Erdővidéki Hírlap, 2017 (5. évfolyam, 1-50. szám)

2017-10-19 / 40. szám

Erdővidéki Hírlap Erdővidéki Hírlap Barót-2017. október 19., csütörtök V. évfolyam, 40. (205.) szám 8 oldal Ára­­­lej www.fofbook.com/Erdovk­UklHhrlap Elkezdődött a munka Bacon községben A közművesítés után az utak rendbetétele következik A magyarhermányi iskola régi épülete: zajlik a kerítés felújítása 40'E_uT OPTIKA*/ Ingyenes látásvizsgálat és szemészeti szakrendelés. Székelyudvarhely Merkúr áruház Telefon: 0784 354 854 Varga Manassé • Itt az ősz, las­sacskán álomba szenderül a ter­mészet. Ilyenkor nagy mennyiségű növényi hulladék halmozódik fel a mezőkön, illetve a kertekben és udvarokon. Ezeket a területeket a szerepük és az esztétikájuk fenn­tartása érdekében ajánlott mindig rendbe szedni, legkésőbb azelőtt, mielőtt a természet tavasszal feléb­redne hosszú téli álmából. Ha nem teszünk így, a természet képes lehet akár rövid idő alatt is a saját ked­vére alakítani a területet. A legkézenfekvőbb megoldás a többnyire száraz elhalt növények elégetése. A felhalmozódott növé­nyi hulladékot így nem kell elszállí­tani, helyben égethető, sokan úgy vélik, ezzel elősegíthetik a termé­szet újjáéledését. Hol itt a baj? Az égetés régebben megszokott mód­szer volt, hasznosnak tartották, mi­vel bizonyos esetekben a felügyelt és ellenőrzött körülmények között vég­zett égetés-gazdálkodásra alkalma­sabbá tette a területet. Ám a negatív tapasztalatok miatt, illetve a tudo­mány fejlődésének köszönhetően mára Európa legtöbb országában betiltották A szakemberek szerint a tűz - mindamellett, hogy veszélyes - súlyosan károsítja a talajt. A másik ok, amiért még mindig lángoló dom­boldalakat lehet látni szerte Erdővi­ Amikor zavar az avar délen, az a lustaság. Lustaságból égetjük fel a természetet. Mi sem könnyebb, mint helyben megszaba­dulni a nemkívánatos szeméttől, he­tek múltán az égetésnek sem marad szemmel látható nyoma. A tarlóégetés során az ottmaradt biomasszától tisztítják meg a me­zőgazdasági területet, ilyen céllal égetik fel a parlagokat is, ahonnan a nagytermetű elszáradt növénye­ket távolítják el, ezzel tartják fris­sen a területet. Annak ellenére, hogy ezt a tevékenységet a törvény is tiltja, nehéz a jelenlegi keretek között visszaszorítani. Mi történik, ha valaki begyújtja a „természetes füstgyárat”? Gondol­hatnánk, hogy mivel természetes anyagokat égetünk, így nem kelet­kezik számottevő légszennyezés. Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Más számokkal, ugyanaz a kupac avar százmillió köb­méter levegőt szennyez meg. A por el­sősorban szív- és érrendszeri meg­betegedéseket okoz. Sajnos a növé­nyi hulladékok elégetése során sok mérgező vegyszermaradvány is elég s nem ritka, hogy a meggyúj­tott zöldben műanyag és egyéb ház­tartási szemét is keveredik, ami kü­lönösen káros egészségünkre. A Nemzetközi Energiaügynökség nemrég megjelent tanulmányából kiderül, hogy Romániában 100 ezer emberre számolva 138 személy halála hozható összefüggésbe a lég­­szennyezéssel. Ezzel az ország a 9. helyet foglalja el a légszennyezés okozta halálozások számát tekint­ve. Magyarország a 17. helyezést kapta e rangsorolásban. Erdővidék esetében a légszennyezésért elsősor­ban az előbb említett égetési típu­sok, illetve a fűtés során tűzre kerü­lő szemét és rossz minőségű tüzelő felel. Mit tehetünk az égetés népbetegsége ellen? A tarlóégetés kiváltására saj­nos egyelőre nem igazán találni számunkra kézenfekvő megoldást. A törvény általi tiltásnak jól látha­tóan a gyakorlatban nem sok hasz­na van. Ám keresni kell a megol­dást, mert a jelenlegi rendszer hosszútávon nem lesz „kifizetődő”. A kertesházak zöménél még min­dig megtalálható a ganédomb vagy annak a felhagyott helye, de akár új helyet is kijelölhetünk egy komposz­táló létrehozásához. Másfél év eltel­tével a felhalmozott növényi hulla­dék remek talajpótló lehet a kerti növényeink számára, így végül minden és mindenki jól járhat. Böjte Ferenc • Végre, egy évtizedig tartó várako­zás, nem kevés küzdelem és gond után révbe ér­kezett a kisbaconiak és a nagybaconiak álma. Igaz, egyelőre csak Kisbaconban, de elkezdődtek a víz- és szennyvízvezeték hálózat kiépítésének munkálatai, azokat a sepsiszentgyörgyi Install-All cég kivitelezi, az összértékük 15 millió lej, amit pályázati pénzből fedez Bacon község önkor­mányzata. A nagyszabású munkálat keretében Nagybacon közelében derítőállomás is épül. A víz- és a szennyvízvezetés mondhatni csak első fejezete a két falu lakóinak életminőségét bizonyára jó irányban megváltoztató modernizálásnak, hi­szen a vezetékek lefektetése után következik az utak, utcák felújítása. • Folytatás a 3. oldalon Fontosabb­­ dolgaik akadtak Háromszázan a futóversenyen Kaláka a szoros felé vezető úton A vargyasiak Erdővidék kastélyturizmusába is bekapcsolódnának Böjte Ferenc • A Vargyas­­szoros felé vezető 12 kilométe­res utat ezelőtt nyolc évvel egy­szer már lekavicsoztatta a var­­gyasi polgármesteri hivatal, az­tán 2015-ben, 9,6 kilométeres szakaszon, 3 és fél méter széles­ségben, egy pályázat révén sike­rült azt le is aszfaltozni. A szo­ros bejáratánál levő Kőaljáig maradt azonban egy másfél ki­lométeres, tengelytörő táv, me­lyet most, szintén kalákával, megpróbáltak valamelyest felja­vítani. Szombaton több vargyasi erő­gép tulajdonos is a helyszínen dolgozott, ott volt Sütő Levente Lehel polgármester is, felügyel­ve és segítve a munkálatot. • Folytatás a 4. oldalon Ezüstgyopár-díjjal jutalmaztak három erdővidéki pedagógust A Romániai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége Országos Elnök­sége a több évtizedes oktató-ne­velő munka elismeréséül két­évente Ezüstgyopár-díjjal jutal­mazza azokat a pedagógusokat, akiknek életpályája példaérté­kű, munkásságuk, alkotásuk maradandó értéket teremtett. Az RMPSZ megyei és körzeti elnökeinek javaslata alapján az elismerést olyan Romániában élő pedagógusok kaphatják meg, akiknek kiemelkedő tevé­kenysége a romániai magyar közoktatás megmaradását, fej­lesztését, az anyanyelvű kultu­rális örökség megtartását szol­gálta. Tevékenységükkel hozzá­járultak nemzeti értékeink megmaradásához. A díj emlék­éremből és díszoklevélből áll. Idén három erdővidéki pedagó­gus kapta meg ezt a megtisztelő címet. • Folytatás az 5. oldalon

Next