Erdővidéki Hírlap, 2018 (6. évfolyam, 1-50. szám)
2018-07-19 / 28. szám
ORSZÁG-VILÁG Megtiltaná a minisztérium, hogy energiaitalokat árusítsanak kiskorúaknak Az egészségügyi minisztérium közvitára bocsátott egy határozattervezetet, amely megtiltaná az energiaitalok árusítását automatákban és 18 évnél fiatalabb személyek számára A tervezet megtiltja az energiaitalok árusítását az egészségügyi intézményekben és a tanintézmények (kivéve egyetemek) 50 méteres körzetében. A határozat célja a kiskorúak egészségének védelme - olvasható a határozattervezet indoklásában. Akik nem tartják be a jogszabály előírásait, 5.000-től 20.000 lejig terjedő bírsággal sújthatók A tervezet indoklása szerint a 16-18 évesek 74 százaléka fogyaszt energiaitalt, amely ártalmas az egészségre. A javaslat nem tér ki arra, milyen hatása lehet az energiaitalok piacára a megszorításnak. Tervezet július 25-ig lesz közvitán. (maszom) Tüntetni készülnek a székelyföldi románok, hogy a román maradjon az állam egyetlen hivatalos nyelve Több százan kívánnak Bukarestbe vonulni július 29-én a székelyföldi románok önjelölt képviselői közül, tiltakozva a parlament által a múlt héten megszavazott, az anyanyelvhasználati jogokat bővítő közigazgatási kódex ellen. A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma felkérte Klaus Johannis államelnököt, hogy a tüntetés alkalmával fogadja kihallgatáson a küldöttjeit Az államfőnek címzett nyát levelében a szervezet elsősorban amiatt aggódik, hogy a magyar nyelv hivatalos státust kap, ráadásul nemcsak Kovászna, Hargita és Maros megyében, hanem jóval kiterjedtebb területen, ha a kerettörvény a parlament által elfogadott formában életbe lép. A románok - tévesen - azt állítják, a kódex eltörli a 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöböt Szerintük alkotmányellenes a kétnyelvű űrlapok használata, magyar nyelven csak a fordítás megengedett, de nem lehet hivatalos dokumentum, mert azzal már automatikusan hivatalos státust nyer a magyar nyelv. Azt is felháborítónak tartják, hogy a magyar nyelv kötelező lesz a prefektúrákon és a minisztériumoknak alárendelt helyi közintézményekben. A dokumentum kiemeli: július 29-én „nem János szomszéd ellenében” mennek tüntetni Bukarestbe, hanem azért, hogy a román nyelv maradjon az állam egyetlen hivatalos nyelve. (szekelyhon.ro) Jövőtől elvileg kötelezően átáll szelektív hulladékgyűjtésre az ország A csomagolóanyagokból keletkezett hulladék kezelésére vonatkozó sürgősségi rendeletet fogadott el keddi ülésén a kormány. Nelu Barbu, a kabinet szóvivője elmagyarázta, hogy a jogszabály összhangban áll az európai normákkal, de az országos hulladékgazdálkodási terv célkitűzéseivel is. Ezt az előzetes („ex-ante”) feltételt Románia nem teljesítette, és emiatt szankciót kockáztatott - tette hozzá. A jogszabály értelmében 2019. január elsejétől a helyi hatóságok kötelesek lesznek bevezetni a „Fizess azért, amit eldobtál” rendszert, amely Európa-szerte működik már. A hatóságoknak biztosítaniuk kell külön tárolókat a száraz, illetve a nedves hulladék számára, és együttműködést kell kiépíteniük a csomagolt termékek gyártóival és a szállítókkal, amelyeknek át kell vállalniuk a csomagolóanyagok összegyűjtésének és kezelésének költségeit a lakosságtól Oj módon a lakosságnak csak a háztartási (nedves) hulladékért kell majd fizetnie. A jogszabály leszögezi a kötelezettségeket is a hulladékkezelési lánc valamennyi szereplője számára, kezdve a lakosságtól, a begyűjtőkön, hulladékgazdálkodási vállalatokon át egészen az újrahasznosító vállalatokig és a helyi hatóságokig. (tmsindex.ro) Erdővidéki Hírlap 2018. július 19. - csütörtök HÍREK - JEGYI Érettségi után, egyetem előtt, bizonytalanságok közepette Az előző írásaimban többek között arról is szó volt, hogy