Erdővidéki Hírlap, 2018 (6. évfolyam, 1-50. szám)

2018-07-19 / 28. szám

ORSZÁG-VILÁG Megtiltaná a minisztérium, hogy energiaitalokat árusítsa­nak kiskorúaknak Az egészségügyi minisztérium közvitára bocsátott egy hatá­rozattervezetet, amely megtiltaná az energiaitalok árusítását automatákban és 18 évnél fiatalabb személyek számára A tervezet megtiltja az energiaitalok árusítását az egészség­­ügyi intézményekben és a tanintézmények (kivéve egyete­mek) 50 méteres körzetében. A határozat célja a kiskorúak egészségének védelme - olvasható a határozattervezet indok­lásában. Akik nem tartják be a jogszabály előírásait, 5.000-től 20.000 lejig terjedő bírsággal sújthatók A tervezet indoklása szerint a 16-18 évesek 74 százaléka fogyaszt energiaitalt, amely ártal­mas az egészségre. A javaslat nem tér ki arra, milyen hatása le­het az energiaitalok piacára a megszorításnak. Tervezet július 25-ig lesz közvitán. (maszo­m) Tüntetni készülnek a székelyföldi románok, hogy a román maradjon az állam egyetlen hivatalos nyelve Több százan kívánnak Bukarestbe vonulni július 29-én a szé­kelyföldi románok önjelölt képviselői közül, tiltakozva a par­lament által a múlt héten megszavazott, az anyanyelvhasználati jogokat bővítő közigazgatási kódex ellen. A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Kovászna, Hargi­ta és Maros megyei románok civil fóruma felkérte Klaus Johannis államelnököt, hogy a tüntetés alkalmával fogadja ki­hallgatáson a küldöttjeit Az államfőnek címzett nyát levelé­ben a szervezet elsősorban amiatt aggódik, hogy a magyar nyelv hivatalos státust kap, ráadásul nemcsak Kovászna, Har­gita és Maros megyében, hanem jóval kiterjedtebb területen, ha a kerettörvény a parlament által elfogadott formában élet­be lép. A románok - tévesen - azt állítják, a kódex eltörli a 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöböt Szerintük alkot­mányellenes a kétnyelvű űrlapok használata, magyar nyelven csak a fordítás megengedett, de nem lehet hivatalos doku­mentum, mert azzal már automatikusan hivatalos státust nyer a magyar nyelv. Azt is felháborítónak tartják, hogy a ma­gyar nyelv kötelező lesz a prefektúrákon és a minisztériumok­nak alárendelt helyi közintézményekben. A dokumentum ki­emeli: július 29-én „nem János szomszéd ellenében” mennek tüntetni Bukarestbe, hanem azért, hogy a román nyelv ma­radjon az állam egyetlen hivatalos nyelve. (szekelyhon.ro) Jövőtől elvileg kötelezően átáll szelektív hulladékgyűjtésre az ország A csomagolóanyagokból keletkezett hulladék kezelésére vo­natkozó sürgősségi rendeletet fogadott el keddi ülésén a kor­mány. Nelu Barbu, a kabinet szóvivője elmagyarázta, hogy a jogszabály összhangban áll az európai normákkal, de az or­szágos hulladékgazdálkodási terv célkitűzéseivel is. Ezt az elő­zetes („ex-ante”) feltételt Románia nem teljesítette, és emiatt szankciót kockáztatott - tette hozzá. A jogszabály értelmében 2019. január elsejétől a helyi hatóságok kötelesek lesznek be­vezetni a „Fizess azért, amit eldobtál” rendszert, amely Euró­­pa-szerte működik már. A hatóságoknak biztosítaniuk kell külön tárolókat a száraz, illetve a nedves hulladék számára, és együttműködést kell kiépíteniük a csomagolt termékek gyár­tóival és a szállítókkal, amelyeknek át kell vállalniuk a csoma­golóanyagok összegyűjtésének és kezelésének költségeit a la­kosságtól Oj módon a lakosságnak csak a háztartási (nedves) hulladékért kell majd fizetnie. A jogszabály leszögezi a kötele­zettségeket is a hulladékkezelési lánc valamennyi szereplője számára, kezdve a lakosságtól, a begyűjtőkön, hulladékgaz­dálkodási vállalatokon át egészen az újrahasznosító vállalato­kig és a helyi hatóságokig. (t­msindex.ro) Erdővidéki Hírlap 2018. július 19. - csütörtök HÍREK - JEGYI Érettségi után, egyetem előtt, bizonytalanságok közepette Az előző írásaimban