válik lehetővé a józan nemzeti öntudatnak a kibontakoztatása. 1956 - Bibarcfalva két elítéltjének, a néhai Tordai Ferenc, kántor-tanító és Józsa Csaba, ma is élő mártírnak szabott kényszerpályát, talán egész életükre. Tordai Ferenc a súlyos börtönévek letöltése után visszatért ugyan Nagyszalontára, azonban többé sosem folytathatta a tanítói hivatását. Józsa Csaba is hosszú éveken át kényszerpályán folytathatta életútját. Ha itt nálunk Erdélyben nem is volt vérontás, de az említett személyek politikai üldöztetése és az ezt követő életútjuk példa arra, hogy teljes készséggel feleltek meg kötelességüknek. A nemzeti múltunk iránt érdeklődőknek hozzáférhetővé kell tenni a szükséges információkat. Tudnunk kell, hogy ’56-ban a magyar nemzet mélyen át volt hatva a szabadság vágyának óhajától, és ez az év az a pont amikor az elkeseredés nagyon elmélyült a magyar nép lelkében. A kiábrándultság érzése eluralta a társadalmat. Élni akart a magyar nép, mégpedig szabad európai nemzethez méltó életet. Keserű lecke volt, mint megannyi más, mint a kiegyezés 1867-ben, a trianoni béke 1920-ban, a párizsi béke 1947-ben. A tanulság mindebből az, hogy történelmi sorsunkat nem szabad elherdálni és népünknek nem szabad(na) kiengednie kezéből a sorsának az irányítását. 1956 értéke, minden illúziója mellett, az összefogás volt, amikor százezrek állították Magyarország határain belül és a határokon túl is, hogy a lényeg az közös volt számukra. Tordai Iluska Győzelem a vereségben vélemény - aktuális Pénz a házhoz A kormány által a városnak utalt pénzeket foglalták bele a költségvetésbe a hétfői baráti tanácsülésen. Lázár-Kiss Barna polgármester elmondta, hogy a hozzáadott értékadóból utaltak vissza pénzt a településnek, és, hogy Barát javára bizonyos összegekről Vargyas, Bardoc és Nagyajta is lemondott, azzal a kikötéssel, hogy a város abból a kórház javára is fordítson. Ugyanakkor ötszázezer lejt kapott a város útjavításra is. A polgármester kifejtette, hogy lévén Felsőrákos az egyetlen Baráthoz tartozó település, ahol még nincs korszerű út, ebből a pénzből a falu között- öt és fél méter szélességben és mintegy 1,6 km hosszúságban- aszfaltozni fognak. Mint mondta, valószínűleg ebben a kérdésben is megoszlanak a vélemények, de ő ezt a munkát látta a legszükségszerűbbnek a későbbiekben, ha majd vízvezetésre kerülne sor Felsőrákoson, az aszfaltot sem kell feltörni, az elkészült terv legalábbis ezt mutatja. A pénzre nem számított a város, azt azonban év végéig el kell költeni. A határozattervezetet a tanácsosok elfogadták, még az MPP is, de Nagy István megjegyezte: csak azért, mert a pénzből a kórházat is támogatják. Böjte Ferenc Felsőrákoson is lesz aszfaltút Felsőrákos- az egyetlen Baráthoz tartozó település, ahol mindezidáig csak poros úton zajlott az élet 2014. október 23. - csütörtök Mindennapi problémáink (folytatás) Pár hete már volt egy írásom ezzel a címmel, amiben a kóbor kutyák problémájáról a helytelen kiírásokra tértem át egy százhúsz fokos kanyarral. Nos, ez alkalommal ismét egy olyan témát kívánok érinteni, ami sokakat érinthet Vasárnap reggel, ahogy a család készült a templomba, apám valami furcsaságot vett észre a fürdőszoba ablakon kinézve. Eltűnt az alatta levő szennyvíztároló fedele. Szóval a szegénység már annyira elharapódzott a környéken, hogy egyesek az éjjel leple alatt mások magántulajdonát lopkodják, hogy meglegyen a napi betevő kenyér (rosszabb esetben cigaretta). Mindennapi eset legyinthetnénk rá, hisz kitől nem loptak már el valamit? Igen ám, de amikor az áldozat a rendőrségtől nagyjából ötven méterre lakik, az egyes zónában (amiért évi ezerkétszáz lej adót nyög ki), akkor megdöbbenünk. Vasból volt az a fedél, amiért kaphatnak pár jó lejt a tolvajok. Rákoson fordult elő, hogy szintén az éjjel leple alatt furakodtak be egy idősebb néni udvarára, hogy ellopják