a végzős diákok feltehetőleg miként viszonyulnak a továbbtanulás lehetőségéhez. Miként kerül fókuszba az egyetem, a nagyváros, esetleg a munkahelyek keresése. Ahogy a címben is rámutattam a bizonytalanságok közepette megnevezés azt a frusztrációs folyamatot takarja, amely a diákokat érinti az iskolai tanulmányok elvégzését és a sikeres érettségit követően. többen elvárásként élik meg, sőt nyomást éreznek magukon, hogy mindenképp egyetemre kell menniük. Mondhatni be kell állni a sorba, mert az menő, divatos és kvázi tekintéllyel bír. A legtöbben bele sem gondolunk, gondolnak abba, hogy a végzős diákok konstans, hosszabb perióduson átívelő stressznek vannak kitéve. A halmozott elvárások és teher mentén kialakuló bizonytalanság a rossz döntések melegágya. Jóllehet, az általánosítás mögött a környezetemben élő emberek tapasztalatai állnak. Sokan úgy vannak vele, hogy beiratkoznak egy szakra, aminek látszólag szépen csengő neve van. Az egyetem megkezdését követően sajnos hamar rádöbbennek, hogy ez nem az ők világuk. A helyzet továbbra is megköveteli a sajnos szó használatát, mert a bizonytalanságot felváltja a félelem. Annak a félelme, hogy nem mernek beszélni arról (legfőképp a szülőkkel), hogy nem megy az egyetem, esetleg nem szeretik. A félelem az anyagiakból táplálkozik, mert az esetek túlnyomó többségében a szülők finanszírozzák az továbbtanulást, és adott esetben hogyan meri egy, esetleg másfél év után a szülők elé állni, hogy nincs sikerélmény, nem megy, nem szeretem. Nyilván, aki nem volt ebben a helyzetben, nem tudja, hogy miként azonosuljon vele. Ebben a fázisban következik „az élet nem kívánságműsor” típusú megnyilatkozás, amikor is a szülő rávetíti saját helyzetét példaként a gyerekre, hogy annyi év után is mindennap felkelek és robotolok, dolgozok, akkor te is el tudod végezni az egyetemet. A gyerek visszahúzódik és visszaáll a sorba, szenved és boldogtalanná válik. Jobban belegondolva, ez egy olyan ördögi kör, ami sokkal bonyolultabb és hosszabb folyamat szokott lenni. Másrészt a helyzet leírásának, átadásának nehézsége abból fakad, hogy nem könnyű elvonatkoztatni az érzelmi oldaltól. Attól, hogy az egésznek súlya van és akár életre szóló is lehet. Hiszen, aki egyetemet választ és beiratkozik, majd elvégzi, azt feltételezi (normál körülmények között), hogy azon a szakterületen szeretne élete végéig dolgozni. Ezért fontos jó döntést hozni. Ezért fontos az, hogy kommunikáció legyen, vegyük észre, hogy ez nem játék és ne legyünk divatból egyetemisták. Tévhit, hogy csak így lehet önállósulni. Szükséges a megfelelő kommunikáció diák-diák között, tanár-diák között és szülő-diák között. Ez az alap feltétele annak, hogy jó eredménye legyen a dolgoknak és ne bizonytalanság, kényszer, nyomás és boldogtalanság. Nagy Egon Főtanács és Vallásszabadság Háza avató Kolozsváron Július 6-7-én a Magyar Unitárius Egyház berkeiben két jeles esemény is zajlott Kolozsváron. Pénteken az egyház legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága, a Főtanács ülésezett, míg szombaton, a 450-es jubileumi emlékév egyik kiemelt eseményeként, felavatták a közelmúltban felújított, egykori püspöki rezidenciából kialakított Vallásszbadság Házát. A Főtanács munkálatai pénteken a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban istentisztelettel kezdődött, ahol Rácz Norbert kolozsvár-belvárosi lelkész mondott alkalmi imát és egyházi beszédet. Az istentiszteletet követően a Főtanács a templom szomszédságában, a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében folytatta munkálatait. A köszöntőbeszédeket követően megemlékezések, eskütételek, tiszteletbeli címek odaítélése volt a napirenden, majd a főtanács elfogadta a két brassói unitárius egyházközség egyesülését célzó határozatot. Az ülés