többek között arról is szó volt, hogy a végzős diákok feltehetőleg miként viszonyulnak a továbbtanulás lehe­tőségéhez. Miként kerül fókuszba az egye­tem, a nagyváros, esetleg a munkahelyek ke­resése. Ahogy a címben is rámutattam a bi­zonytalanságok közepette megnevezés azt a frusztrációs folyamatot takarja, amely a diá­kokat érinti az iskolai tanulmányok elvégzé­sét és a sikeres érettségit követően. többen elvárásként élik meg, sőt nyomást éreznek magukon, hogy mindenképp egyetemre kell menniük. Mondhatni be kell állni a sorba, mert az menő, divatos és kvázi tekintéllyel bír. A legtöbben bele sem gondolunk, gon­dolnak abba, hogy a végzős diákok kons­tans, hosszabb perióduson átívelő stressznek vannak kitéve. A halmozott elvárások és te­her mentén kialakuló bizonytalanság a rossz döntések melegágya. Jóllehet, az általánosí­tás mögött a környezetemben élő emberek tapasztalatai állnak. Sokan úgy vannak vele, hogy beiratkoznak egy szakra, aminek lát­szólag szépen csengő neve van. Az egyetem megkezdését követően sajnos hamar rádöb­bennek, hogy ez nem az ők világuk. A hely­zet továbbra is megköveteli a sajnos szó használatát, mert a bizonytalanságot felvált­ja a félelem. Annak a félelme, hogy nem mernek beszélni arról (legfőképp a szülők­kel), hogy nem megy az egyetem, esetleg nem szeretik. A félelem az anyagiakból táp­lálkozik, mert az esetek túlnyomó többségé­ben a szülők finanszírozzák az továbbtanu­lást, és adott esetben hogyan meri egy, eset­leg másfél év után a szülők elé állni, hogy nincs sikerélmény, nem megy, nem szere­tem. Nyilván, aki nem volt ebben a helyzet­ben, nem tudja, hogy miként azonosuljon vele. Ebben a fázisban következik „az élet nem kívánságműsor” típusú megnyilatko­zás, amikor is a szülő rávetíti saját helyzetét példaként a gyerekre, hogy annyi év után is mindennap felkelek és robotolok, dolgozok, akkor te is el tudod végezni az egyetemet. A gyerek visszahúzódik és visszaáll a sorba, szenved és boldogtalanná válik. Jobban bele­gondolva, ez egy olyan ördögi kör, ami sok­kal bonyolultabb és hosszabb folyamat szo­kott lenni. Másrészt a helyzet leírásának, át­adásának nehézsége abból fakad, hogy nem könnyű elvonatkoztatni az érzelmi oldaltól. Attól, hogy az egésznek súlya van és akár életre szóló is lehet. Hiszen, aki egyetemet választ és beiratkozik, majd elvégzi, azt felté­telezi (normál körülmények között), hogy azon a szakterületen szeretne élete végéig dolgozni. Ezért fontos jó döntést hozni. Ezért fontos az, hogy kommunikáció legyen, vegyük észre, hogy ez nem játék és ne le­gyünk divatból egyetemisták. Tévhit, hogy csak így lehet önállósulni. Szükséges a meg­felelő kommunikáció diák-diák között, ta­nár-diák között és szülő-diák között. Ez az alap feltétele annak, hogy jó eredménye le­gyen a dolgoknak és ne bizonytalanság, kényszer, nyomás és boldogtalanság. Nagy Egon Főtanács és Vallásszabadság Háza avató Kolozsváron Július 6-7-én a Magyar Unitárius Egyház berkeiben két jeles esemény is zajlott Ko­lozsváron. Pénteken az egyház legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága, a Főta­nács ülésezett, míg szombaton, a 450-es ju­bileumi emlékév egyik kiemelt eseménye­ként, felavatták a közelmúltban felújított, egykori püspöki rezidenciából kialakított Vallásszbadság Házát. A Főtanács munkálatai pénteken a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban istentisztelettel kezdődött, ahol Rácz Nor­bert kolozsvár-belvárosi lelkész mondott alkalmi imát és egyházi beszédet. Az isten­tiszteletet követően a Főtanács a templom szomszédságában, a János Zsigmond Uni­tárius Kollégium dísztermében folytatta munkálatait. A köszöntőbeszédeket köve­tően megemlékezések, eskütételek, tiszte­letbeli címek odaítélése volt a napirenden, majd a főtanács elfogadta a két brassói uni­tárius egyházközség egyesülését célzó