Erdővidéki Hírlap, 2016 (4. évfolyam, 1-51. szám)

2016-10-20 / 42. szám

2 ORSZÁG-VILÁG Kihallgatta Emil Bocot a DIICOT Titokban hallgatta ki Emil Boc kolozsvári polgármestert a korrupcióellenes igazgatóság (DIICOT) a Rompetrol-ügyben. A 2008 és 2012 között a miniszterelnöki tisztséget is betöltő Emil Boc tanúként jelent meg a DIICOT székhelyén, sajtóértesülések szerint kihallgatása két órán keresztül zajlott. A Rompetrol ügyben 14 személy ellen, közöttük Mihai Tanasescu, Sebastian Vladescu és Gheorghe Pogea egykori pénzügyminiszterek valamint Dan Ioan Popescu volt gazdasági tárcavezető ellen zajlik büntetőeljárás. Az ügyészség bűnszövetkezet létrehozásával, hivatali visszaéléssel és sikkasztásban való bűnrészességgel gyanúsítja őket. A vádhatóság azt rója fel Vladescunak és Pogeának, hogy 2008 után pénzügyminiszterként elmulasztották megtenni a szükséges lépéseket, hogy a kötvényeket a bukaresti értéktőzsdén értékesítsék, ugyanis a Rompetrolnak ezeket meg kellett volna vásárolnia az adósság kifizetése fejében. Az ügyészek megállapították, hogy így a román állam nem kapta vissza a Petromidia adósságát. Cseke Attila: az RMDSZ nem támogatja a területfejlesztési stratégiát Az RMDSZ nem támogatja a Többközpontú Románia 2035. című településfejlesztési stratégiát - mondta szerdán Nagyváradon Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Bihar megyei szervezet elnöke. Cseke Attila emlékeztetett: október elején Bihar megyéből az RDMSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) képviselői közös átiratban kérték Dacian Cioloș miniszterelnöktől és Vasile Dincu tárcavezető-helyettestől, hogy vonják vissza közvitáról a tervezetet melynek több - nemcsak Bihar megyét érintő - gyenge pontját is felsorolta. A stratégiában nyolc közigazgatási régiót említenek, a nyolc fejlesztési régiót véve alapul, holott ezek létrehozása sem eldöntött tény, ugyanis az RMDSZ is benyújtotta a maga javaslatát a 16 közigazgatási régióról, tette hozzá a képviselő. Azt is elmondta: nem világos, milyen alapon minősítik például az ország nyugati határától több száz kilométerre levő Szebent vagy Brassót transznacionális jelentőségű fejlesztési pólusnak, míg a határtól 13 kilométerre lévő Nagyváradot másodrendű fejlesztési pólussá degradálnák. Kitiltották a hazai dohánypiacról az aromakapszulás cigarettákat Elfogadta kedden a képviselőház mint döntő ház a dohánytermékek gyártását, csomagolását és értékesítését szabályozó törvényt. A jogszabálynak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 30 napon belül a dohánytermékek piacáról el kell tűnniük azoknak a cigarettáknak, amelyek szűrőjében aromakapszula van. A mentolos cigarettákat 2019-ig lehet forgalmazni - közölte Magdalena Ciobanu, az egészségügyi minisztérium illetékes szakértője. Hozzátette: a törvény a cigarettásdobozok külalakjának megváltoztatását is előírja. A doboz mindkét oldalának 65 százalékát az illusztrációnak kell elfoglalnia, és ezeket a képeket minden év január elsején cserélni kell újakra, oly módon, hogy a fogyasztók ne szokják meg azokat. (maszol.ro) 2016. október 20. - csütörtök Erdővidéki jövőkép „Akkor lehet fellendülésünk, ha megvan a lelki egyensúlyunk" Az elkövetkező hetekben interjúsorozatunkban olyan személyekkel fogunk beszélgetni, akik némiképp hozzájárulnak, vagy hozzájárultak Bárót és Erdővidék jövőképének kialakulásához, vagy valamilyen módon hatással vannak annak további fejlődésére. Ezen a héten Tordai Árpád, Bárót református lelkipásztorával beszélgettünk, aki szerint vidékünk lakosságának csökkenő tendenciájának oka a családon belül keresendő. - Ön szerint mi lehet a magyarázata Bárót és környéke lakosságának csökkenő tendenciájára? Azt hiszem, hogy ennek többféle magyarázata van, az egyik mindenképpen az, hogy a bányaipar megszűnésével már kevesebben érzik biztonságban magukat - ami a munkahelyet illeti -, ezért gyermeket is kevesebben vállalnak. A másik magyarázat, amely nem csak Erdővidékre, hanem egész Európára jellemző az az, hogy a társadalmi berendezkedés egyáltalán nem pártolja a gyermekvállalást. Próbálkozások vannak, viszont az látszik, hogy a család felől és a közösségi élet felől sokkal inkább az individuális érvényesülés irányába mozdulnak el az emberek, nem azt keresik, hogy nekünk mi jó, hanem azt, hogy nekem mi jó. Azt tapasztalom, hogy a szülők nem buzdítják gyermekeiket arra, hogy családot alapítsanak. Véleményem szerint a fő ok mindenképpen a családon belül keresendő. Báróz Erdővidék központjának