Erdővidéki Hirlap, 1932 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1932-01-03 / 1. szám

VIII. évfolyam. I. szám. Baraolt-Baró*, 1932. január 3. __tpsatéei árak : Egész évre 120'— Lei. Fél évre 60’- Lei Negyed évre 30*— Lei. Egy hóra 10 — Lei. Egy szám 3 Lei Hirdetési dijak előre fizetendők díjszabás szerint Felelő, szerkesztö Szerkesztőség és kiadóhivatal: baraolt, Égető Árpád könyvnyomdája. Minden a szerkesztőséget és kiadóhivatalt érdeklő küldemények ide cimzendők. — Kéziratokat nem adunk vissza Halad az idő kattog a számológép s ismét többet írunk egy esztendővel. Halad az idő s marad az ember a maga zeg zugos életével. Ismét egy uj esztendőt ünnepelünk. Teremtő szent Úristen, milyen új esztendőt! Az esztendő uj, a nyomorúság, a kétségbeesés, emberek egymásra való agyarkodása, az életért való kétségbeesett tülekedése itthon és külföldön a régi, sőt a réginél fokozottabban erősebb. Az emberek tisztán megszokásból köszöntik egymást a „Boldog Ujesztendő“-vel, de aki kizárja, az sem hiszi, hogy ilyen is léteznék. Boldog Ujesztendő ? Mikor volt az utoljára ? A mai generáció alig emlékszik ma ilyenre. Ki,lehet ma boldog ? Ki emlékszik a múltra megelégedetten s ki gondol a jövőre boldog reménységgel ? Maguk az országok szorongva néznek a nemzetközi gazdasági élet újesztendei fejleményei elé. Az egész világon nyomor és munkanélküliség s emberek milliói jövendőjének bizonytalansága. És ebben a nagy világégésben még mi Románia polgárai vagyunk a legjobb helyzetben s mi is remegve nézünk az új esztendő gazdasági élete elé, mi lehet akkor a világ többi országaiban. Mi az elmúlt esztendőben az állammal szemben fennállott tartozásainknak, adófizetési kötelezettségeinknek még eleget tettünk, de remegve nézünk az újév elé, mert nem tudjuk, hogy ebben az évben eleget tudunk-e tenni kötelezettségeinknek anélkül, hogy a törzsvagyonhoz nyúljunk. Márpedig az állammal szemben kötelességünknek eleget kell tegyünk még a törzsvagyon árán is, mert az állam érdeke mindenekfelett való még akkor is, ha az egész bele is pusztul. Az államon tehát a sor, hogy nemzetközileg a gazdasági kérdéseket úgy intézze, hogy az állami kiadások csökkenjenek s a polgárság áldozatait is mérsékelni lehessen az uj esztendőben. Mi az ország határain belül aztán megleszünk valahogy. Agrárállam vagyunk s igy a nyomorúság esztendejében messze előnyben vagyunk az ipari államokkal szemben. Az aranyat nem lehet megenni, de nekünk van az aranynál sokkal drágább kincsünk. Vannak buza és élelmiszer-termő mezőink, meleget adó erdőink és bányáink s ezekhez nem kell más, mint türelem és kitartás a sovány esztendőkben. Soha olyan aktuális nem volt a régi közmondás, mint most: „A türelem rózsát terem“. Tűrnünk kell és kitartanunk kell az új esztendőben, mely az egész világ gazdasági életében fordulópontot fog képezni. És Románia népe alaptermészeténél fogva türelmes. A románokat is, a kisebbségeket is megtanította a történelem tűrni és szenvedni egy jobb jövendőért. Románia nejének pedig adva varmvinden kis Ritálás legerősebb eszköze — a tele gyomor. Népünknek van mit egyéb s van annyi feleslege is, hogy azoknak is juthasson belőle, akiknek nem jut ki a mindennapi kényér. Pénzünk igaz, hogy nincs, de ami kevés van, az legalább értékes és jó. Hogy az új esztendőben sem lesz pénzünk, azt már megjósolták gazdasági politikusaink , mondván, hogy a gazdasági krízis még nem érte el a legmélyebb pontját. Az uj esztendőben fogja tehát elérni s a következő ujesztendő lesz az, amikor már jobb időket várhatunk s egymásnak ismét boldog uj esztendőt kívánhatunk. Addig tehát türelmet és kitartást kívánunk embertársainknak, mert a borúra derűnek, a nyomorúságra jobblétnek kell következnie. Nekünk pedig Romániában minden okunk megvan arra, hogy az új esztendőtől súlyos megpróbáltatások után is jobbjövendőt várjunk. Ebben a reményben köszöntjük olvasóinkat az időmérés újabb határán. Dr. Fábián László: A kormány biztosra ígéri a mezőgazdák adósságainak rendezését. Argetoianu pénzügyminiszter a karácsonyi ünnepek alatt tett politikai nyilatkozataiban ismételten kijelentette, hogy a mezőgazdák adósságainak rendezését minden körülmények között keresztülviszi. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy ennek a rendezésnek nem lehet és nem szabad a többi társadalmi osztályok kárára történnie. És ebben igaza is van. Az országnak ép oly szüksége van a tőkésre, az iparosra és kereskedőre, mint a földmívesre s ezért a rendezést úgy kell keresztülvinnie, hogy a társadalmi osztályok el ne essenek. Az agráradósságok rendezésének formáját és kiviteli módját még senki sem ismeri, de annyi bizonyos, hogy a könnyelműen csinált adósságokat az állam nem fogja tekintetbe venni, az elhanyagolt adósságokat sem. Arról pedig éppenséggel ne álmodozzék senki, hogy az állam az adósok helyett ki fogja fizetni az adósságokat. Ismételten hangsúlyozzuk tehát, hogy mindenki igyekezzék adósságainak lejárt részleteit és kamatait a törvény életbeléptetéséig rendezni, mert a hanyag és renitens adóst az állam sem fogja pártfogásába venni. A törvény csak az önhibájukon kívül szorult helyzetbe jutott adósokat fogja felsegíteni. A király újévi kívánsága. Őfelsége II. Károly király az új év alkalmából nála tisztelgő patriarchának és minisztereknek adott válaszában annak az érzésnek adott kifejezést, hogy bár aggodalommal néz az új év elé, de mégis reméli, hogy az 1932. év javulást fog hozni. Egy jobb jövő reménye az, amely el kell, hogy töltsön mindnyájunkat az új év hajnalán. Hogy a határon túl mi történik, az nem mindig érdekelhet bennünket, itt belül mi vagyunk a gazdák és nekünk úgy kell gazdálkodnunk, hogy megéljünk. Vigyék széjjel és mondják meg mindenkinek, aki e földet lakja, hogy az ország királya boldog újévet kíván.