hatá­rozatot. Az ülés gerincét az elmúlt esztendő egyházkormányzati munkáját összefoglaló jelentések bemutatása és értékelése képez­te. A püspök és a főgondnokok beszámo­lóit az egyház további főtisztviselőinek, a főhatósági hivatal alkalmazottainak, az egyház tanintézeteinek (kolozsvári és székelykeresztúri iskolák), illetve az egy­ház keretében tevékenykedő egyháztársa-' dalmi szervezetek (VLOSZ, M­OSZ, ODFIE, Gondviselés Segélyszervezet) je­lentései követték. A Főtanács munkálatait záró ünnepi gála keretében elismerő okle­véllel méltatták a kiemelkedő teljesítményű egyházközségek, intézmények, szervezetek, lelkészek és világi vezetők egyházszolgála­tát, többek között elismerésben részesült az Erdővidéken is aktívan tevékenykedő Gondviselés Segélyszervezet Háromszéki és Brassói Fiókszervezete, illetve méltatták Török István, a Háromszék-felsőfehéri Uni­tárius Egyházkor esperese Petőfi Sándor szórványprogram keretében kifejtett mun­káját. A legeredményesebben tevékenyke­dő egyházközség kategóriában a sepsi­szentgyörgyi unitárius egyházközséget ju­talmazták. A frissen végzett lelkészek sorá­ban Palkó Zalán-Koppány felsőrákosi lel­készt, míg a nyugdíjba vonuló lelkészek kö­zött Kiss Alpár, egykori baráti lelkészt kö­szöntötték. Az évente meghirdetésre kerülő egyházi beszédpályázat keretében Szabó Előd ürmösi lelkész első helyezést ért el, megosztva a díjat egykori mesterével, Dr. Kovács Sándor teológiai tanárral. A Főta­nács mindenkori záróeseménye az ülést követő ünnepi vacsora, amelynek kereté­ben, 1900-tól kezdődően minden eszten­dőben, az unitárius egyház mindenkori püspöke felkér az egyház berkeiből egy-egy világi képviselőt, aki a Berde-serleggel kö­szöntőt mond, emlékezve az egyház egyko­ri jeles jótevőjére Berde Mózes jogászra, or­szággyűlési képviselőre, 1848-as kormány­­biztosra, aki végrendeletében jelentős va­gyonát az unitárius egyházra hagyta. Az idén Bálint Benczédi Ferenc püspök, ebben a különleges megtiszteltetésben a baráti Demeter Zoltánt, a Háromszék-Felsőfehéri Egyházkoz felügyelőgondnokát, a Gondvi­selés Segélyszervezet erdővidéki önkéntesét részesítette. Másnap, július 7-én, a vallásszabadság évé­nek nyilvánított esztendő egyik kiemelkedő momentumaként felavatták a Vallássza­badság Házát. Az egykori püspöki reziden­ciaként szolgáló középkori ingatlant ma­gyarországi és romániai állami támogatá­sokból újították fel, és közsségi színhely­ként, valláskutató központként, illetve egy­házi múzeumként kívánják működtetni az elkövetkezőkben. Az avatóünnepségen az unitárius egyház és a két ország kormánya­inak hivatalos képviselői mellett jelen vol­tak az Erdélyben létező és működő egyhá­zak képviselői is. A Kolozsvár második leg­régibb épületeként emlegetett épület avató­­ján Bálint Benczédi Ferenc püspök így nyi­latkozott: „Remélem ez az épület a vallás­­szabadságnak nem csak háza, hanem ott­hona is lesz!” Mi is reméljük, hogy így lesz és vallásfelekezetre való tekintet nélkül, biz­tatunk minden erdővidékit arra, hogy egy majdani kolozsvári látogatása alkalmával a Vallásszabadság Házát is keresse fel. - erdővidéki - Erdővidéki Hírlap Megjelenik a Ferenczy Géza Egyesület kiadásában Szerkesztőség: RO-525100 Barót • Szabadság tér 19. • ISSN 2344-3928 E-mail: erdovidekihirlap@gmail.com • Honlap: www.facebook.com/ErdovidekiHirlap • Tel: 0367 109 167 Főszerkesztő és műszaki szerkesztő: Lázár Szilárd Főmunkatárs: Benkő Levente Munkatársak: • Böjte Ferenc • Demeter Zoltán • Kosztándi Krisztina • Lőrincz Sándor • Nagy Egon • Tordai Iluska • Varga Manassé Keresztrejtvény: Forrai Tibor • Nyomda: Garamond (Kolozsvár) A lapban megjelent írások jogi felelőssége kizárólag a szerzőé. A szerkesztőség véleménye nem mindig azonos az írás szerzőjével Lapunk megjelenését támogatja az RMDSZ és a tÉr Ga Communitas Alapítvány RMDSZ SXSBIJ

Next