Éremtani Lapok, 1993. február-december (17-22. szám)

1993-02 / 17. szám

Héjjas Pál Kecskemét szükségpénz-kibocsájtási terve 1849-ben A közelmúltban - egyéb szabadságharc korabeli papírpénz mellett - kezembe került egy feltehetően 1849-ben Kecskeméten nyomott papír húszkrajcáros utalvány. Az utalványon olvasható szöveg tanúsága szerint Kecskemét város a piaci forgalmat szándékozta könnyíteni vele. A pénz 143x96 mm nagyságú, szürkésfehér, vastag (kartonszerfl), vízjelnélküli papírra nyomták. A szükségpénzekkel foglalkozó szakkönyvek, katalógusok egyike sem tesz említést a "híres város" ezen pénzéről, de még a kibocsájtási szándékról sem. Valószínűs, hogy mivel eddig nem került elő ilyen pénz, ezért a témával foglalkozók indokolatlannak tartották a korabeli források tüzetesebb átvizsgálását. Pedig a kecskeméti (Bács-Kiskun megyei) levéltárban érdekes dokumentumok maradtak meg az 1848-49-es szabadságharc alatti aprópénzhiány leküzdését célzó intézkedésekről. A szabadságharc idején általános volt az aprópénz hiánya az országban. Ez Kecskeméten is gondot okozott, ezért érthető, hogy más városok példájára helyi pénz kibocsájtására tettek kísérletet. A város 1849. július 19-én tartott közgyűlésén is ez volt a fő téma. Hajagosi Illés polgármester a gyűlésen előterjesztette, hogy "jelen mozgalmas idők nehéz napjaiban" nemcsak az értékesebb ércpénz tűnt el a forgalomból, hanem az apró váltópénz is. Emiatt a piaci adásvételben még a legszükségesebb élelmiszerek vásárlásánál is fennakadások vannak. Az apróbb bankjegyek is eltűntek, a nagyobbakat meg nem lehet felváltani. Ezért indítványozta, hogy kövessék Pest város példáját, amelynek a nemzeti kormány megengedte, hogy a "legszükségesb napi vásárlások nehézségeinek enyhítését krajcráros váltó pénzjegyek kibocsájtásával eszközölhesse". - 3 -

Next