gerincét az elmúlt esztendő egyházkormányzati munkáját összefoglaló jelentések bemutatása és értékelése képezte. A püspök és a főgondnokok beszámolóit az egyház további főtisztviselőinek, a főhatósági hivatal alkalmazottainak, az egyház tanintézeteinek (kolozsvári és székelykeresztúri iskolák), illetve az egyház keretében tevékenykedő egyháztársa-' dalmi szervezetek (VLOSZ, MOSZ, ODFIE, Gondviselés Segélyszervezet) jelentései követték. A Főtanács munkálatait záró ünnepi gála keretében elismerő oklevéllel méltatták a kiemelkedő teljesítményű egyházközségek, intézmények, szervezetek, lelkészek és világi vezetők egyházszolgálatát, többek között elismerésben részesült az Erdővidéken is aktívan tevékenykedő Gondviselés Segélyszervezet Háromszéki és Brassói Fiókszervezete, illetve méltatták Török István, a Háromszék-felsőfehéri Unitárius Egyházkor esperese Petőfi Sándor szórványprogram keretében kifejtett munkáját. A legeredményesebben tevékenykedő egyházközség kategóriában a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközséget jutalmazták. A frissen végzett lelkészek sorában Palkó Zalán-Koppány felsőrákosi lelkészt, míg a nyugdíjba vonuló lelkészek között Kiss Alpár, egykori baráti lelkészt köszöntötték. Az évente meghirdetésre kerülő egyházi beszédpályázat keretében Szabó Előd ürmösi lelkész első helyezést ért el, megosztva a díjat egykori mesterével, Dr. Kovács Sándor teológiai tanárral. A Főtanács mindenkori záróeseménye az ülést követő ünnepi vacsora, amelynek keretében, 1900-tól kezdődően minden esztendőben, az unitárius egyház mindenkori püspöke felkér az egyház berkeiből egy-egy világi képviselőt, aki a Berde-serleggel köszöntőt mond, emlékezve az egyház egykori jeles jótevőjére Berde Mózes jogászra, országgyűlési képviselőre, 1848-as kormánybiztosra, aki végrendeletében jelentős vagyonát az unitárius egyházra hagyta. Az idén Bálint Benczédi Ferenc püspök, ebben a különleges megtiszteltetésben a baráti Demeter Zoltánt, a Háromszék-Felsőfehéri Egyházkoz felügyelőgondnokát, a Gondviselés Segélyszervezet erdővidéki önkéntesét részesítette. Másnap, július 7-én, a vallásszabadság évének nyilvánított esztendő egyik kiemelkedő momentumaként felavatták a Vallásszabadság Házát. Az egykori püspöki rezidenciaként szolgáló középkori ingatlant magyarországi és romániai állami támogatásokból újították fel, és közsségi színhelyként, valláskutató központként, illetve egyházi múzeumként kívánják működtetni az elkövetkezőkben. Az avatóünnepségen az unitárius egyház és a két ország kormányainak hivatalos képviselői mellett jelen voltak az Erdélyben létező és működő egyházak képviselői is. A Kolozsvár második legrégibb épületeként emlegetett épület avatóján Bálint Benczédi Ferenc püspök így nyilatkozott: „Remélem ez az épület a vallásszabadságnak nem csak háza, hanem otthona is lesz!” Mi is reméljük, hogy így lesz és vallásfelekezetre való tekintet nélkül, biztatunk minden erdővidékit arra, hogy egy majdani kolozsvári látogatása alkalmával a Vallásszabadság Házát is keresse fel. - erdővidéki - Erdővidéki Hírlap Megjelenik a Ferenczy Géza Egyesület kiadásában Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. • ISSN 2344-3928 E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.facebook.com/ErdovidekiHirlap • Tel: 0367 109 167 Főszerkesztő és műszaki szerkesztő: Lázár Szilárd Főmunkatárs: Benkő Levente Munkatársak: • Böjte Ferenc • Demeter Zoltán • Kosztándi Krisztina • Lőrincz Sándor • Nagy Egon • Tordai Iluska • Varga Manassé Keresztrejtvény: Forrai Tibor • Nyomda: Garamond (Kolozsvár) A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé. A szerkesztőség véleménye nem mindig azonos az írás szerzőjével Lapunk megjelenését támogatja az RMDSZ és a tÉr Ga Communitas Alapítvány RMDSZ SXSBIJ