szárítókötelét ami, ahogy utóbb kiderült rezet tartalmazott Én már igazán nem csodálkoznék azon se, ha az ilyen éjjeli surranok egyszer a kaput akasztanák le s mennének el boldogan vele, anélkül, hogy az bárkinek feltűnne. Kérdezhetik álmélkodva, hogy nem vettük észre, hogy az ablak alatt mi történik. Az utca őrzői (a kóbor kutyasereg) ugattak, de ez minden éjjel így van, szinte fel sem tűnik, megszoktuk. Anyám viccesen azt mondta olyan, mintha esztenán laknánk, annyi a kutya körülöttünk. Panaszkodva mesélte az egyik nap, hogy reggel, amikor munkába indult, az út szélén álló autót kilenc (!) darab kóbor eb vette körbe, ő körülnézett, hátha jön valaki, aki kisegíti a bajból Persze nem jött senki így ő felvett egy követ s azt közéjük dobva oszlatta el a sereget Napról-napra csalódnunk kell ebben a városban. Én pozitív energiákkal tele jöttem haza annak idején. Hiányzott ez az elmaradott táj, vágytam a csendre. Csakhogy nem azt kaptam, amire számítottam. Csend esetleg nap közben van, amikor a négylábúak a napon alszanak. Éjjel viszont bandaharcok folynak. A város utcái fel vannak túrva, gyalog is alig lehet közlekedni s hiába kérnek türelmet tőlem, mert jártam nagyvárosban, láttam ott milyen sebességgel dolgoznak. Itt a piac utcában egy hónapig dolgoztak száz méteren. Ennyi idő alatt Váradon hidat építenek, több kilométer utat javítanak (nem foldozással, aszfaltozással), amit majd rendben is tartanak s rendszeresen újra festenek (nem olyan festékkel, amit az első eső elmos). Valahogy ott s bárhol máshol minden jobban működik, mint Baráton és környékén. Gyakran olvashatunk az újságok hasábjain a kóbor kutyák gondjáról (ami inkább a lakosság gondja, hiszen az ebek jól elvannak, köszönik szépen), mégse történik semmi A két évvel ezelőtti kampány egyik fő ígérete egy kutyamenhely létesítése volt Most két és fél évvel később, azon a területen orosz piac működik. Igencsak jól haladunk a cél felé. Aztán a rendes adófizető polgár elvárná, hogy valamit kapjon is a pénzéért cserébe. Hiába lakunk az egyes zónában, hiába fizetünk akkora adót, amit a vidéki tíz év alatt semmi látszatra. Olyan, mintha kidobnánk azt a pénzt. De mi történik azokkal, akik nem fizetik ki az adót? A szegénység kérdésére visszatérve, köztudott, hogy Erdővidék a legszegényebb vidék Erdélyben. A helyzet egyre csak romlik s nincs kilátás jobb jövőre. A nép nem él, hanem csak túlél. Egyik hónapról a másikra. Gyűjtögetjük a számlákat, aztán fizetés napján szaladunk velük a postára, kifizetjük s egy hét múlva már érkezik a következő adag. Azt senki nem kérdezi meg, hogyan osztja be az ember azt a hétszáz lejecskét, hogy a számlákon kívül esetleg ételre is jusson. Ennyi van, ezzel kell beérni. S ha nem elég, éhezünk vagy, rosszabb esetben kölcsönkérünk, esetleg lopunk, ha már nagyon a türelmünk végét járjuk. Baj van, nem csak Köpecen, hanem egész Erdővidéken! Bardocz Andrea Erdővidéki Hírlap A Tortoma Kiadó, a Sámán Kiadó és a Ferenczy Géza Egyesület közös kiadása Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. • ISSN 2344-3928 E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.facebook.com/ErdovidekiHirlap • Tel: 0267 377 731 Főszerkesztő: Lázár Zoltán • Főmunkatárs: Benkő Levente • Szerkesztő: Dohai Mária • Munkatársak: Bardocz Andrea • Böjte Ferenc • Lőrincz Sándor Demeter Zoltán • Tudósítók: Barabás Mihály (Nagyajta) • Berszán István (Középajta) • Csíki Matild-Mónika (Miklósvár) • Dávid Anna-Gyöngyi (Bodos) • Dénes Jácint (Bardoc) Fancsal Zsolt (Magyarhermány) • Gál Rozália (Bölön) • Jobb Boróka (Budapest) • Kolumbán Sándor (Székelyszáldobos) • Mihály Réka (Nagybacon) • Szabó Előd (Ürmös) • Tordai Iluska (Bibarcfalva) • Műszaki szerkesztő: Józsa István • Keresztrejtvény: Forrai Tibor A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé. A szerkesztőség véleménye nem mindig azonos az írás szerzőjével.