Erdővidéki Hírlap, 2019 (7. évfolyam, 1-49. szám)

2019-10-10 / 39. szám

Erdővidéki Hírlap ÉLETI X. Székelyföld Napok - 2019. október 11 -20.­­ Erdövidéki programok (2. oldal) Erdővidéki Hírlap Bárót - 2019. október 10., csütörtök VH. évfolyam, 39. (304.) szám 8 oldal Ára 1,5 lej www.facebook.com/ErdovideiuHirlap Hatszázezerbe­­ került Nekifogtak a nagyajtai vártemplom feltárásár­ról A kutatást teljes körű felújítás követi OPTIKAI Ingyenes látásvizsgálat és szemészeti szakrendelés. Székelyudvarhely Merkúr áruház Telefon: 0784 354 854 Lázár Szilárd » A Jósa András Múzeum vendégszere­pei Nagyajtán, Székelyföldön, amely Kelet-Magyaror­­szág legrégibb közművelődési és tudományos intéz­ménye az 1868. december 1-jén életre hívott, s 1918 őszétől az alapító Jósa András nevét viselő megyei ha­tókörű városi múzeum. A nyíregyházi megyei múze­um európai hírű régészeti gyűjteményét Jósa And­rás (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifőorvosa alapozta meg. Október 7-én, hétfőn a múzeum Régészeti Osztálya a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal kö­zösen a falu déli részén található unitárius vártemp­lom kutatását kezdte meg. Az ásatás jelenleg a közép­kori templom belsejében zajlik, tavasszal majd a tem­plomkert kerül sorra. • Folytatás a 4. oldalon Az energia Szent Grálja Varga Manassé • Energia nélkül semmi sem létezne, se csillagok, se bolygók, és értelemszerűen élet sem. Ám az ember számára nem elég, amit a természet kínál, részben azért, mert ezt az energiát még nem tudja teljes hatékonysággal haszno­sítani. Elektromosság nélkül az em­beri életet ma nehéz lenne elképzel­ni. Az elektromos áram iránti igény napról-napra növekszik, elég csak arra gondolnunk, hogy mennyi háztartási gépünk üzemel most árammal, s hány gépünk volt évek­kel ezelőtt. A számok mindenhol emelkedtek, és még ezután jön az elektromos eszközök forradalma. Amint a legbanálisabb eszközeink is okossá válnak, minden áramot fog fogyasztani, hamarosan még az au­tók is. De miből lehet fedezni ezt a hatalmas igényt? Ez örök dilemmá­nak tűnik, mert mióta először hasz­nosították az elektromosságot, az­óta hatványozottan nő az előállítá­sa iránti igény. A gőzgép feltalálása után sokáig a szén égése során fel­szabaduló hőből előállított energiá­ban látták a lehetőséget, ami még máig részét képezi a villanyáram előállításának, de mi lett volna má­ra a világból, ha azóta is csak a szénre hagyatkoztunk volna? Kor­mozott vidékek, belélegezhetetlen le­vegőjű városok, és az elhalálozási statisztikákat toronymagasan a tü­dőproblémák vezetnék - bár ezek sajnos napjainkban is eléggé előkelő helyen szerepelnek. Aztán jött az olaj, mely főleg a közlekedésben ma­ga mögé utasította a szenet, ám a második világháború során egy új csodaenergiára leltek, mellyel kez­detben ezrek életét oltották ki egy szemvillanás alatt - ez volt az atomenergia. A háború után az óri­ási erőt sikerült megzabolázni, és ezzel akkori viszonylatban végtelen energiához jutott az emberiség, mert egy kilogrammnyi urán-235- ből 2-3 milliószor több energia nyerhető ki, mint ugyanannyi mennyiségű szénből vagy olajból. Ám a csernobili atomkatasztrófa megmutatta, hogy mi az igazi ára ennek a nagy energiának. Annak el­lenére, hogy a csernobili eseten kí­vül is történtek kisebb atombalese­tek, az emberiség - egyelőre jobb hí­ján - még mindig bízik az atom­energiában annyira, hogy csupán Franciaországban 58 atomreaktor található. Magyarország is tervezi bővíteni a paksi atomerőművet, ez­zel is tovább zöldítve a magyaror­szági energiatermelést, mert bizony az atomreaktorok maguk nem bo­csátanak ki szén-dioxidot, az évez­redekig sugárzó radioaktív hulladék már más kérdés. A környezetvédel­mi intézkedéseknek köszönhetően az Európai Unióban a szénnek és olajnak meg vannak számlálva az évet. A megújuló energia termelése látványosan fejlődik ugyan, de nem elég gyorsan ahhoz, hogy a káros hatást is kiváltó forrásokat mind fel­válthassa. Tehát a megújuló ener­giaforrásokra egyelőre csak kiegészí­tő lehetőségként lehet tekinteni. Na de mi legyen így? Már Teller Edét is foglalkoztatta az a gondolat, hogy mi lenne, ha Naphoz hasonló ener­giaforrást tudnánk kreálni itt Föl­dön. * Folytatás a 3. oldalon Beszámoló Ürmösiek Amerikában Szabó Előd • Huszonöt éve műkö­dik az az ösztöndíj-program, melynek segítségével minden tanévben egy er­délyi vagy magyarországi unitárius lel­kész a kaliforniai Berkeley városában lévő Starr King Lelkészképző Iskolá­ban tanulhat. A 2019-20-as tanévre én is benyújtottam pályázatomat, és szo­ros küzdelemben elnyertem az ösz­töndíjat (nem volt más jelentkező). Az ösztöndíj-programot egy héttagú bizottság működteti. Részben össze­adják, részben összegyűjtik a prog­ramhoz szükséges jelentős pénzösz­­szeget. Gondoskodnak az ösztöndí­jas és a család lakásáról, gondosan megszerveznek mindent, hogy meg­teremtsék a tanuláshoz és az élmény­gyűjtéshez szükséges feltételeket. • Folytatás a 4. oldalon Aszfaltoztak Baróton A néptánc ünnepe Tíz éves a Dobó néptáncegyüttes Ápolták az útnak indított hagyományt Bardócon Cserey Ignácra és az aradi tizenháromra emlékeztek Bölön (szinte) mindenre kiterjedő pályázata Vállalkozókat képeznek, házakat újítanak, egészségügyet támogatnak Böjte Ferenc . Bölönben lassan révbe érnek egy 2018-ban elindított pályá­zatnak az eredményei, melynek kö­szönhetően számos helybéli része­sülhetett szakmai képzésben, ugyan­akkor több tucatnyi vállalkozó szel­lemű bölöni lakos kaphat jelentős anyagi támogatást is általa üzlete be­indításához. A pályázat társadalmi szegmense sem elhanyagolható: 55 házat újítanak fel a pályázaton nyert pénzből, a helyi orvosi rendelő pedig EKG készülékkel, vérnyomásmérő­vel és defibrillátorral gazdagodott. A pályázat eredményeiről Sikó Imre polgármester, és Gál Rozália projekt­koordinátor tájékoztatott. Elmond­ták, hogy a bukaresti Amfiteátrum Egyesülettel, valamint a helyi Bölöni Farkas Sándor iskolával közösen le­bonyolított pályázat célcsoportját 600 bölöni és bölönpataki személy képezi. • Folytatás a 4. oldalon

Next