Éremtani Lapok, 1997. február-december (41-46. szám)
1997-02 / 41. szám
Nagy László AZ 1945-46-OS INFLÁCIÓ - A PÉNZEK TÜKRÉBEN Bevezetés A pengő haláltusája, Mától forint! - közel öt évtizede annak, hogy 1946. augusztus 1-én ilyen és ehhez hasonló, többhasábos címekkel jelent meg szinte valamennyi hazai napilap. Aznap zárult le egy bizarr magyar rekordot hozó folyamat: véget ért a világtörténelem talán máig legnagyobb inflációja. A pesti utcákon városszerte elszórva hevertek az események „főszereplői”: a csillagászati számokkal jelzett, ám teljesen elértéktelenedett pengő-bankjegyek és más papírpénzek. Ahogy azonban múltak az évek, a megmaradt példányok kezdtek ismét érdekes, becses darabokká válni; mára pedig - magángyűjteményekben éppúgy, mint nagy múzeumok fondjaiban - komoly értékként, fontos történelmi forrásként őrzik őket. És valóban: segítségükkel jobban megismerhetjük e sorsfordító korszak mindennapjait, bepillanthatunk sokszor tragikus, máskor tragikomikus epizódjaiba. Ezzel próbálkozik meg jelen dolgozat írója is... A kiindulási helyzet Témánk természetes kiindulópontjául az „utolsó igazi békeévnek”, azaz 1937/38 fordulójának adatai kínálkoznak. Magyarország akkor még gazdaságilag viszonylag stabil; valutája - a pengő - már egy évtizede szilárdan őrzi értékét. 1938 januárjában 1 USA dollár árfolyama 5,40 P; 1 g törtarany ára 4,40 P.2 A mezőgazdasági napszámbér (munkától és területtől függően) 1,6-2,3 P; az átlagos gyáripari órabér 40-80 fillér. Egy VII. fizetési osztályba sorolt állami alkalmazott (pl. mérnök, középiskolai tanár stb.) átlagos havi fizetése 300-400 P.3 Néhány árucikk ára: 1 kg kenyér 38-40 fillér, 1 liter tej 30 fillér, 1 kg krumpli 11 fillér, 1 kg zsír 1,70 pengő, 1 kg cukor 1,06 pengő, 1 kg bab 44 fillér, 1 kg sertéshús 2,20 pengő. A férfi ing 5-6 pengőtől egy pár női cipő 19-20 pengőtől kapható a boltokban. Női ruhákat 75-80, ragián kabátokat 65-70 pengőért kínálnak. Egy hajvágás 80 fillér, 1 g háztartási szén 8,11 pengő. Maguk a korabeli forgalmi pénzek - értekezésünk tulajdonképpeni tárgyai - szintén a megállapodottságot, a stabilitást tükrözték. Finom rajzolatuk, gondos megmunkálásuk és nemes egyszerűségük egyaránt azt sugallta: igazi vagyonbiztonságot, megbízható értéket képviselnek. A barokkos motívumokkal díszített 1 és 2 filléres érmék bronzból, a 10, 20 és 50 filléresek nikkelből, az 1 és 2 pengősök pedig (akárcsak az évfordulók alkalmából kibocsátott emlékpénzeknek is felfogható 5 pengősök) jó minőségű, 640/1000 finomságú ezüstből készültek. A forgalomban levő (466, más adat szerint 545 millió összmennyiségű)5 bankjegyek címletei: 10, 20, 50 és 100 P6. Valamennyi nemes (textilrost tartalmú) papnőn, esztétikus, irizáló alapnyomással. A két idézett cím a Kossuth Népe 1946. július 28-i, ill. a Szabad Nép 1946. augusztus 1-i számában jelent meg. 2 Ausch Sándor: Az 1945-1946. évi infláció és stabilizáció. Bp., Kossuth, 1958. 30. o. Id. dr. Kupa Mihály: Corpus notarum pecuniariarum Hungáriáé (Bp., 1993.) c. 2 kötetes munkája szerint (82. o.) a dollár árfolyama 5,30 P. 3 A bérekről (és egyes árakról). Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam, LI-LIV. Bp., 1948. Az összegek a korabeli újságok hirdetéseinek, reklámjainak átlagolt adatai. dr. Rádóczy Gyula: A legújabb kori magyar pénzek, 1892-1981. Bp., Corvina, 1984. 84. o. Dr. Kupa M. Corpusában szintén a 466 milliós adat szerepel. Büky József: A pengőtől a forintig (in: Budapest, 1946. VIII. sz. 271. o.) c. írásában viszont 545 milliót említ. Hivatalosan ugyan volt már 1000 pengős is, de ilyen címlet 1931 óta nem került forgalomba; gyakorlatilag nem létezett. (Leányfalusi Károly-Nagy Ádám: Magyarország fém- és papírpénzei. A pengő pénzrendszer, 1926-1946. Kecskemét, 1986. 73. o.)