tekinthető. Megvan a kellő térségi vezető szerepe? - Látszólag igen. Minden jel arra mutat, hogy megvan a térségi vezető szerepe, ha olyan dolgokkal kell alátámasztani, mint a szerdai vásár, a bankok, éttermek, főbb közintézmények, viszont talán a legfontosabb az, hogy ezt a vezető szerepet a város és azok polgárai ne vegyék magától értetődőnek. Egy régi népi bölcseletünk azt mondja, hogy a vagyont sokkal könynyebb megszerezni, mint megtartani. Ez a szerep nem alanyi jogon jár. A város ezt valamikor kivívta magának egykor, de ezt meg is kell tartani. - Az itt töltött kilenc hónap tapasztalatai alapján Ön szerint mi járult hozzá a város fejlődéséhez, vagy esetleg mi akadályozta azt? - Nagyon nehéz ilyen rövid idő alatt következtetéseket levonni úgy, hogy azok helytállóak legyenek. Magam számára valószínűleg megtettem egy párat, még ha azok nem is tudatosak, de azt gondolom, hogy nagyon sokszor az erdővidéki emberekkel szembeni előítéleteknek nagyon nagy súlya lehet. Ezt egy egyszerű példával lehetne szemléltetni: egy kétgyermekes családban a kisebbik gyermeket virgoncabbnak, rosszabbnak titulálják. Tanulságok szerint a kicsi bele is nő ebbe a szerepbe, még ha nem is olyan. Nagyon sokszor az erdővidéki embert mások előítéletei egy kényszerpálya felé sodorják, aminek úgy érezzük, meg kell felelnünk. Ez a vállvonogatás, hogy nincs munkahely, nincs mit csinálni, el kell menni. Pedig rengeteg példa támasztja alá, hogy van mit csinálni, a vállalkozó kedvet lehet bátorítani, lehet ösztönözni. Úgy gondolom, hogy kisvállalkozásokban, civil kezdeményezésekben, különböző szerepvállalásokban kell építkezni, ami jót tesz a vidéknek. Ez akkor valósulna meg, ha az emberek a szabadságot választanák a saját gondolataik mellett, mint a rabságot a másé mellett. - Ön arra biztatná a fiatalokat, hogy maradjanak itthon, és vállalkozzanak? - Mindenképpen, és arra is buzdítanám a fiatalokat, hogy azt amit el mertek gondolni, abba merjenek belevágni. Azt merjék vállalni, és legyenek bátrak. Rengeteg olyan szolgáltatás hiányzik a környékről, ami máshol már megvan, és ha ezeket mi nem látjuk el, akkor idejön más, és megteszi helyettünk. Mivel tud hozzájárulni Erdővidék jövőképének fejlődéséhez? - Az elsődleges dolgom az igehirdetés, de nem csak a templomban. Akkor lehet fellendülésünk, ha megvan a lelki egyensúlyunk. Sérült lelkű ember csak szalmalángként tud elégni, gyorsan felemelkedni, gyorsan viszszaesni. De meggyőződésem, hogy kiegyensúlyozott lelkű emberek láthatnak jövőképet maguk előtt. Az én feladatom az igehirdetések révén - akár a családi házakban, akár IKE-n, akár a templomban - ezeknek a pozitív jövőképeknek a buzdítása. Ne csak azt kérdezzük meg, hogy mit tehet a város és annak vezetése értünk, hanem a magunk rendjén mi is kérdezzük meg, hogy mit tehetünk a városért. Én nagyon szeretném, ha kialakulna egy olyan vitakultúra, párbeszédkultúra, amely rádöbbentene bennünket arra, hogy nem kell feltétlenül egyetértsünk valamiben ahhoz, hogy még egyszer le tudjunk ülni beszélni. - Pozitívnak, vagy inkább negatívnak látja a kialakuló jövőképet? - Lehet-e olyant, hogy egyiknek sem? Nem tudok sem előítéleteket megfogalmazni, sem dicshimnuszt zengeni a mostani helyzetről, de nem is szeretnék. Úgy gondolom, ahogyan mindenki egy közösségében vagy családon belül terveket és célokat határoz meg, merem remélni, hogy városvezetés szintjén is megvannak ezek a célok, és ennek az érdekében megtesznek mindent. Hogy milyen eszközökkel, az megan a városvezetésnek a választása és döntése. Lázár Szilárd Az egyházközségben havonta ifjúsági istentiszteleteket tartanak, ahol a fiatalokat a helyes és pozitív gondolkodásra inti a tiszteletes, közös énekléssel és példázatokkal erősítik lelküket Erdővidéki Hírlap Megjelenik a Ferenczy Géza Egyesület kiadásában Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. • ISSN 2344-3928 E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.facebook.com/ErdovidekiHirlap • Tel: 0367109 167 Főszerkesztő és műszaki szerkesztő: Lázár Szilárd Főmunkatárs: Benkő Levente Munkatársak: • Böjte Ferenc • Demeter Zoltán • Lőrincz Sándor • Szabó Gyula Jenő • Tordai Iluska • Varga Manassé Keresztrejtvény: Forrai Tibor A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé. A szerkesztőség véleménye nem mindig azonos az írás szerzőjével Tordai Árpád: „Rengeteg olyan szolgáltatás hiányzik a környékről, ami máshol már megvan, és ha ezeket mi nem látjuk el, akkor idejön más, és megteszi helyettünk. ”