Éremtani Lapok, 1998. február-december (47-52. szám)

1998-02 / 47. szám

Horváth Lajos A SZENT ISTVÁN PÉNZÉN LÁTHATÓ KARDRÓL Szent István pénzein — Karoling mintára — egyenlő szárú kereszteket látnak a legjelesebb kutatók is. Ez részben annak a következménye, hogy a múlt századtól a német tudomány gyámkodása alatt felnőtt magyar numizmatika a szó szoros értelmében nem látott ki annak keretei közül. Pedig az I. István kori magyar állam — jelentős kapcsolatai ellenére is — sokkal inkább önálló volt, mint a XIX. század végi Magyarország. Másrészt a múlt században megalkotott éremkép-leírások maguktól érthetődő módon hagyományozódtak tovább, sok esetben kihagyott a kutatói éberség. Többen nem vették maguknak a fáradtságot, hogy személyesen és alaposan vizsgálják meg kutatásuk tárgyát, az érméket. Ráhagyatkoztak a rajzolók, a fényképészek nem túl hú ábrázolásaira és felvételeire. így fordulhat elő, hogy kereszteket, sőt kettős kereszteket látnak ott is, ahol azok nincsenek, ahol egyértelműen kardot vésett (poncolt) a Szent István kori ötvös a királyi műhelyben. Szent István kardját jelenleg Prágában őrzik, feltételezhetően skandináv munka és 1000 korúi készült. Ez az erősen kopott kard használati fegyver volt. Faragott csont ellenzője olyan szalagfonatos és állatalakos díszítéssel ékes, amely a viking és a sztyeppéi művészetből egyaránt veszi eredetét. A kard valószínűleg 1270-ben a királyi kincstár egy részének ellopásakor került Prágába. Árpád-kori ábrázolása eddig ismeretlen. 1. A kutatás eddigi folyamata A CNH. I. 1. obulus* éremképének kutatása egy évszázadnál régebbi időre nyúlik vissza. Csak a téma szempontjából leglényegesebbeket említem meg. Réthy László 1899-ben: „Kettős szemcsés körben egyenkarú kereszt, ágai a legendakezdő keresztkével s a körirat egyes betűivel kapcsolódnak.”1 Zimmermann Lajos 1907-ben ugyanezt megismételte.* 1 2 * Weszerle József „hátrahagyott érmészeti tábláinak” 1. tábláján a 2-4., 6-7., 16-17. és 20. sz. ábrák megközelítik az éremkép valóságát, de nem jutnak el a kard felismeréséig.'' Hóman Bálint 1916-ban: „Szent István pénzeinek éremrajza szorosan csatlakozik a X-XI. századi német pénzek egyik csoportjának éremrajzához. Az elő- és hátlap rajza azonos. A körirattól gyöngysorral — a hátlapon kettős vonalkörrel — elválasztott belső kört egyenkarú kereszt metszi, amelynek felső szára a körirat elejét és végét elválasztó kis keresztben végződik.” 4 Huszár Lajos 1938-ban: „Szent István pénzei csak egyféle típust, de rengeteg változatot mutatnak fel. Az éremkép a pénzdarab mindkét oldalán azonos, tehát az Szerkesztői megjegyzés: A szakírók többsége ezt a pénzt dénárnak fogadja el. Vö. Kovács László: A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Budapest 1997. 19-21. old. 1 Réthy László: Corpus Nummorum Hungáriáé — Magyar Egyetemes Éremtár. I. Árpádházi királyok kora I. füzet. Budapest 1899. 11. old. ' Zinunermann Lajos: Pótlék a Corpus Nummorum Hungáriáé — Magyar Egyetemes Éremtár I. füzetéhez. Budapest 1907. IV. ’ Weszerle József hátrahagyott érmészeti táblái. I. kötet. Budapest 1911, I. tábla. 1 Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000-1325. Budapest 1916. 171. old. Eremtani Lapok 47. szám. 1998 február- 3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék